Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-11

­657 Az országgyűlés 11. ülése, 1981 az érdekeltségi rendszert és nagyobb teljesít­ményre sarkallni a vállalatokat, gyárakat, a ro­hamosan csökkenő létszám mellett, nem fogjuk tudni megoldani feladatainkat. Budapesten a munkaerő-ellátottság — össze­vetve a mai teljesítményszinttel — kritikus hely­zetben van. Ez évben további 23 ezer fővel csök­kent a foglalkoztatottak száma, két év alatt pe­dig 48 ezerrel. Ez a csökkenés túlnyomórészt a budapesti gyárakat és telephelyeket érintette. Például a budapesti telephelyű kivitelező építő­iparban idén további 5 ezer fővel csökkent a lét­szám. Változatlanul nagy a munkaerőhiány a bu­dapesti élelmiszeriparban, a sütőiparban, a köz­lekedésben, a szolgáltatásban és az egészségügy területén. A Budapesti Pártbizottság a Fővárosi Tanács­csal együtt elszántan belevágott, hogy felméri a tényleges helyzetet, készít egy valóságos munka­erőmérleget, és lépéseket tesz annak érdekében, hogy Budapesten munkaerő-gazdálkodás legyen. Ez a törekvés kellő figyelmet kell hogy kapjon a kormányzati szervektől, főhatóságoktól egyaránt. Kedves Képviselőtársaim! Csak akkor fog­juk tudni megoldani hatékonysági, munkaerő-, sok egyéb gondunkat, ha merünk alapvető kér­désekhez nyúlni. A gazdasági növekedés meg­változott körülményei, a munkaerő, a felhalmo­zási és devizaforrások viszonylagos szűkössége a gazdaságirányítási rendszerrel szemben azt a kö­vetelményt támasztják, hogy az eddigieknél kö­vetkezetesebben biztosítsa a célszerű fejlesztési irányok kijelölését, átgondolt, szelektív iparpoli­tika érvényesítését. A fővárosi ipar fejlesztésével kapcsolatos ta­pasztalataink, valamint az előttünk álló gazda­ságpolitikai céljaink megvalósítása szükségessé teszik, hogy egységes iparpolitikai koncepciót alakítsunk ki: ez bátorítaná és orientálná a vál­lalatokat hosszabb távú terhekkel járó fejlesztési döntésekre, olyanokra, amelyek csökkentenék a költségvetési terheket. A költségvetést ma is, a jövő évben is sok dotációs jellegű kiadás terheli, ami — véleményem szerint — legtöbbször a ta­karékosság ellen hat. A választókerületemben található a Magyar Légiközlekedési Vállalat. A KPM közreműködé­sével módomban állt megismerni az állami költ­ségvetés által viselt költségterheket, amelyeket a közlekedési vállalatoknak dotációként adják, il­letve ott jelenik meg, pedig valójában közülete­ket, termelő, gazdálkodó egységeket dotálnak, il­letve azok kapják. Ez a támogatás ágazati szin­ten országos méretekben több milliárdos nagy­ságrendű. Rendelkezésre állnak a pontos adatok, de például — hogy maradjak csak saját válasz­tókerületemben, a légi közlekedésnél — a légi közlekedés szocialista viszonylatában minden 1 forint bevételre 2 forint 77 fillér állami támoga­tás jut. Ebben az árkiegészítés jellegű dotációban a tényleges igénybe vevők — idegenforgalom, közületi utaztatók, árufeladók — helyett a MA­LÉV részesül, mint vállalat. így eltorzul a való­ságos viszony. Eltűnnek, láthatatlanná lesznek a ténylegesen támogatottak, és mintha a támoga­tást nem is becsülnék sokra. Közületi igénybe vevők — hangsúlyozom, csak közületi —, a MA­LÉV útján történő rejtett támogatása így hova­tovább már elvtelen gyakorlat. Nem kis össze­deceraber 17-én, csütörtökön 658 gekről van szó. Például: ha csak a légi forgalom területén, és ott is csak a közületi és a vállalati igénybe vevőkkel a szolgáltatás tényleges árát megfizettetnénk, akkor évenként több százmil­lió forinttal csökkenne a költségvetés terhe, il­letve kiadása. Ez valószínű, hogy az utaztatókat hatékonyabb takarékosságra ösztönözné, jobban megnéznék, hogy ki, és miért utazik. Az előrehaladást elősegítő tényezők között nagy szerepe van a szubjektív, az emberi ténye­zőnek, a tudatosságnak, aminek érdekében ne­künk nagyon sokat kell még tennünk. Nem tudom megkerülni — kedves elvtársak —, erre ösztökélnek választóim kritikai észrevé­telei is, hogy ne térjek ki városépítő munkánk­ra Budapesten. Számomra úgy tűnik, hogy mi sokszor túlságosan rátapadunk a számokra, a na­turáliákra, és nem látjuk a szélesebb horizonto­kat. Sohasem látott ütemben építjük a lakáso­kat. De mintha kevesebbet foglalkoznánk azzal a fontos ténnyel, hogy a sok-sok tízezer lakás fel­építésével mi új várost is építünk. Végig kell gondoljuk, hogy összképében miiyen lesz fővá­rosunk: szépítjük-e, vagy csúfítjuk-e? Mert a vá­rosnak külső képe is van, és nem közömbös, hogy a jövőben az milyen lesz. A budapestiek, de talán a vidékiek is — hiszen övéké is a főváros —, azt szeretnék, hogy a főutca főutca legyen, a balko­nok valóban balkonok legyenek, és ne átlátha­tatlan betonkasznik, mint Kispesten, hogy törjük már végre meg a monotóniát és a betontengert. Mi büszkén mutogatjuk apáink, nagyapáink örö­két, a szép régi városrészeket, de legyen mit mu­tatniuk majd unokáinknak is. Ügy vélem, nem lesz a kormány ellenére, ha Budapesten mi erre többet adunk, igényesebbek leszünk, és ebben a kérdésben választóink támo­gatására is feltétlenül számíthatunk. Példának említem meg, hogy a Hazafias Népfront buda­pesti bizottsága egyszeri felhívására az új lakó­telepeken pár nap alatt 35 ezer fő jelentkezett, hogy kész munkával részt venni a „Közös Ott­honunk" mozgalom munkájában. Kedves Elvtársak! A főváros a népgazdaság egyik jelentős energiafogyasztója. Ezért kiemelt jelentőségű a minél szélesebb körű takarékosság. Természetes, hogy az ipar szerepe és tevékeny­sége a meghatározó. De ugyanakkor a lakossági energiafogyasztás is nagyon jelentős. Vannak kezdeti eredményeink. De a takaré­kos, szemlélet és gyakorlat kialakításának —meg kell őszintén vallani —, még csak a kezdetén va­gyunk mi is a fővárosban. Tisztelt Képviselőtársak! A beterjesztett szó­beli és írásbeli előterjesztésekkel úgy a magam részéről, mint a budapesti képviselőcsoport nevé­ben egyetértek és elfogadásra ajánlom. Köszö­nöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Skaliczki Ká­rolyné képviselőtársunk. SKALICZKI KÁROLYNÉ: Tisztelt Ország­gyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Ország­gyűlés most tárgyalt napirendjét Békés megyei képviselőcsoportunk megtárgyalta és kialakítot­ta egységes véleményét. Az írásban kiadott 1982. évi népgazdasági terv javaslatával csoportunk

Next

/
Thumbnails
Contents