Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

825 Az országgyűlés 13. ülése, 1982. március 25-én, csütörtökön 826 vaink egy részének művelődési otthonaira is ez jellemző. A művelődési házak és mozik együttélése némi lehetőséget ad a korszerűsítésre. Hatvanban és Egerben nincs megfelelő művelődési központ. A megyeszékhelyen működő, nárom — megyei-városi-járási — funkciót ellátó megyei művelődési központ a város egyik elöregedett, egy funkciót is ellátni képtelen épületében működik, részben mert életveszélyessé nyilvánították. Átépítés, korszerűsítés miatt időszakosan bezárják az egri Gárdonyi Géza Színházat. Példákat mondtam, amelyekkel valós bajainkról, gondjainkról, erőfeszítéseinkről kívántam szólni, és az előbbre lépés együttes feladatait szorgalmazni. Tisztelt Országgyűlés! Az eltelt időszak eredményei és gondjai arra köteleznek bennünket, hogy tovább javítsuk és fejlesszük a közművelődés személyi és tárgyi feltételeit. Reméljük művelődési kormányzatunk segítségét, támogatását a tárgyi és a személyi feltételek megteremtésében, az ország teherbíró képességének figyelembe vételével. A miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom, és elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK : Gilányi János képviselőtársunk felszólalása következik. GILÁNYI JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri írásbeli és szóbeli beszámoló valamennyiünk számára legvonzóbb és örvendetes vonása, hogy a közművelődés helyzetét és törekvéseit tárgyilagos korrektséggel tárja fel. Világossá teszi, hogy további előrehaladásunk egyik legfontosabb feltétele a műveltség emelése. A számok és tények által jelzett eredmények mögött kemény küzdelmek, jelentős erőfeszítések, emberi cselekedetek rejtőznek. Tudjuk, hogy a törvény megalkotása óta eltelt időszakot, a megtett utat értékelni nem könnyű, hiszen nincs olyan mértékegység, amellyel egyértelműen mérni lehetne a (bekövetkezett változásokat. Huszár Tibor könyvének egyik gondolatát hadd idézzem. „A fejlett szocialista kultúra igazi mértékegysége nem a végbizonyítványok száma, hanem a minőségi mutatók: a kulturálódás belső szükséglete, a gondolatébresztő szó terjedését felerősítő közeg: a műveltség." Meggyőződésem szerint a legnagyszerűbb eredményeket akkor tudjuk elérni, ha az egyén érzi a szakmai és általános műveltség megszerzésének szükségességét és értelmét. Ennek fontos feltétele, hogy fejlesszük tovább a műveltséget ösztönző anyagi és erkölcsi érdekeltséget. Több éve tapasztalható, hogy figyelmünket a gazdasági fejlődésre fordítjuk. Ez természetesen nem véletlen, hiszen ennek eredményétől függ népünk életszínvonala és benne kultúránk további fejlődése is. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy éppen a gazdaságiban jelenik meg az az emberi tényező, amelynek további művelése nélkül lehetetlen az intenzív fejlesztés megvalósítása. A műveltség tehát gazdasági életünk egyre fontosabb tartaléka. Ezért szükséges, hogy a televízió, a rádió, a sajtó még többet foglalkozzon az ember szerepével, a közművelődésnek a gazdaságra visszaható erejével és jelentőségével. A közművelődési törvény elősegítette a műveltség gyarapodását megyénkben is. Megélérkült a kulturális élet, gazdagodtak formái. Jó érzéssel számolhatok be a tisztelt Országgyűlésnek arról, hogy Szabolcs-Szatmár megye az elmúlt évben két új kulturális intézménnyel gazdagodott. Köszönjük az új önálló színtársulatot, amelynek munkájához nagy reményeket fűzünk. Azt várja tőlük megyénk lakossága, hogy juttassák el a szocialista kultúrát azokhoz is, akik eddig nem kapták meg ezt a lehetőséget. Ugyancsak jó szolgálatot tesz a kultúra ügyének az új művelődési központ. A színház, a művelődési központ bekapcsol bennünket az ország kulturális vérkeringésébe, amelyet nagy örömmel vállalunk. Nagydb rendezvényeink, mint a Nyírbátori Zenei Napok, a Nyírségi Ösz, a Várszínházi Esték Kisvárdán, a Dalos Tavasz Mátészalkár, a Művészeti Hetek Nyíregyházán, a Fafaragó Honismereti Tábor Vásárosnaményben, igen sokat mond mindazoknak, akik egyszer is ellátogatnak hozzánk és részt vesznek ezeken a rendezvényeken. A tömegkommunikáció közművelődési szerepe jelentős mértékben megnövekedett. Nagymértékben segíti célkitűzéseinket, ugyanakkor azt is meg kell jegyeznünk, hogy határozottabban, a dolgozó emberekhez szóló szocialista tartalmú műsorokat vár tőlük a lakosság. Ha már felvetődött a tömegkommunikáció, engedjék meg, hogy mélyebb következtetések igénye nélkül egy gyakori impresszió szószólója legyek. A tv, a rádió, a sajtó még igazán nem fedezte fel a Budapesttől távol eső megyék életét és jelentős értékeit. Visszatérve a megye helyzetére: az országban sok mindent tudnak rólunk, de azt talán kevesen, hogy az aktív keresők 18,2 százaléka szakmunkás középfokú szakiskolai végzettséggel rendelkezik, míg az országos átlag 16,9 százalék. A 8 általános iskolai végzettségben az országos átlagtól 1 százalékkal maradtunk el, amely sokkal inkább eredmény, mint negatívum. Ezek az eredmények alapozzák meg a közművelődés hétköznapjait, de ez az alapja a közművelődés ünnepi megmozdulásainak is. Nagy értéknek tartjuk, hogy a felnőttek körében is növekszik az igény a tanulásra, a művelődésre. Egyre többen érzik, hogy feladataink megoldása, az intenzív gazdálkodás megvalósítása, a tartalmas szocialista emberi élet megköveteli a magasabb műveltséget. Jó szemlélteti ezt a felismerést a felnőttoktatásban, a különböző szakmai tanfolyamokon, továbbképzőkön, az öntevékeny művelődési mozgalmakban részvevők számának növekedése. A közművelődési intézmények tevékenységében előtérbe került a dolgozó kollektívák, szocialista brigádok művelődésének fokozása. Ezáltal a munkások életmódjában, szemléletében egyre határozottabban a szocialista tartalmú műveltség válik meghatározóvá. Nagy eredménynek tartjuk, hogy megyénkben 18 ezer értelmiségi dolgozik, hogy az iparban foglalkoztatottak 46 százaléka szakmunkás, hogy a korszerű technikát és technológiát megyénk