Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-10

603 Az országgyűlés 10. ülése, 1981. október 9-én, pénteken 604 városunkra és környékére. Ez nem kívánatos. Remélem az Országos Környezetvédelmi Tanács érvényt fog szerezni a Tatabányai Cementgyárat érintő határozatnak, de addig is, míg ez a gyár működik, nagyon szeretnénk elérni, hogy többet fordítson a környezetvédelemre. Természetesen ebben segítségre van szüksége, mert egyedül nem tudja megoldani problémáját. Komárom megye, de Tatabánya vezetése is sokat tesz azért, hogy meglevő környezetvédelmi fogyatékosságainkat csökkentse, illetve felszámolja, így került sor a közeli napokban az ötvözetgyár ferroszílicium-működésének felfüggesztésére, mivel füstje az emberi és növényi életre ártalmas, a megengedettnél nagyobb mennyiségű káros anyagokat tartalmazott. Városunk vezetése nagy súlyt helyez településeink környezetvédelmére, főleg a megelőzés tekintetében. Fontos eszköze a városrendezési tervek környezetvédelmi szempontjainak érvényesítése. Úgy véljük, hogy településeink tisztaságát csak adminisztratív eszközökkel, bírságokkal megoldani nem tudjuk. Ezért társadalmi összefogásra van szükségünk. Társadalmi akciót hirdettünk meg „Tisztaságot, rendet környezetünkben" elnevezéssel. Az akció segítségével több helyen rendeztük parkjainkat, közterületeinket, illetve ezáltal növekedett településeink tisztasága. Még egy olyan problémát szeretnék megemlíteni, amellyel már számos szakember foglalkozott, s amelynek megvalósulása népgazdasági szempontból sem közömbös. A környezetvédelem megoldásra váró feladatai között rangos helyet foglal el az egyre nagyobb mértékben keletkező és felhalmozódó ipari melléktermék és hulladék. Csupán egyetlen területet, a villamos energiaipart kiragadva — mivel ez megyénkben számottevő hányadot képvisel — foglalkoznék az erőművi pernyék hasznosításának gondolatával. Közismert dolog, hogy a*villamos energiát termelő erőművek nagyobbik része a világon ma még széntüzelésű, és ez a tendencia a jövőben is tartósnak ígérkezik. A tüzelőanyag céljául szolgáló porrá őrölt szénfélék éghetetlen részei, a salak és a pernye formájában óriási mennyiségű ipari hulladékot képeznek. Gondolom, nem én vagyok az egyetlen, aki arra gondol, hogy Magyarországon ma még alig használjuk ki a pernyében rejlő sokféle lehetőség értékét. Kisebb mennyiségben megkezdődött ugyan a szárazanyag alkalmazása a cementiparban, útépítésnél — kísérleti jelleggel ugyan —, de ez ma még csak töredékét hasznosítja a folyamatosan keletkező hulladéknak. Jelenleg évente 4,5 millió tonna pernye keletkezik erőműveinknél. És szinte teljesen érintetlenek a pernyehányók, amelyekben több millió tonna pernye halmozódik fel a széntüzelésű erőművek közelében. Ezek a kellemetlen külső tulajdonsággal rendelkező szemcsés égési termékek azonban hasznos anyagot is tartalmaznak. Közülük, könnyű feltárhatóságuk, nagy mennyiségük miatt leginkább figyelemreméltóak azok az összetevők, amelyeknek kémiai és fizikai tulajdonságaik kedvezőbbek, vagy legalábbis megegyeznek a hagyományos építőanyaggal szemben támasztott követelménnyel. Mint cementpótlók, vagy adalék játszanak ma már mind nagyobb szerepet a pernyefélék azokban az országokban, ahol kidolgozták az alkalmazhatóság feltételeit, megteremtették a tömeges felhasználás lehetőségeit. A cementnél említeném meg, hogy évente millió tonnányi cementet importálunk valutáért, amelyben 10—20 százaléknyi pernyét is megveszünk — hazai lehetőségeinket pedig veszni hagyjuk. A pernyefélék értékeinek legnagyobb bizonyítéka az a hasznosítási törekvés, amely a szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázissal rendelkező országokban is tapasztalható. Ilyen például az Egyesült Államok, Kanada és a Szovjetunió. Repülőterek kifutópályái, duzzasztőművek gátjai, lakó- és üzemi épületek, utak, vízzáró-gátak készülnek ma már pernyeadalékú anyagokból. Csehszlovák szomszédaink egy időben Komárom megyében vásároltak pernyét a Tatabányai Erőműtől és hasznosították azt falazóblokk és épületelemek előállításánál. Ezt a részt külön figyelembe ajánlanám, mivel az önerős építkezéseket téglával ellátnunk néha gondot okoz nekünk. Ha a téglával azonos vagy mérsékeltebb áron lehetne előállítani ezeket a falazóblokkokat vagy épületelemeket, már akkor is nyertünk vissza az elvesztésre szánt hulladékból. Űgy érzem, legfontosabb teendőnk — egyben javaslatom is — a már megismert lehetőségek alapján, hogy hazai viszonyainknak leginkább megfelelő és széles körben terjeszthető módszereket dolgozzunk ki. Ezek birtokában pedig fokozatosan meg kell teremteni a kölcsönös érdekeltségi alapon nyugvó alkalmazási és kivitelezői bázist. Ezek hiánya volt ugyanis a széles körű pernyehasznosítás legnagyobb akadálya hazánkban. Ez annál is inkább indokolt lenne, mert emberi élőhelyeink, környezetünk védelmét is szolgálja ennek a nagy mennyiségű hulladéknak mielőbbi és folyamatos eltüntetése. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Az 1976-ban létrehívott környezetvédelmi törvény tapasztalatait azért tartom humánusnak, mert emberközpontú, mert az élő természet állapotával, az emberi egészség megóvásával foglalkozik. Fontos feladatunk, hogy az általunk hozott törvény úgy szabályozzon, hogy természeti környezetünkben sok örömünk legyen és azt megőrizve tisztábban tudjuk átadni utódainknak. Az írásos anyaggal és a szóbeli beterjesztéssel a Komárom megyei képviselőcsoport nevében egyetértek és elfogadásra javaslom. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 11.47-12.12 . Elnök: CSERVENKA FERENCNÉ). ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik Palkó Sándor kép viselőtársunk. PALKÓ SÁNDOR: Tisztelt Országgyűlés! Mind a jelentésből, mind saját tapasztalatunkból az tűnik ki, hogy a környezet- ós természetvédelem terén aránylag rövid idő alatt sokat léptünk előre. Még ha anyagi erőnk korlátai között nem tettünk is meg mindent, ami szükséges, nem kell szégyenkeznünk egyetlen más országhoz képest sem. Szűkebb hazámmal kapcsolatban kiegészíthetném a jelentést azzal, hogy Pécsett és Komlón pél-