Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

82. december 17-én, csütörtökön 708 707 Az országgyűlés 11. ülése, 19 átállást 1985. december 31-ig kell megoldani, költségeit pedig — eltekintve a viszonylag szűk körben igényelhető energiaracionalizálási pénzektől —, tanácsoknak meglevő előirányzataik terhére kell biztosítaniuk. Kérjük az országos szerveket, vizsgálják meg ezt a kérdést és kapjunk egyértelmű választ a költségvetési szféra energiaellátási kérdéseire. Ennek a gondja azonban a lakosságot is közvetlenül érintő kérdés. Különböző mendemondák terjedtek el a fűtőolaj-ellátással kapcsolatban, de az árak is arra késztetik az embereket, hogy más energiafelhasználásra álljanak át. Mind nagyobb az igény a hőtárolós villanykályhák iránt, de az áramszolgáltató vállalat a trafók túlterheltsége, illetve a vezetékek szűk keresztmetszete miatt elzárkózik az ilyen igények kielégítése elől. Jogos kérdés tehát, mire biztassuk az embereket? Tudom, a felvetett kérdések megvalósulása nem könnyű, különösen nagy terhet ró azonban ránk a változó feltételekhez való igazodás, ha azt a régi módszerekkel kívánnák elvégezni. Sürgető feladatnak tartjuk tehát, a tervezési módszerek felülvizsgálatát, a hatékonyabb tervmunka szervezeti és személyi, valamint technikai feltételeinek kialakítását. Megítélésünk szerint ez is szükséges ahhoz, hogy néhány év múlva úgy számoljunk be erről az időszakról, mint az egyik legjelentősebb gazdasági fordulat időszakáról. Az 1982. évi költségvetéssel, keretszámaival, indokolásával egyetértek, elfogadásra ajánlom a tisztelt Országgyűlésnek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nóvák János képviselőtársunk. NOVÁK JÁNOS: Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársak! Egy ország építésének a lehetőségét mindenkor az adott gazdasági helyzet, a politikai légkör, az állampolgárok tudása és cselekvése határolja be. Engem két évvel ezelőtt egy terv és költségvetés csak annyiban érintett, mint amennyire az ország bármely lakosát, akik a végrehajtásban részt vesznek. Országgyűlési képviselővé történt megválasztásom óta lehetőségem van arra, hogy részleteiben megismerjem országunk terveit és költségvetését. Budapest XVII. kerülete, ahol képviselőnek választottak része a fővárosnak. A választás óta eltelt időszakban próbáltam alaposan megismerni a kerület életét. Választóimmal való rendszeres beszélgetések alkalmával értesülök örömeikről és gondjaikról. Ezeken a beszélgetéseken kialakult véleményem az oka, hogy a téli ülésszakon szót kértem. Tisztelt Országgyűlés! Áttanulmányoztam a tervet és költségvetést, azt főbb irányaiban és lebontásában jónak, az adott körülmények között előremutatónak tartom. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1981. december 3-i ülésén megerősítette, hogy a gazdasági építőmunka fő célja a jövő évben is az életszínvonal megerősítése és a külgazdasági egyensúly javítása. Munkahelyem, az Egyesült Vegyi Művek eddig is, de a jövőben is úgy készíti tervét, hogy szervesen kapcsolódjon az országos terv célkitűzéseihez. Törekszik a gazdaságos export fokozására, az import csökkentésére vagy kiváltására és termelésének hatékonyabbá tételére. Itt említem meg, hogy vállalatunknál az egy főre jutó termelési érték meghaladja a 3 millió forintot, de van olyan üzemünk is, ahol ez a mutató 22 millió forint fölötti. Az energia gazdaságossá tételének programján belül a 3,5 megawattos ellennyomású turbina beruházása a vége felé tart. Elkészülte és üzembe állítása után a vállalat önellátó lesz a villamos áram tekintetében. Emellett annyi áramot tud majd az országos hálózatba juttatni, amenynyi egy körülbelül 10 ezer fős település villamosáram-szükséglete. Mindezt úgy tervezve, hogy az így előállított áram az országos hálózatból vásárolt költségének csak körülbelül 40 százalékába kerül majd. A HUNGAROCAMION és a Budapesti Tejipari Vállalat, kerületünk két nagyvállalata szintén jelentősen hozzájárul az ország külgazdasági egyensúlyának, illetve a lakosság ellátásának javításához. Amiről a továbbiakban beszélni kívánok, az a tervet és a költségvetést nem befolyásolja, de a kerület 62 ezer lakóját nagyon is foglalkoztatja, a kerület vezetőinek nagy gondot okoz. Ezek a problémák a gyermekintézmények, az élelmiszerrel és iparcikkel való alapellátás és a közlekedés területén jelentkeznek. Itt, e helyről szeretném megköszönni a főváros dolgozóinak azt a 100 férőhelyes óvodát és 60 férőhelyes bölcsődét, amely a XII. pártkongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulójára kezdeményezett munkaverseny budapesti bevételeiből épült kerületünkben, és gyermekeink már birtokba is vették. Ezek után természetes, hogy összefogás lett a neve ennek az óvodának, kölcsődének. Ez a létesítmény sokat segített a kerületen, de gondjaink, úgy néz ki, még egy ideig megmaradnak. Űgy vélem, hogy kerületünk lakossága, társadalmi vezetése, vállalataink és intézményeink dolgozói, KISZ-es fiataljaink a jövőben is szívvel-lélekkel azon lesznek, hogy a főváros XVII. kerülete továbbra is dinamikusan fejlődjön, s ha majd lehetőség nyílik rá, akkor további állami segítséggel támogatva megoldhatók lesznek gondjaink. Tisztelt Országgyűlés! Mivel ennek részletezése és a megoldás lehetősége már nem a parlament elé tartozik, mondanivalómat azzal fejezem be, hogy a kerület e gondjairól a fővárosi tanács legközelebbi ülésén, a város felelős gazdái előtt is szólni fogok. Az 1982. évi tervet és költségvetést elfogadom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz hozzászólásra több jelentkező nincs, ezért a vitát bezárom. A vitában Szálai Géza képviselőtársam kérdést intézett dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszterhez, Budapest VIII. kerületében a lakóház-felújítások meggyorsításával kapcsolatban. Megkérdezem a miniszter elvtársat, kíván-e most válaszolni a kérdésre.