Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-9

509 Az Országgyűlés 9. ülése, 1981. október 8-án, csütörtökön 510 kimondja, hogy az ország gabonatermését 1985-re 15 millió tonna fölé kell emelni. Gabonát a szántó­terület több mint 60 százalékán termelünk. A sike­res termelés feltételeiről teljeskörűen kell gondos­kodni. Nagyon lényeges, hogy a következő években a gabonafélék vetésterülete — miközben a hozam nagyobb lesz — ne csökkenjen, hanem növeked­jen. Ehhez a termelésben elmaradt területeken is átfogó intézkedések kellenek, hogy javuljon a ter­melés fegyelme és feltételrendszere. A termelés növelése megköveteli mindannak az újnak, korszerűnek a hasznosítását, amelyet a tu­domány, a műszaki haladás az utóbbi években ajánlott a gyakorlatnak. Ezért hagyta jóvá a kor­mány a nádudvari KITE és a bábolnai IKR termelési rendszerek intenzív gabonafejlesztési programját, amely az idén elindult a megvalósítás útján és az elkövetkező években százezer hektáron a fellelhető legkorszerűbb technikát és technoló­giát alkalmazza a magas hozamot elért gazdasá­gokban. Még az idei nem könnyű esztendőben is sok üzem teljesítménye bizonyítja, hogy a gabonater­melés növelése megoldható feladat. Ebben az évben országosan négy tonna búzát takarítottunk be hek­táronként. A legeredményesebb három gazdaság­ban a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben 6,8 a telekge­rendási Vörös Csillagban 6,6 és a kabai Vörös Csillagban ugyancsak 6,6 tonna volt az átlagter­més búzából. Az élelmiszer-előállítás másik alappillére a hús­termelés. Vágóállatból termelési előirányzataink meghaladják a 2,2 millió tonnát. Ennek 80 szá­zalékát a sertés és a baromfi adja. A jövőben is e két abrakfogyasztó állattenyésztési ág terme­lése lesz a meghatározó. Ugyanakkor bővíteni kívánjuk a vágómarha és a juhhús termelését is. A hústermelés módja nagyon változatos képet mutat. A termelés megoszlik a korszerű szakosí­tott telepek, a hagyományos nagyüzemi férőhelyek, a háztáji, valamint a kisegítő gazdaságok között. Minden forrás hasznosítására szükségünk van. A gazdaságos hústermelés — és a gazdaságos­ságon van a hangsúly, — történjen az korszerű vagy hagyományos telepen, a nagyüzemben vagy a háztájiban — minden állatfaj esetén hasznos az ország számára. A gabonatermelés mellett ez az a terület, ahol a lehetőségeink határáig túltelje­síthetjük terveinket. Az állattenyésztés úgynevezett minőségi muta­tóin sok a javítanivalónk. Különösen fontos a ta­karmánygazdálkodás új alapokra helyezése. Az üzemek nagy többsége a tömegtakarmány-terme­lésben nem igazodik kellően lehetőségeihez, a szán­tóföldön termeli a szálastakarmány nagyrészét. Ezen a helyzeten a hozamok növelésével, a gyep­területek jobb hasznosításával lehet változtatni. Ne­hezítő körülmény, hogy az esetek egy részében nem ott van az állat, ahol a gyepterület. A legnagyobb rét-, legelőterületet birtokló gazdasága­ink adottságai 50 százalékban sincsenek kihasz­nálva. Megfelelő együttműködési formákat kell kiala­kítani a jobb termőterületek hasznosítása érdeké­ben is. Az állattenyésztés termelésének növelése ellenére nem kívánjuk és nem is tudjuk növelni a fehérjetakarmány-importot. Lehetőségként marad a hazai fehérjetakarmány termelés növelése, ezzel egyidejűleg a takarmány tápgyártásban változat­lanul előtérben maradnak a fehérjetakarékos eljá­rások. Javításra vár a hazai ipari fehérjék minő­sége és mennél kiterjedtebb hasznosítást igényel­nek a különböző takarmánykiegészítő hozam­fokozók is. Az említett követelményeknek több élenjáró üzem már megfelel. A bábolnai baromfi- és ser­téshús-termelési integráció ezen ágazatok teljes vertikumát átfogja. A tordasgyúrói Egyetértés Termelőszövetkezet legelőre ós melléktermékre alapozott hús-marha tartása évek óta eredményes, követésre méltó. A hőgyészi és a törökszentmik­lósi állami gazdaságok szárítás nélkül tartósított nagy mennyiségű kukoricacső-darát hasznosítanak a sertéshizlaldákban. Módszerük alkalmas a gyors elterjesztésre. Az élelmiszeripar közvetlenül kapcsolódik a nyersanyag-termeléshez. Mindent el kell követni a mezőgazdaság és a feldolgozóipar jobb együtt­működéséért, csak ez esetben számíthatunk arra, hogy élelmiszeriparunk termékeinek minősége, gazdaságossága, nemzetközi versenyképessége ja­vul. Ennek a változásnak egyik lényeges feltétele az alapanyagtermelés és a feldolgozás közötti jobb összhang. Tovább kell növelni a hús- baromfi-, tej- és növényolaj-iparban a termelést. A belső ellátás javítása mindenekelőtt a sütő­ipartól, az édesipartól, a sör- és a szeszipartól vár az eddiginél is jobb munkát. Különösen a szállító­eszközök korszerűsítése, a technológiák cseréje, a tárolókapacitások bővítése, a csomagolás és a belső anyagmozgatás fejlesztése fontos szinte minden feldolgozóipari vállalatnál. Az országban működő élelmiszeripari üzemek 4500 féle terméket állítanak elő. A választékot évente mindössze 100 új hazai termék bővíti. E té­ren a kezdeményezőkészséget és az újratörekvést sürgetjük. Ma az élelmiszer-feldolgozásból a mező­gazdaságinagyüzemek és az ÁFÉSZ-ek mindössze 14 százalékkal részesednek, pedig a nyersanyagter­meléshez közvetlenül kapcsolódó feldolgozásnak sok előnye van. Ezért az ilyen megoldásokat a teljesebb, sikeresebb kibontakozás érdekében min­den lehetséges eszközzel támogatjuk. Az ellátás javításában különösen nagy a jelen­tősége az élelmiszeripari gyártmányfejlesztésnek, az új termékek gyártásának. Ilyen szempontból is jónak ítélhető a Zalaegerszegi Húsipari Vállalat, a budapesti és a miskolci Tejipari Vállalat, a BUDATEJ közös vállalat munkája. Ezek az üze­mek sok száz új terméket hoztak az elmúlt években piacra. Elismerésre méltó elsősorban a készételek te­rületén a Hűtőipari Vállalat gyártmányfejlesztése. A Kecskeméti Konzervgyár egy év alatt üzeméből 27 féle bébiételt hozott piacra. Annak ellenére, hogy nem vagyunk megelé­gedve az élelmiszer-ellátás minden részletével, meg­állapítjuk, hogy az utóbbi években ezen a téren is javulás tapasztalható. A javulás egyik forrása az élelmiszertermelésben, a másik a kereskedelem terü­letén található. A forgalmazásban a legtöbb fenn­akadás talán sok tekintetben az áru jellegéből adódóan is a zöldség-gyümölcs kereskedelemben mutatkozott. Ezért került napirendre nemrégiben újra ez a téma. Törekvéseink lényege, hogy javuljon az áruk

Next

/
Thumbnails
Contents