Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-13

795 Az országgyűlés 13. ülése, 198 nak, mint annak előtte. Számtjs régi közművelődési intézmény munkájában tapasztalható egészséges fejlődés, örömmel állapíthatjuk meg azt is, hogy a művészek és művészeti intézmények többségében kialakult egy sajátos, munkájuk természetéhez alkalmazkodó közművelődési hivatástudat. Mégis legalább ennyire fontos annak hangsúlyozása is, amit nem értünk el. Az írásos jelentés kendőzetlenül beszél erről, abban foglalva össze a lényeget, hogy a műveltség és művelődési tevékenységek társadalmi eloszlásának szerkezetén nem sikerült gyökeres változást elérni. Magyarán: nem sikerült számottevően kiszélesíteni a művelődés különböző formáiba bevont rétegek arányát. Hangsúlyozom, hogy nem vaalmiféle önmarcangolásnak adunk itt hangot, mivelhogy — ismétlem — ilyen rövid idő alatt a legvérmesebb reményekkel sem várhattunk volna sokkal többet. A problémát mégis élesen fel kell vetnünk a jövő érdekében. A kultúra fejlődéstörténetét áttekintve ugyanis, hibásnak kell tartanunk azt a felfogást, amely a gazdasági és a kulturális növekedés között rendkívül egyszerű, egyenes, közvetlen összefüggést feltételez, és úgy gondolja, hogy amikor a gazdasági élet virágzik, a kultúra is fejlődik, amikor gazdasági nehézségek vannak, a kultúra sem haladhat előre. Az összefüggés semmi esetre sem ilyen egyvonalú, éspedig azért nem, mert a kultúra fejlődése nemcsak az anyagi beruházástól függ, hanem a szellemi beruházástól is. A jelen helyzet éppen arra ad ösztönzést, hogy egyre inkább a szellemi erőkre, a lakosság már kialakult művelődési igényére, a kulturális élet belső fejlődéséből adódó lehetőségekre építsünk. Ezen a gazdasági, társadalmi bázison és kulturális helyzeten alapszik az 1974-ben elfogadott közművelődési párthatározat és az 1976-ban megszületett közművelődési törvény. Az 1976-os V. törvény népünk évszázadokon át vívott harcának, nemzeti kultúránk eredményeire, forradalmi munkásmozgalmunk értékes hagyományaira támaszkodva határozta meg a közművelődés feladatait. Komplex módon értelmezte a közművelődési munkát, kiterjesztette azt az emberi tevékenység egészére, feltételezte az állampolgárok nagyfokú művelődési aktivitását, melynek eredményeként az emberek a kulturális nevelés tárgyából annak alanyává válhatnak. Ezért vált a törvény a művelődés szélesebb körű kibontakozásának fontos zálogává, újabb eredmények forrásává. Az elmúlt években az alapműveltség megszerzése és fejlesztése, a politikai ismeretek gyarapítása, a közéletben való részvétel, valamint a termelés tudati feltételeinek megteremtésében való közreműködés a szabad idő hasznos eltöltésére történő ösztönzés mind azt a célt szolgálta, hogy az élet minden területén, az ízlésben, az életmódban, a szokásokban tovább gyarapodjanak a szocialista viszonyok. A közművelődési törvény megállapításai közül még egy igen fontosra hívom fel a figyelmet, amely szerint a kultúra nem szűkíthető le a műveltség terjesztésére, közvetítésére, hanem fontos feladata a szocialista életmód, életforma és ' \2. március 25-én, csütörtökön 796 magatartás kialakításának segítése, a szocializmus eszméivel és céljaival való értelmi, érzelmi azonosulás elérése, a közösségi szellem, a cselekvő erő fejlesztése, a kultúra demokratizálásának folytatása. Tisztelt Országgyűlés! Amikor azt kutatjuk hogy az előbb emlegetett feladatok teljesítéséhez megvannak-e az eszközeink, elkerülhetetlenül belé botlunk az irányítás kérdésébe. A jó elvek, pontosan meghatározott feladatok, s a célokkal azonosulni tudó szemlélet, tettvágy mindmind nélkülözhetetlen feltétele a közművelődési munkának. A munkamegosztás mai világában azonban irányító szervezetek nélkül nem sokra megyünk. Ezért a jelentésben is megvizsgáltuk a közművelődés irányításának a helyzetét. Megállapítottuk, hogy a párthatározat és a törvény hatására fejlődött a közművelődés irányítása, jelentős változások következtek be az állami irányítás rendszerében is. Ebben nagy szerepük volt a vállalatokban, intézményekben, szövetkezetekben, társadalmi szervezetekben megalakult művelődési bizottságoknak, valamint a megyei tanácsok mellett, az 1980-as választásokig működő közművelődési bizottságoknak. Ma testületek a lakosság különböző rétegeinek a korábbinál lényegesen szélesebb képviseletét biztosították, s mintegy ötven-hatvan ezer ember közvetlen bekapcsolódását tették lehetővé a közművelődés irányításába. A közművelődési törvény végrehajtásáról kiadott 1035/1976-os minisztertanácsi határozat alapján a minisztériumok megteremtették ágazatuk közművelődési irányításának alapfeltételeit, az illetékes ágazati szakszervezetekkel együtt meghatározták a közművelődésnek területükön jelentkező sajátos feladatait. Ezek a testületek a lakosság különböző rétegeinek a korábbinál lényegesen szélesebb képviseletét biztosították, s mintegy 50—60 ezer ember közvetlen bekapcsolódását tették lehetővé a közművelődés irányításába. A közművelődési törvény végrehajtásáról kiadott 1035/1976-os minisztertanácsi határozat alapján a minisztériumok megteremtették ágazatuk közművelődési irányításának alapfeltételeit, az illetékes ágazati szakszervezetekkel együtt meghatározták a közművelődésnek területükön jelentkező sajátos feladatait. A munkájukról rendszeresen számot adtak az Országos Közművelődési Tanács elnökségi ülésein. Az egyes tárcák termelési feladataik, valamint területük sajátosságainak figyelembevételével meghatározták a maguk és a hozzájuk tartozó gazdasági egységek további közművelődési tennivalóit. A párt XII. kongresszusa művelődéspolitikai céljainak megvalósítása, a "korábban hozott művelődéspolitikai határozatok egységes szemléletű megvalósítása érdekében a kormányzati munka átfogó korszerűsítésének részeként 1980. július elsejével létrejött a Művelődési Minisztérium. Az új minisztérium feladatainak és működési elveinek lényege a következőkben foglalható össze. E minisztérium feladata többek között felöleli és egységes rendszerbe foglalja a közoktatást, a szakmunkásképzést, a felsőoktatást, az iskolarendszerű felnőttoktatást és -továbbképzést, I a közművelődést, a művészetek irányításával,