Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

AßQ DOVJ Az országgyűlés 11. ülése, 1981. december 17-én, csütörtökön 670 tás. A célok és a lehetőségek világosak, a többi a végrehajtáson múlik. Az állami költségvetésnek meg kell felelnie annak, hogy elérjük a termelésben, az ipar és a mezőgazdaság területén a nemzetközi versenyképesség és a hatékonyság dinamikus javulását. Bővüljön a gazdaságos, minden piacon értékesíthető termékek előállítása, a konvertálható exportárualapot létrehozó kapacitás, az ésszerű importhelyettesítés szélesedése. Exportunk mindkét viszonylatban az importnál nagyobb ütemben növekedjék, exportképességünk fokozódjon a piaci igények jobb és gazdaságosabb kiszolgálásara. A mezőgazdaságban a 14 millió tonnát meghaladó gabonatermést; jó, kiegyensúlyozott belföldi ellátást biztosítani, az exportkötelezettséget teljesíteni, nagy feladat! Az 1982-es évi irányzat itt is feszített. A TOT kongresszusa, az ott elhangzott miniszteri felszólalás és a Hajdú-Bihar megyei célkitűzés, hogy visszaszerezzék a gabonatermelésben a régi hírnevüket és jövőre egymillió tonnát termeljenek, arról győztek meg, hogy támaszkodva az alkotó emberi munkára, a vezetési, szervezési tartalékokra, a célok teljesíthetők, ha csak természeti tényezők nem zavarják meg a munkánkat. A beruházásokkal összefüggésben az 1982-es évi előirányzatokkal egyetértek. Hozzáteszem, hogy a 180 milliárd forint körüli összeg igen magas. Igaz, itt csökkenés van. Azonban az is igaz, ezzel a volumennel, ha jól használjuk fel, tovább bővítjük meglevő lehetőségeinket, az állóalapokat, a termelési kapacitásokat, a műszaki és technikai haladást. Ésszerű, célirányos és differenciált felhasználása komoly erőfeszítést követel. Távlati céljaink érdekében jó volna nagyobb, dinamikus felhalmozás és fejlesztés, de ezt most nem tudjuk biztosítani. A jelenlegi helyzetben azonban minden eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani a már korábban elkezdett beruházások befejezésére, használatba vételére. Fontos, hogy olyan, viszonylag kevésbé beruházásigényes lehetőségeket is számításba vegyünk, mint például a meglevő kapacitások jobb hasznosítása, ésszerű határokon belüli takarékos gazdálkodás, a fegyelmezett munka, a szocialista munkaversenyben levő nagyszerű lehetőségek, a termelés emberi oldalai, az állampolgári fegyelem betartása. Az állami költségvetéssel szemben szigorú követelmény továbbá, hogy szilárdítsa a népgazdaság pénzügyi egyensúlyát, csökkentve a társadalmi közkiadásokat. Ennek megfelelően 1982ben a népgazdaság jövedelme 4,5 százalékkal emelkedik. A vállalati nyereségek alakulása ez évi szinten várható, 60 százalékuk folyik be a költségvetésbe. A társadalmi közkiadások az ideinél lassabban, 6,6 százalékkal, de dinamikusan nőnek. A költségvetési szervek kiadásai — mintegy 6 százalék — szintén növekednek. Jelenlegi helyzetünk nem könnyű, de semmi okunk sincs peszszimizmusra. Határozottan fel kell lépni a bizonytalanság, a kivárási és a rossz értelemben vett taktikázási magatartás ellen. Tisztelt Országgyűlés! Néhány szót szeretnék szólni a költségvetési szervek, intézmények gazdálkodásának központi irányításáról, a helyi szervek önállóságáról. Tudom, hogy a vállalatok és a költségvetési szervek gazdálkodásában nem azonosak az érdekeltségi viszonyok. Mindkét területen a szó igazi értelmében gazdálkodni csak akkor lehet, ha nem felülről jövő, merev szabályok írják elő, hogy mikor, mire, mennyi pénz és élő munka fordítható. Ismert, hogy a költségvetési szervek kiadásaik előirányzatainak fölhasználására és újabb források biztosítására törekednek, ahelyett, hogy a fő figyelmet a meglevő lehetőségek jobb kihasználására fordítanák. Az 1981-től bevezetett rend újabb lehetőséget tárt föl a felelős, öntevékeny gazdálkodásra. Ennek kézzelfogható eredményeit tapasztaljuk Hajdú-Bihar megyében és a választókerületben is. A megyei tanács 1982-es beruházási tervében jelentős eszközátcsoportosítást, helyenként -elvonást eszközöltek. Jó lett volna, ha erre nem kerül sor, de ez is elkerülhetetlen volt. A módszer> ahogy a központi és a tanácsi szervek együttesen és célirányosan ezt végrehajtották, figyelemre méltó. Az irányító szervek felelős vezetői részéről a korábbinál sokkal több segítőkészséget tapasztalunk a folyó ügyek rendezésében. Ismert, hogy a megyében és Debrecen városban kevés az építőipari kapacitás, ami gátolja a kórházépítést, általános iskolai tantermek létesítését. Nehéz a lakáshelyzet. A választókörzetben — Hajdúnánás, Hajdúdorog, Polgár és Görbeháza — úgyszintén. Sőt, sok más gonddal is meg kell küzdeni, mint például a Tisza-vidéken a melioráció, a gyenge adottságú termelőszövetkezetek, a vízellátás, az útjavítás és a társadalmat foglalkoztató különböző szociálpolitikai kérdések, amelyek rendezése hosszú és türelmet igénylő feladat. Megoldásuk a feltételek megteremtésének ütemében lehetséges. Jó érzés, ha a képviselőt a közügyek megoldásában segítik. És e vonatkozásban is előbbre léptünk. Tisztelt Országgyűlés ! Ilyen feltételek között biztosítani a bevált politikánk folytatását, az intenzív fejlődés további kibontakoztatását, az egyensúlyi helyzet javítását, az elért életszínvonal védését, és ezzel együtt középtávú gazdasági fejlesztési programunk végrehajtását — felelősségteljes, megtisztelő feladat. A Hajdú-Bihar megyei képviselőcsoport nevében a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom, és a tisztelt Országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK: Vastag Ottilia képviselőtársunk felszólalása következik. VASTAG OTTÍLIA: Tisztelt Országgyűlés! A Nógrád megyei 8. számú választókörzet képviselője vagyok, a Finomkerámia-ipari Művek romhányi építési kerámiagyárában dolgozom, ahol az ország fal- és padlóburkolólap-termelésének a felét állítják elő. Hozzászólásomban az 1982. évi gazdasági munka fő céljaihoz, a népgazdasági egyensúly helyzetének, ezen belül a külgazdasági egyensúly terén kialakult helyzetnek a fenntartásához és az adott feltételeknek megfelelő javításához, valamint az életszínvonal megőrzéséhez kívánok kapcsolódni.