Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.
Ülésnapok - 1980-5
323 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980. december 18-án, csütörtökön 324 már tapasztalható. A létszámgazdálkodásban, ha nem is az igények, inkább az adottságok miatt — mutatkozik bizonyos mérséklődés. Előfordult az is, hogy a növekedő árhatásokat a meglevő pénzügyi eszközök ésszerű hasznosításával sikerült ellentételezni. Mindannyian tudjuk, hogy a következő években ennél többet kell tennünk, határozottabb és összehangoltabb cselekvésre van szükség. Ahhoz, hogy az ágazati, tanácsi vagy intézményi vezető meg tudja állni a helyét a feladatok rangsorolását, a gazdaságos megoldások feltárását, alkalmazását nem bízhatja a véletlenre. Az 1981. évi költségvetési előirányzatok is ezt a munkastílust, szakmai magatartást tételezik fel, amelyhez terv szerint, jól időzített feladatterv kidolgozása szükséges. Nem csak a kiadásokat kell megtervezni és főként nem azt, hogy mennyi pénzre lenne szükség, hanem elsősorban azt, hogy a beruházásokra, a felújításokra, a működtetésre, fordítható pénzügyi kereteken — építve a lakosság áldozatvállalásaira is — mit kell tenni, hol lehet a bevételeket növelni, az eszközöket a tervcélok megvalósítása érdekében átcsoportosítani. A szabályozás adta lehetőségeken belül elő kell segíteni a helyi összefogás kibontakozását. A vonzáskörzetekben és a községekben erősíteni kell az egyes területek rendelkezésére bocsátott anyagi, pénzügyi eszközök összehangolt felhasználását. Nagyobb rangot, szervezettebb formát és jobb irányítást kell adni a társadalmi munkához. Mindezek, ha nem is új, de mindenképpen újszerű feladatot jelentenek. Minden tudást, emberi képességet hasznosítani kell, minden jó kezdeményezést fel kell használni esedékes céljaink teljesítése, életkörülményeink megvédése, javítása érdekében, és ez elsősorban a vezetők kötelessége. Kedves Elvtársak! A terv- és költségvetési bizottság megbízásából a bizottsági vitában elhangzott leglényegesebb tapasztalatok alapján szóltam. Meggyőződésünk, hogy felelősségteljes munkával megvalósíthatók a gazdaságpolitika által kijelölt célok, s ha a pénzügyekben rejlő lehetőségeket jól kihasználjuk, minőségileg jobban, ésszerűbben és takarékosabban gazdálkodunk mindenütt, akkor a szigorúbb követelmények, a változó helyzet mellett is a jövő évben elérhető eredmények újabb lendületet adnak későbbi fejlődésünknek, s teljesítjük a pártunk XII. kongresszusán megfogalmazott feladatokat. Mindezek alapján a terv- és költségvetési bizottság nevében a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetési és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot módosítás nélkül a Tisztelt Országgyűlésnek elfogadására ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy további hozzászólásra nincs jelentkező. Megkérdezném dr. Hetényi István pénzügyminiszter elvtársat, hogy a terv- és költségvetési bizottság előadója által elmondottakkal kapcsolatban van-e észrevétele. DR. HETÉNYI ISTVÁN: Köszönöm, nincs! ELNÖK: Következik a határozathozatal. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981/85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörtént.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetéséről és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést húsz percre felfüggesztem. (17.10.) (Szünet: 17.10—17.36. Elnök: APRÓ ANTAL.) ELNÖK: Tisztelt Országyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Napirend szerint következik a honvédelemről szóló 1976. évi I. számú törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czinege Lajos honvédelmi minisztert elvtársat illeti a szó. CZINEGE LAJOS: Tisztelt Országgyűlés! Elnök Elvtárs, Képviselő Elvtársak! Csaknem öt éve fogadta el az Országgyűlés a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvényt. Amikor most a Minisztertanács megbízásából a törvény módosítására vonatkozó javaslatot előterjesztem, tisztelettel jelentem, hogy honvédelmi törvényünk kiállta a gyakorlat próbáját. A törvény hatályba lépése óta a társadalmunkban végbement változások, hazánk, rendszerünk védelme, szövetségi kötelezettségeink figyelembevételével széleskörűen megvizsgáltuk a sorkatonai szolgálati idő csökkentésének lehetőségét. Ügy ítéltük meg, hogy létrejöttek a feltételek a sorkatonai szolgálati időnek 24 hónapról 18 hónapra történő leszállítására. Engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy a feltételek, indokok lényegét röviden vázoljam. Az ifjúság általános felkészültsége nőtt! A sorkötelesek túlnyomó többsége — már a bevonulás előtt — szakmunkásképzésben részesül, vagy középfokú oktatási intézményben fejezi be tanulmányait. Rövidebb idő alatt képesek a katonai ismereteket elsajátítani. Az a jellemző, hogy sorkatonáink szorgalmasan tanulnak, fegyelmezett magatartást tanúsítanak. A hivatásos állomány — meglevő kádereink — felkészültsége folyamatosan nő, gazdagszik tapasztalatokban. A fegyveres erők, a Magyar Néphadsereg korszerű eszközökkel felszerelt kiképzési bázisokkal rendelkezik. Mindezek összhatásaként sorkatonáinkat rövidebb idő alatt is fel tudjuk készíteni megtisztelő kötelességük teljesítésére. Az utóbbi években — a követelményekhez jobban igazodó —, új, differenciált egészségügyi alkalmassági elbírálási rendszer ! került bevezetésre, amelynek eredményeként a
