Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

619 Az országgyűlés 10. ülése, Az emberiség mindenkor szennyezte környezetét, de e tevékenység sohasem volt olyan nagy és súlyos veszélyekkel fenyegető, mint napjainkban. A rohamosan fejlődő ipar, a mindinkább kemizálódó mezőgazdaság, a közlekedési eszközök, de a sokmilliós háztartási kisfogyasztó is szennyezi a levegőt, a folyókat, a tavakat, a tengereket, a talajt. Beavatkozunk abba a természetes folyamatba, amely évmilliárdokon keresztül a maga törvényszerűségeinek megfelelően, spontán módon változott. S közben sokszor nem vesszük észre, mennyire eltávolodunk mindattól, ami alapvető létszükségletünk: a tiszta levegő, a jó ivóvíz, az egészséges környezet. Az emberi környezet védelme, megóvása, tervszerű alakítása magának az embernek az egészségvédelmét jelenti, vagy ahogy az öt éve elfogadott környezetvédelmi törvény mondja, minden állampolgárnak joga van arra, hogy emberhez méltó környezetben éljen. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi években rohamos fejlődésnek vagyunk tanúi Szabolcs-Szatmár megyében is. A technika fejlődése, a lakosság növekedése, a fokozódó urbanizáció, a mezőgazdaság kemizálása megyénkben is központi témává tette a levegő-, víz-, talajszennyezést, a termőföldek területének csökkenését, a hulladék felhalmozását, a növény- és állatvilág pusztulását, Szabolcs-Szatmár megyében a környezetvédelem ma még viszonylag kedvezőnek minősíthető. Találunk még ősidők óta érintetlen tájat, melyről írók, költők elragadtatással írtak. De találunk olyan növény- és állatfajokat, melyek sehol másutt nem találhatók meg. Napjainkban valósul meg a környezetvédők nagy álma, a szatmár-beregi tájvédelmi körzet, 36 ezer hektárt ölel fel, így az ország legnagyobb védett területe. Gyertyános tölgyesei, tőzeg- és mohalápok maradványai, a szatmári rész természetes erdőtípusai, ritka, lágyszárú növényzete, kiveszőben levő madárvilága, építészeti emlékei érdekes, hasznos látnivalót kínálnak az idelátogató számára. A helyzet jobb az országos átlagnál, köszönet ezért a szatmári, szabolcsi, beregi embereknek, a környezet- és tájvédelem ismeretlen és ismert aktivistáinak. Eredményeink nagy része társadalmi munka eredménye. Falvaink, városaink a VI. ötéves tervre 113 millió forint társadalmi munkát ajánlottak környezetvédelemre. Tisztelt Országgyűlés! Környezetvédelmünk célja, ahogy azt államtitkár elvtárs is hangsúlyozta, az ember egészségének védelme, a jelenlegi és a jövő nemzedék életfeltételeinek javítása. Három vállalat üzemorvosa vagyok. Engedjék meg, hogy elmondjam azokat a tapasztalatokat, amelyeket munkám során e három üzemben észleltem. Minden évben meghirdetjük a „Tiszta üzem" mozgalmat. Dolgozóink szívesen, lelkesen szépítik, csinosítják vállalatuk területét és környékét. Azonban az így végzett munka nem számít társadalmi munkának. Kérem, hogy legyen egyenrangú társadalmi munka a vállalaton és intézményen belüli és kívüli környezetszépítés is. Munkám végzése közben nap mint nap találkozom az emberre káros környezet betegségeket előidéző hatásával. Hosszan sorolhatnám a környezeti hatásokra kialakuló megbetegedéseket, ame1981. október 9-én, pénteken 620 lyeket a fertőzött víz, szennyezett talaj, nem tiszta levegő, a szervesanyagok, a nagy zaj, vagy rohanó életmódunk okoz. Az ipari üzemekben a környezeti ártalom munkahelyi ártalomként jelentkezhet. A szocialista egészségügy azon elve, amely szerint minden embernek biztosítani kell a minél egészségesebb, biztonságosabb munkavégzést hoszszú éveken át folytatott tevékenység esetén is, hatékony környezetvédelem és ezzel szoros kapcsolatban levő munkavédelem nélkül nem valósítható meg. Hiába szeretné az egészségügyi dolgozó például a halláskárosodott hallását megjavítani, ha az továbbra is zajos környezetben dolgozik, vagy csökkenne például a megfázásos megbetegedések száma, ha biztosítani lehetne a munkahelyeken a megfelelő hőmérsékletet. De kevesebb lenne a látásromlás is, ha a munkahelyeket a munkafolyamat jellegének megfelelően világítanák meg. A porártalmakat meg lehetne előzni, minimálisra lehetne csökkenteni jól működő elszívóberendezésekkel. Szólni kell a civilizáció ártalmait említve az emberek közötti kapcsolatról is. Ugy érzem, nem törődünk eléggé egymással, nem vagyunk tekintettel egymásra. Harmonikus munkahelyen, harmonikus családban kevesebb a gyomorfekély, magas vérnyomás, idegesség, infarktus. Az egymás iránti figyelmesség külön anyagi áldozatot sem kíván. Meg kell tanulnunk szocialista társadalmunkban szocialista emberként élni. Tisztelt Országgyűlés! Ellátogatva országunk gyönyörű vidékeire, szomorúan tapasztalom, hogy egyre több a hulladék, a szemét településeink határában, erdőkben, utak mentén, de a kirándulóhelyeken is. Sok helyen nem a tanácsok által kijelölt területeken halmozzák fel a hulladékot. Arra kérem az illetékeseket, hogy bátrabban alkalmazzák az erre vonatkozó jogszabályokat, ha kell, büntessenek, tegyék ezt ne csak az idegenforgalom, hanem a magyar ember egészsége érdekében. Váljon társadalmi magatartássá a rend, a tisztaság, a szép iránti igény. Tisztelt Országgyűlés! Tény, hogy a nagyüzemi mezőgazdasági termelés megköveteli a nagy-táblákon való gazdálkodást. Ennek érdekében számos fasor és vízelvezető csatorna válik áldozattá. Az utóbbi tíz évben Szabolcs-Szatmár megyében csaknem 4000 hektár erdőnek megfelelő fasor tűnt el, pótlásukról senki nem gondoskodott. Ezért látom szükségesnek, hogy a most készülő meliorációs tervekben külön fejezet határozza meg a környezetvédelmi, a fásítási és csatornázási feladatokat. Örömmel szólhatok arról, hogy megyénkben e tervek már így készülnek. Szólni kívánok gyorsan fejlődő kisvárosom, lakóhelyem, Kisvárda környezetvédelméről is. Városunkat legjobban szennyező üzem az Öntödei Vállalat. 1922-ben 35 fővel az akkor még Kisvárda község perifériáján levő üzem az egész megye kohászati iparát jelentette. Az V. ötéves tervben az ország egyetlen öntöttvas-radiátor üzemévé fejlődött, ma már 25 ezer tonna öntvényt termel. Azáltal, hogy Kisvárda dinamikus fejlődése, terjeszkedése következtében a vállalat a város középpontjába került, környezetszennyezés és zajártalom forrásává vált, előidézve munkahelyi ártalmakat is, szilikózist, nagyotthallást, vibrációs ártalmat, krónikus légúti megbetegedéseket.