Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

509 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 510 kimondja, hogy az ország gabonatermését 1985-re 15 millió tonna fölé kell emelni. Gabonát a szántóterület több mint 60 százalékán termelünk. A sikeres termelés feltételeiről teljeskörűen kell gondoskodni. Nagyon lényeges, hogy a következő években a gabonafélék vetésterülete — miközben a hozam nagyobb lesz — ne csökkenjen, hanem növekedjen. Ehhez a termelésben elmaradt területeken is átfogó intézkedések kellenek, hogy javuljon a termelés fegyelme és feltételrendszere. A termelés növelése megköveteli mindannak az újnak, korszerűnek a hasznosítását, amelyet a tudomány, a műszaki haladás az utóbbi években ajánlott a gyakorlatnak. Ezért hagyta jóvá a kormány a nádudvari KITE és a bábolnai IKR termelési rendszerek intenzív gabonafejlesztési programját, amely az idén elindult a megvalósítás útján és az elkövetkező években százezer hektáron a fellelhető legkorszerűbb technikát és technológiát alkalmazza a magas hozamot elért gazdaságokban. Még az idei nem könnyű esztendőben is sok üzem teljesítménye bizonyítja, hogy a gabonatermelés növelése megoldható feladat. Ebben az évben országosan négy tonna búzát takarítottunk be hektáronként. A legeredményesebb három gazdaságban a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 6,8 a telekgerendási Vörös Csillagban 6,6 és a kabai Vörös Csillagban ugyancsak 6,6 tonna volt az átlagtermés búzából. Az élelmiszer-előállítás másik alappillére a hústermelés. Vágóállatból termelési előirányzataink meghaladják a 2,2 millió tonnát. Ennek 80 százalékát a sertés és a baromfi adja. A jövőben is e két abrakfogyasztó állattenyésztési ág termelése lesz a meghatározó. Ugyanakkor bővíteni kívánjuk a vágómarha és a juhhús termelését is. A hústermelés módja nagyon változatos képet mutat. A termelés megoszlik a korszerű szakosított telepek, a hagyományos nagyüzemi férőhelyek, a háztáji, valamint a kisegítő gazdaságok között. Minden forrás hasznosítására szükségünk van. A gazdaságos hústermelés — és a gazdaságosságon van a hangsúly, — történjen az korszerű vagy hagyományos telepen, a nagyüzemben vagy a háztájiban — minden állatfaj esetén hasznos az ország számára. A gabonatermelés mellett ez az a terület, ahol a lehetőségeink határáig túlteljesíthetjük terveinket. Az állattenyésztés úgynevezett minőségi mutatóin sok a javítanivalónk. Különösen fontos a takarmánygazdálkodás új alapokra helyezése. Az üzemek nagy többsége a tömegtakarmány-termelésben nem igazodik kellően lehetőségeihez, a szántóföldön termeli a szálastakarmány nagyrészét. Ezen a helyzeten a hozamok növelésével, a gyepterületek jobb hasznosításával lehet változtatni. Nehezítő körülmény, hogy az esetek egy részében nem ott van az állat, ahol a gyepterület. A legnagyobb rét-, legelőterületet birtokló gazdaságaink adottságai 50 százalékban sincsenek kihasználva. Megfelelő együttműködési formákat kell kialakítani a jobb termőterületek hasznosítása érdekében is. Az állattenyésztés termelésének növelése ellenére nem kívánjuk és nem is tudjuk növelni a fehérjetakarmány-importot. Lehetőségként marad a hazai fehérjetakarmány termelés növelése, ezzel egyidejűleg a takarmány tápgyártásban változatlanul előtérben maradnak a fehérjetakarékos eljárások. Javításra vár a hazai ipari fehérjék minősége és mennél kiterjedtebb hasznosítást igényelnek a különböző takarmánykiegészítő hozamfokozók is. Az említett követelményeknek több élenjáró üzem már megfelel. A bábolnai baromfi- és sertéshús-termelési integráció ezen ágazatok teljes vertikumát átfogja. A tordasgyúrói Egyetértés Termelőszövetkezet legelőre ós melléktermékre alapozott hús-marha tartása évek óta eredményes, követésre méltó. A hőgyészi és a törökszentmiklósi állami gazdaságok szárítás nélkül tartósított nagy mennyiségű kukoricacső-darát hasznosítanak a sertéshizlaldákban. Módszerük alkalmas a gyors elterjesztésre. Az élelmiszeripar közvetlenül kapcsolódik a nyersanyag-termeléshez. Mindent el kell követni a mezőgazdaság és a feldolgozóipar jobb együttműködéséért, csak ez esetben számíthatunk arra, hogy élelmiszeriparunk termékeinek minősége, gazdaságossága, nemzetközi versenyképessége javul. Ennek a változásnak egyik lényeges feltétele az alapanyagtermelés és a feldolgozás közötti jobb összhang. Tovább kell növelni a hús- baromfi-, tej- és növényolaj-iparban a termelést. A belső ellátás javítása mindenekelőtt a sütőipartól, az édesipartól, a sör- és a szeszipartól vár az eddiginél is jobb munkát. Különösen a szállítóeszközök korszerűsítése, a technológiák cseréje, a tárolókapacitások bővítése, a csomagolás és a belső anyagmozgatás fejlesztése fontos szinte minden feldolgozóipari vállalatnál. Az országban működő élelmiszeripari üzemek 4500 féle terméket állítanak elő. A választékot évente mindössze 100 új hazai termék bővíti. E téren a kezdeményezőkészséget és az újratörekvést sürgetjük. Ma az élelmiszer-feldolgozásból a mezőgazdaságinagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek mindössze 14 százalékkal részesednek, pedig a nyersanyagtermeléshez közvetlenül kapcsolódó feldolgozásnak sok előnye van. Ezért az ilyen megoldásokat a teljesebb, sikeresebb kibontakozás érdekében minden lehetséges eszközzel támogatjuk. Az ellátás javításában különösen nagy a jelentősége az élelmiszeripari gyártmányfejlesztésnek, az új termékek gyártásának. Ilyen szempontból is jónak ítélhető a Zalaegerszegi Húsipari Vállalat, a budapesti és a miskolci Tejipari Vállalat, a BUDATEJ közös vállalat munkája. Ezek az üzemek sok száz új terméket hoztak az elmúlt években piacra. Elismerésre méltó elsősorban a készételek területén a Hűtőipari Vállalat gyártmányfejlesztése. A Kecskeméti Konzervgyár egy év alatt üzeméből 27 féle bébiételt hozott piacra. Annak ellenére, hogy nem vagyunk megelégedve az élelmiszer-ellátás minden részletével, megállapítjuk, hogy az utóbbi években ezen a téren is javulás tapasztalható. A javulás egyik forrása az élelmiszertermelésben, a másik a kereskedelem területén található. A forgalmazásban a legtöbb fennakadás talán sok tekintetben az áru jellegéből adódóan is a zöldség-gyümölcs kereskedelemben mutatkozott. Ezért került napirendre nemrégiben újra ez a téma. Törekvéseink lényege, hogy javuljon az áruk