Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

561 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 562 dezések rendkívül rossz hatásfokkal dolgoznak, amely számos műszaki problémát vet fel. További feladat a mezőgazdasági üzemekben az energiamegtakarítást eredményező beruházások megvalósítása, mint például a földgázprogram ki­szélesítése, a geotermikus energia fokozottabb hasz­nosítása, a mezőgazdasági hulladékok és mellékter­mékek fűtési célra történő felhasználása. Az 1982-ben megépülő déli középnyomású föld­gázvezeték potenciális lehetőséget nyújt több mező­gazdasági nagyüzemnek földgázvételezésre, így mintegy 4000 tonna olaj váltható ki. Gond, hogy a hulladék- és melléktermék elége­téséhez ez ideig alkalmas berendezések nem állnak rendelkezésre. Az energiatakarékosság érdekében nagymértékben megnövekedett a kukorica nedves tartósításának alkalmazása. Ma már mintegy 35 üzem alkalmazza. Kedves Elvtársak! A gabonatermelés növelése indokolttá teszi a szántóföldi tömegtakarmányok területi arányának további csökkentését, egyben a mezőgazdasági és ipari melléktermékek felhaszná­lásának növelését, de nem utolsósorban a gyepterü­letek intenzív hasznosítását. A mezőgazdasági mel­léktermékek hasznosítása különösen előtérbe került a húsmarha-tartás növekedésével, így gazdasá­gaink 1980-ban mintegy 80 ezer tonna növényter­melési mellékterméket hasznosítottak, amelynek további növelése a feladatunk. Az ipari mellékter­mékek közül a legjelentősebb a szeszgyártás mellék­termékének, a vinasznak a felhasználása, a gazda­ságok eddig 10 ezer tonnát használnak fel. Ezen kívül felhasználásra kerülnek a tejipari, húsipari, söripari melléktermékek. A húspép fel­használása a sertéshízlalásban jelentős, ami csök­kentette a fajlagos abrakfelhasználást és import­fehérjét váltott ki. Igen fontos szerepet tölt be a takarmánygazdálkodásban a megyében 39 ezer hek­tár gyepterület. A gyepterületek intenzív hasznosí­tásának fokozásával 1980-ban az országos átlag két­szeresét termelték a mezőgazdasági üzemek. Az el­ért termelési színvonal közötti különbség bizonyít­ja, hogy a gyepgazdálkodásban még jelentős tarta­lékok vannak. Ugyanis az élenjáró üzemeknél, ahol egy kicsit több gondot fordítanak a gyepre minimá­lis beruházási eszközök ráfordításával 70 és 90 má­zsás terméshozamokat tudnak elérni. A gyepterme­lés hozamának növelésével, a növénytermesztési melléktermékek felhasználásával lényegesen lehet a hústermelést fokozni. A hústermelés növelését a kormány által elfogadott 6 forintos árkiegészítés véleményem szerint elő fogja segíteni. Tisztelt Országgyűlés! A következő időszakban alapvető feladatnak tartjuk a tudomány, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatának erősítését, hiszen a mezőgazdaság termelésszínvonalát mindenkor meg­határozza a mezőgazdaság ipari hátterének színvo­nala és a tudomány eredményeinek gyors gyakor­lati bevezetése. Az állattenyésztésben tovább kell javítani a szaporulati mutatókat, csökkenteni az elhullást és az ezzel a munkával foglalkozó középirányító szer­veket is közelebb kellene hozni egymáshoz. Alap­vető törekvésünk mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés területén a fajták biológiai képes­ségének jobb kihasználása. Megyénk mezőgazdasági termelésének is jelen­tős tartaléka a termelési szintjükben elmaradt gaz­daságok segítése és fejlesztése. A termelési rendsze­reknek a jövőben tovább kell erősíteni a közvetlen emberi, szakmai kapcsolatot a mezőgazdasági üze­mekkel, el kellene érni, hogy a rendszerek ne csak kerettechnológiával, hanem üzemre, táblára adap­tált technológiával dolgozzanak, az üzemeknek pe­dig meg kell valósítani a tábla méretű művezetést. Céljaink megvalósításában legfontosabbnak tartjuk a tenniakaró, feladataival azonosulni tudó, az új iránt fogékony, jól képzett szakmunkást, szak­embert, egyszóval az embert. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Me­gyénk mezőgazdasági nagyüzemei készek a maga­sabb szintű mezőgazdasági termelés megvalósításá­ra. A miniszteri beszámolót elfogadom és elfogadás­ra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Kosár István képviselőtársunk. KOSÁR ISTVÁN : Tisztelt Országgyűlés! Tisz­telt Képviselőtársaim! Mindannyian tudjuk, hogy az eltelt tíz év gazdasági eredményeinek végrehaj­tását szükséges áttekintenünk. Szükséges azért, hogy az eddig elért eredmények értékelése kapcsán keressük a további fejlődés forrásait csakúgy, mint a meglevő hiányosságok megelőzési lehetőségeit. Ez a gondolat késztetett hozzászólásom összeállítására és megyénk, Tolna megye eredményeinek és gond­jainak ismertetésére. Történelmileg fejlett mezőgazdasággal rendel­kező megyénk iparosítása jelentős mértékben a 60­as évek második felében indult meg és vált fokoza­tosan fejlett iparral rendelkező területté. A megyében élő családok számának kétharma­da kötődik a mezőgazdasághoz. A mező- és erdő­gazdaságban foglalkoztatottak száma 1975. évtől folyamatosan csökkent, jelenleg 35 500 fő. Az élel­miszeriparban foglalkoztatottak száma mintegy 6000 fő. Megyénk termelésszerkezete az országos igényeknek megfelelően kialakult, illetve felvette sajátos formáját. Elsődleges volt a termelésszerke­zetben a gabonatermelés és a sertéstenyésztés fej­lesztése. A szántóterületünk mintegy 70 százalékát el­foglaló gabona meghatározó a növénytermesztés szerkezetében. A megye ezt magas színvonalon ter­meszti. A termesztett gabonák termésátlagában az V. ötéves tervben a megyék rangsorában az első helyen van. A termőföld ésszerű hasznosításával, a korszerű technológiák alkalmazásával a középtávú célkitűzéseink teljesültek. Az ország szántóterüle­tének 4,6 százalékán gazdálkodunk, de gabonából az országos össztermésnek 7,8 százalékát termeljük. A fajlagos hozamok őszibúzából 23 százalékkal, ku­koricából 21 százalékkal, napraforgóból 38 száza­lékkal növekedtek a IV. ötéves terv azonos muta­tóihoz képest. Az állattenyésztés az elmúlt öt évben szintén dinamikusan fejlődött, az állati termékek termelése az V. ötéves terv során a hízósertés-előállítása felé tolódott el. Az ágazat egyik nagy beruházásaként a Szekszárdi Húsipari Vállalat a tervciklus utolsó évében kezdte meg működését. A megyei fejleszté­sek, a sertéstelepek létesítése, valamint a rekonst­rukciók megvalósítása ennek alárendelve történtek. Emelkedett a tejtermelés színvonala, a fajlagos ho­zamok dinamikusan nőttek. Az eddig elért eredmé-

Next

/
Thumbnails
Contents