Országgyűlési napló, 1980. I. kötet • 1980. június 27. - 1982. december 16.

Ülésnapok - 1980-5

299 Az Országgyűlés 5. ülése, 1980, let-magyarországi társulás is. Annak ellenére, hogy ezek a társulási formák még nem arattak osztatlan nagy sikereket, elismerést, mégis azt kell mondani, hogy hasznosak, a közös tevékenység eredményei az elkövetkező években jelentkezni fognak és hozzá fognak járulni a VI. ötéves tervünk teljesítéséhez. A földrajzi adottságok figyelembevételével létjogosultsága lehet kisebb közös beruházásoknak, például raktárak vagy közös géppark létesítésében. Egyik alapvető célkitűzésük az élenjáró nemzetközi színvonal megismerése és elérése. A nemzetközi színvonal figyelésében intézetek segítenek bennünket. Én az új Ipari Minisztérium támogatását kérem a társulások további tevékenységéhez. A VI. ötéves tervtörvény tartalmazza, hogy át kell térni az ötnapos munkahétre. A mai nap folyamán ezt több képviselő elvtárs érintette. Ennek hírét nagy megelégedéssel fogadták, különösen a három műszakban dolgozók. A termelési feladatok biztonságos elvégzése érdekében nekünk a bányászatban számolnunk kell a karbantartási munkák szabad szombatonkénti elvégzésével, a szénbányászatban esetenként még a termeléssel is. A rakodást és a szállítást a Magyar Államvasutak igényeinek megfelelően minden indokolt esetben folyamatos munkarendben, szombaton és vasárnap is végezni kell. Az ötnapos munkahét bevezetésénél — mint azt a képviselő elvtársak is elmondották — feltétlenül ügyelnünk kell arra, hogy az öt nap az valóban munkanap legyen. A VI. ötéves terv végrehajtása iránti felelősségérzettől vezéreltetve szólok olyan gondokról, problémákról, amelyek megoldása feltétlenül elősegíti a tervfeladat teljesítését. Választókerületünket érinti az alumíniumiparra vonatkozó fejezet, — ez a 20-as §. A bauxitbányanyitások az V. ötéves tervben már mérsékeltebb üteműek voltak, mint korábban. A termelés nőtt, és eljutottunk oda, hogy a VI. ötéves tervidőszak második felében csak akkor tud eleget tenni bauxitbányászatunk a növekvő timföldtermelési igényeknek, ha olyan új termelő kapacitások is belépnek a termelésbe, amelyeknek beruházását még el sem kezdtük. Még akkor is, ha a timföldtermelés nem növekszik, csak szinten marad, 1985-ben az összes bauxittermelés 29 százalékát kell új bányanyitásokból biztosítani. Azt hiszem, eljutottunk annak a napnak a huszonnegyedik órájába, amikor még lehet tenni valamit. Még aggasztóbb a helyzet, ha megnézzük a bányászati beruházások helyzetét, — és itt megint utalok a tervtörvény-javaslat beruházásokra vonatkozó részére. Tartalmazza, hogy javítani kell a beruházások gazdasági és műszaki előkészítését, szervezettebbé kell tenni azok megvalósítását és gyors ütemű üzembe helyezését. A bauxitbánya-nyitásokon annak az alumíniumiparnak a nyersanyag-ellátása múlik, amely az V. ötéves tervben 85 milliárd forint társadalmi terméket realizál és 750 millió dollár tőkés devizabevétele lesz. A beruházások előkészítésének gondjáról néhány vonatkozásban szeretnék szólni, elsősorban az alapanyagot és az energiahordozók termelését előkészítő beruházásokról. Az előkészídecember 18-án, csütörtökön 300 tés az eddigi eljárások szerint hosszadalmas volt. Ugyanolyan kritérium alá került, mint általában egy beruházás, például egy új gyár, pedig biztosak vagyunk benne, hogy szükség van rá, legföljebb területi alternatívákat lehet megvizsgálni, amennyire erre van lehetőség. Ha például több terület van megkutatva, vagy a természeti tényezők kedvezőtlenebbek. A kitermelés sorrendje már korábban figyelembe vette a komparatív előnyöket, ezért a legtöbb új beruházás rosszabb adottságok közé települt, ásványvagyon kitermelését készíti elő. Egyik jellemzője, hogy haladunk a mélység felé. Mivel a nyersanyagoknak — legalábbis a bauxitnak — eddig csak trösztön belüli elszámolási árai voltak, általában probléma volt a gazdasági mutató és a megtérülési idő számításánál. \ A fejlesztési cél és a beruházási javaslat jóváhagyása között hosszú idő, esetenként kéthárom év is eltelik. Ezalatt elég nagy volt az árak emelkedése és volt az Országos Tervhivatalnak olyan elvárása, hogy a beruházási javaslatban szereplő összeg nem lehet magasabb, mint a becsült összeg a fejlesztési cél elkészítése idején volt. Biztos, hogy jogos volt ez az elvárás, de végül, amikor ezt betartottuk, eleve úgy terveztük a beruházásunkat, hogy műszaki tartalom csökkentésével kellett számolni, amelyet majd a termelés idején pótlólagos fejlesztéssel lehet csak ellensúlyozni. Teljesen új területeken is tervezzük a bauxitbányák létesítését, és van olyan fejlesztési elképzelés, hogy 1982-ben kezdhető új bauxitbányának 1984-ben termelni kell és szállítani a timföldgyárak felé. Külön szeretnék szólni a beruházások kivitelezésének helyzetéről. A mi térségünkben, választókerületünkben a beruházások kivitelezésével 1975-től vannak nehézségek és ezek egyre súlyosabbak lettek. Részben visszavezethető ez arra, hogy a döntések elhúzódása miatt a kivitelező szakvállalatok több esetben munka nélkül maradtak, személyi állományukat nem tudták megtartani, technikájukat sem tudták megfelelőképpen fejleszteni. Ennek következménye lett, hogy a szénbányák és a bauxitbányák beruházásánál is olyan késések jelentkeztek, amelyek veszélyeztették a befejezési határidőt, ezzel együtt a termelésbe lépés idejét, és mint minden elhúzódó beruházásnál, a költségek túllépésével kellett számolni. Az eocénprogram keretében épülő balinkai beszállóakna építése eddig egyéves késésben van, és az üzem vezetése szerint további féléves késés még várható. Az új bauxitbánya építésénél 91 százalékot teljesített a termelő vállalat kivitelező részlege és 9 százalékot a kivitelező szakvállalat. Ezek után, hogy a kivitelező szakvállalatok kapacitása ennyire meggyengült, a termelő vállalatok nem tudtak mást tenni, — mivel létük múlott rajta: — a termeléstől elvették a gépeket és a létszámot és végezték a kivitelezést, ők sem kellő felkészültséggel, mert minden speciális kérdés megoldására a termelő vállalat sem volt felkészülve. A saját kivitelezés egyedüli pozitív vonása az volt, hogy a korszerűsítés és a szervezési intézkedések eredményeként a termelékenység emelkedése tette lene-