Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-11
657 Az országgyűlés 11. ülése, 1981 az érdekeltségi rendszert és nagyobb teljesítményre sarkallni a vállalatokat, gyárakat, a rohamosan csökkenő létszám mellett, nem fogjuk tudni megoldani feladatainkat. Budapesten a munkaerő-ellátottság — összevetve a mai teljesítményszinttel — kritikus helyzetben van. Ez évben további 23 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, két év alatt pedig 48 ezerrel. Ez a csökkenés túlnyomórészt a budapesti gyárakat és telephelyeket érintette. Például a budapesti telephelyű kivitelező építőiparban idén további 5 ezer fővel csökkent a létszám. Változatlanul nagy a munkaerőhiány a budapesti élelmiszeriparban, a sütőiparban, a közlekedésben, a szolgáltatásban és az egészségügy területén. A Budapesti Pártbizottság a Fővárosi Tanácscsal együtt elszántan belevágott, hogy felméri a tényleges helyzetet, készít egy valóságos munkaerőmérleget, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy Budapesten munkaerő-gazdálkodás legyen. Ez a törekvés kellő figyelmet kell hogy kapjon a kormányzati szervektől, főhatóságoktól egyaránt. Kedves Képviselőtársaim! Csak akkor fogjuk tudni megoldani hatékonysági, munkaerő-, sok egyéb gondunkat, ha merünk alapvető kérdésekhez nyúlni. A gazdasági növekedés megváltozott körülményei, a munkaerő, a felhalmozási és devizaforrások viszonylagos szűkössége a gazdaságirányítási rendszerrel szemben azt a követelményt támasztják, hogy az eddigieknél következetesebben biztosítsa a célszerű fejlesztési irányok kijelölését, átgondolt, szelektív iparpolitika érvényesítését. A fővárosi ipar fejlesztésével kapcsolatos tapasztalataink, valamint az előttünk álló gazdaságpolitikai céljaink megvalósítása szükségessé teszik, hogy egységes iparpolitikai koncepciót alakítsunk ki: ez bátorítaná és orientálná a vállalatokat hosszabb távú terhekkel járó fejlesztési döntésekre, olyanokra, amelyek csökkentenék a költségvetési terheket. A költségvetést ma is, a jövő évben is sok dotációs jellegű kiadás terheli, ami — véleményem szerint — legtöbbször a takarékosság ellen hat. A választókerületemben található a Magyar Légiközlekedési Vállalat. A KPM közreműködésével módomban állt megismerni az állami költségvetés által viselt költségterheket, amelyeket a közlekedési vállalatoknak dotációként adják, illetve ott jelenik meg, pedig valójában közületeket, termelő, gazdálkodó egységeket dotálnak, illetve azok kapják. Ez a támogatás ágazati szinten országos méretekben több milliárdos nagyságrendű. Rendelkezésre állnak a pontos adatok, de például — hogy maradjak csak saját választókerületemben, a légi közlekedésnél — a légi közlekedés szocialista viszonylatában minden 1 forint bevételre 2 forint 77 fillér állami támogatás jut. Ebben az árkiegészítés jellegű dotációban a tényleges igénybe vevők — idegenforgalom, közületi utaztatók, árufeladók — helyett a MALÉV részesül, mint vállalat. így eltorzul a valóságos viszony. Eltűnnek, láthatatlanná lesznek a ténylegesen támogatottak, és mintha a támogatást nem is becsülnék sokra. Közületi igénybe vevők — hangsúlyozom, csak közületi —, a MALÉV útján történő rejtett támogatása így hovatovább már elvtelen gyakorlat. Nem kis összedeceraber 17-én, csütörtökön 658 gekről van szó. Például: ha csak a légi forgalom területén, és ott is csak a közületi és a vállalati igénybe vevőkkel a szolgáltatás tényleges árát megfizettetnénk, akkor évenként több százmillió forinttal csökkenne a költségvetés terhe, illetve kiadása. Ez valószínű, hogy az utaztatókat hatékonyabb takarékosságra ösztönözné, jobban megnéznék, hogy ki, és miért utazik. Az előrehaladást elősegítő tényezők között nagy szerepe van a szubjektív, az emberi tényezőnek, a tudatosságnak, aminek érdekében nekünk nagyon sokat kell még tennünk. Nem tudom megkerülni — kedves elvtársak —, erre ösztökélnek választóim kritikai észrevételei is, hogy ne térjek ki városépítő munkánkra Budapesten. Számomra úgy tűnik, hogy mi sokszor túlságosan rátapadunk a számokra, a naturáliákra, és nem látjuk a szélesebb horizontokat. Sohasem látott ütemben építjük a lakásokat. De mintha kevesebbet foglalkoznánk azzal a fontos ténnyel, hogy a sok-sok tízezer lakás felépítésével mi új várost is építünk. Végig kell gondoljuk, hogy összképében miiyen lesz fővárosunk: szépítjük-e, vagy csúfítjuk-e? Mert a városnak külső képe is van, és nem közömbös, hogy a jövőben az milyen lesz. A budapestiek, de talán a vidékiek is — hiszen övéké is a főváros —, azt szeretnék, hogy a főutca főutca legyen, a balkonok valóban balkonok legyenek, és ne átláthatatlan betonkasznik, mint Kispesten, hogy törjük már végre meg a monotóniát és a betontengert. Mi büszkén mutogatjuk apáink, nagyapáink örökét, a szép régi városrészeket, de legyen mit mutatniuk majd unokáinknak is. Ügy vélem, nem lesz a kormány ellenére, ha Budapesten mi erre többet adunk, igényesebbek leszünk, és ebben a kérdésben választóink támogatására is feltétlenül számíthatunk. Példának említem meg, hogy a Hazafias Népfront budapesti bizottsága egyszeri felhívására az új lakótelepeken pár nap alatt 35 ezer fő jelentkezett, hogy kész munkával részt venni a „Közös Otthonunk" mozgalom munkájában. Kedves Elvtársak! A főváros a népgazdaság egyik jelentős energiafogyasztója. Ezért kiemelt jelentőségű a minél szélesebb körű takarékosság. Természetes, hogy az ipar szerepe és tevékenysége a meghatározó. De ugyanakkor a lakossági energiafogyasztás is nagyon jelentős. Vannak kezdeti eredményeink. De a takarékos, szemlélet és gyakorlat kialakításának —meg kell őszintén vallani —, még csak a kezdetén vagyunk mi is a fővárosban. Tisztelt Képviselőtársak! A beterjesztett szóbeli és írásbeli előterjesztésekkel úgy a magam részéről, mint a budapesti képviselőcsoport nevében egyetértek és elfogadásra ajánlom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Skaliczki Károlyné képviselőtársunk. SKALICZKI KÁROLYNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés most tárgyalt napirendjét Békés megyei képviselőcsoportunk megtárgyalta és kialakította egységes véleményét. Az írásban kiadott 1982. évi népgazdasági terv javaslatával csoportunk