Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 834 konfliktusfeloldó képességet. De felszabadít talán ugyanakkor egy csomó pozitív társadalmi energiát is a közművelődés, a kultúra számára, s kielégít egyben egy nemes emberi szükségletet, a társaslét igényét, oldja a magányt. Segít megadni az egyén számára egy lényegi érzést, a hasznosság és a fontosság tudatát. Elősegíti — mai divatszóval mondva — az önmegvalósítást. S a közművelődési munkának ez is feladata! Kötelessége az, hogy segítse növelni a világban való otthonosságérzést, a jó közérzetet. Arra pedig, hogy egy ilyen típusú, fokozott mérvű közművelődési demokratizálás, nem lesz individualista feltűnési vágyak, vagy eszmei anarchiák elszabadítója, garancia egyrészt a párt és az állam mindenütt jelenlevő vezető, ellenőrző, irányító szerepe, de garancia főképp az a politikai felelősségérzet, szocialista nemzettudat, lehet mondani: értéktudat, amely minden vitán túl, s minden vita mellett a mai magyar valóságot egységbe fogja. A miniszteri beszámolót elfogadom, azzal egyetértek. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kapinya Miklósné képviselőtársunk. KAPINYA MIKLÓSNÉ: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Szocialista Munkáspárt 1974. évi határozata a közművelődésről kimondja: „A társadalom kulturális felemelkedése szorosan összefügg a munkásosztály műveltségével, a munkásművelődés ügyét ezért alapvető fontosságúnak kell tekinteni." A határozat alapján 1976-ban megszületett a törvény, amely ráirányította a figyelmet a munkásművelődésre, a munkahelyi művelődés fontosságára. Felszólalásomat e gondolat jegyében kívánom megtenni. Tolna megye haladó múltját ápolva, az ország fejlődésével együtt változik, fejlődik, rangot kér és egyre több feladatot vállal a népgazdaság szélesedő munkamegosztásából. Tudatos és tervszerű iparfejlesztési program következményeként megyénk gazdasági struktúrája és a lakosság társadalmi szerkezete átalakult. Az új ipari beruházások, a korszerűsödő gyártmányszerkezet és technológia, a korábban megyénkben is ismeretlen szakmák megjelenése igényelte a munkások szakmai és általános műveltségének emelését. Széles körben vált felismertté, hogy magasabb színvonalon termelni, minőségileg nagyobb követelményeknek megfelelni csak magasabb általános és szakmai képzettséggel rendelkező munkások tudnak. E feladatok megvalósítása érdekében megyénk közművelődési intézményhálózata elsősorban a munkáslakta településeken fejlődött, mennyiségileg és minőségileg egyaránt. Kiépült a megye közművelődési intézményhálózatának második lépcsője, a városi, járási, művelődési központok hálózata. Űj művelődési ház épült Bonyhádon, Dombóváron és Pakson, könyvtár létesült Dombóváron és Tamásiban. Feladatuk ezen intézményeknek, hogy a vonzáskörzetükhöz tartozó kulturális intézmények munkáját koordinálják és hasznos programokkal segítsék. Tisztelt Országgyűlés! Amikor munkásművelődésről beszélünk, nem szabad figyelmen kívül hagynunk az iskola szerepét. Ennek az intézménynek a feladata, hogy felkeltse és kielégítse a művelődés, a magasabb tudás, az olvasás, a közösségi élet iránti igényt azoknál, akik a jövő munkásnemzedékét alapozzák meg. Elsősorban arról kell gondoskodni, hogy minden képezhető ember megszerezze az általános alapműveltséget, amely megfelel az általános iskola nyolc osztályának. Ezt követeli tőlünk a termelőerők fejlődésének üteme, mert jól képzett szakmunkást csak az általános műveltség talaján lehet képezni. Ezt követeli tőlünk szocialista társadalmi rendünk, amely sokoldalúan képzett szakemberekkel tudja csak a szocializmust építeni. Azok számára, akik objektív okoknál fogva nem tudták elvégezni az általános iskola nyolc osztályát, de felnőttként igénylik ennek az alapműveltségnek a megszerzését, biztosítani kell ennek módját és lehetőségét. Ez a feladat megoldható. Csak keresni kell azt a szervezési formát, amellyel behatolhatunk az ipari, a mezőgazdasági üzemekbe és a kistelepülésekre. Megyénkben jó eredményeket értünk el és sikeresen alkalmazzuk az általános műveltség emelését szolgáló, osztályozó vizsgára előkészítő tanfolyamokat. Rövid idő alatt a leglényegesebb ismeretanyag elsajátításával, önálló ismeretszerzési készséggel is felruházza azt a felnőttet, aki igényli a műveltség magasabb szintjét. Megyénkben ez oktatási forma keretén belül hosszú idő óta évente átlag 500 fő végezte el az általános iskola nyolc osztályát. Gondolnunk kell azonban azokra is, akik objektív okokból nem tudják vállalni az iskolarendszerű oktatást. Az ember túlságosan nagy érték ahhoz, hogy továbbfejlődésében, a művelődés iránti igényében egyedül hagyjuk. Számukra olyan programokat kell szervezni, amelyek iránt érdeklődnek, amelyek bővítik, kiegészítik azt a műveltséget, amelylyel rendelkeznek. Amikor munkásművelődésről beszélünk, gyakran esünk abba a hibába, hogy a művelődést összekapcsoljuk az elolvasott könyvek, vagy a megnézett filmek számával. Ez is fontos. De amikor megyénkben a társadalmi átrétegeződés velejárójaként a munkások 50 százaléka falun él, de nagyközségben, városban dolgozik, akkor elsősorban az ő igényeihez, szokásaihoz kell igazítani művelődési ajánlásainkat. Erre azért is szükség van, mert egyrészt a város hatása alapján változik életmódja, öltözködési, étkezési, egészségügyi szokása. Növekvő igénnyel törekszik lakása korszerűsítésére, felszereltségének fokozására. Igényli a járdát, a jó ivóvizet, az ellátás, a szolgáltatás, a közlekedés fejlesztését. Ugyanakkor hat rá a falu, ahol él, ahol szabad idejének jelentős részét tölti. A kertészkedés, az állattartás révén jövedelemre tesz szert, amelyet növekvő művelődési igényeinek kielégítésére szeretne fordítani. E kettős feladatot, az egyrészt városiasodé életformát és az ehhez kapcsolódó közművelődési igényt kell összhangba hoznunk. Az ötnapos munkahétre történő átállással általában növekszik a dolgozók szabad ideje. Ennek hasznos eltöltése további feladatot és lehetőséget ad a munkahelyeknek, lakóhelyeknek és