Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-23

1577 Az Országgyűlés 23. ülése, 1 978. július 6-án, csütörtökön 1578 keket kell termelnünk, amelyek megfelelnek a hazai igényeknek, a világpiacon pedig gazdaságosan értékesíthetők. Az ötéves tervben elhatározott intézkedések végrehajtásával az utóbbi két évben is előreléptünk a termelési szerkezet korábban megkezdett korszerűsítésében. Folytatjuk a központi fejlesztési programok megvalósítását, kormányzati döntésekkel véglegesítettük az öt legnagyobb gépipari vállalat fejlesztési perspektíváját, újabb szakosítási szerződéseket kötöttünk a Szovjetunióval és a szocialista országokkal, beszüntettük számos korszerűtlen vagy gazdaságtalan termék gyártását. A kormány döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 45 milliárd forint hitelt nyújt azoknak a vállalatoknak, állami gazdaságoknak, termelőszövetkezeteknek, amelyek a versenyképes export növelésére gazdaságos és gyorsan megtérülő fejlesztést valósítanak meg. A közelmúltban áttekintettük és ellenőriztük, hogyan történik a hitelek felhasználása. A kormány megítélése szerint a kezdeti tapasztalatok jók, ezért fontolóra vesszük a keret fölemelésének lehetőségét. Az utóbbi két évben is tovább bővült azoknak a vállalatoknak, termékeknek köre, amelyek elismerést és rangot szereztek a világpiacon. Van tehát előrelépés, de saját érdekeink és a világpiac szigorú értékítélete egyaránt gyorsabb előrehaladást sürgetnek. A folyamat erőteljesebb kibontakoztatásához megalapozott központi tervekre, jól kimunkált ágazati koncepciókra van szükség. A termelési szerkezet korszerűsítésében továbbra is meghatározó szerepe van az iparnak. Az iparfejlesztési politikánkban a hazai energia- és nyersanyagforrások — többek között a szén-, az olaj-, a gáz-, a bauxitvagyon — gazdaságos kitermelését folytatva mindenekelőtt a feldolgozó ipar műszaki haladást képviselő ágazatainak adottságainkkal egybeeső fejlesztését és korszerűsítését kell meggyorsítanunk. Bevált agrárpolitikánkat folytatva teljesebben ki kell használnunk azokat a természeti adottságokat, amelyek kedvező feltételeket biztosítanak a népgazdaság másik alapvető ágazatában, a mezőgazdaságban a termelés növeléséhez és erre alapozva az élelmiszerfeldolgozás magas piaci igényeket kielégítő fejlesztéséhez. A tapasztalatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az ágazatfejlesztési tervek kidolgozásával egyidejűleg sokkal több gondot kell fordítani az ágazatközi feladatok összehangolására, az alkatrészeket, részegységeket gyártó magas termelékenységű háttéripar, a szervizszolgálat, az áru kezelését és korszerű forgalmazását biztosító feltételek kiépítésének meggyorsítására, a fajlagos energia- és anyagmegtakarítás előmozdítására. Mindezzel együtt az érdekeltségi viszonyokat — esetenként a szervezeti kereteket is — tovább kell fejleszteni úgy, hogy szorosabb legyen a termelők, a kutató és fejlesztő intézmények, a forgalmazó bel- és külkereskedelem érdekazonossága. Külön is nagy fontossága van az aktívabb piacfeltáró munka, az exportszolgálat fejlesztésének, mert az éles piaci versenyben csak akkor állhatunk helyt, ha a fejlesztők, a termelők nem késleltetve és nemcsak közvetve, hanem gyorsan és közvetlenül is érzékelik a piac igényeit. A termelési szerkezet korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele, hogy ágazatfejlesztési terveink, műszaki politikánk kidolgozásakor saját hazai adottságainkkal együtt számításba vegyük a nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit. Ebből a szempontból különösen fontos érdekünk a Szovjetunióval folytatott együttműködés elmélyítése, az, hogy még szervesebben bekapcsolódjunk a szocialista gazdasági integrációba. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésének új lendületet, biztató perspektívát adnak azok a célprogramok, amelyek az energia- és nyersanyagtermelés, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a gépipar fejlesztését szolgálják, s amelyeket a KGST legutóbbi bukaresti ülésszakán fogadtunk el. A célprogramok közös megvalósításában elsőrendűen érdekeltek vagyunk, mert azok növelik jövő terveink megalapozásának biztonságát és új lehetőségekkel bővítik a szocialista országokkal folytatott gazdasági együttműködésünket. A szocialista országokkal megvalósuló tervszerű és szüntelenül fejlődő termelési kapcsolatok nem zárják ki, sőt elősegítik, hogy tovább folytassuk és kiszélesítsük a fejlődő és tőkés országokkal meglevő, kölcsönös előnyökre épített gazdasági együttműködésünket. Az a szándékunk, hogy e téren is kihasználjuk a kínálkozó lehetőségeket. Az áruforgalom növelésével egy időben a jövőben is fontos szerepet szánunk a termelési kooperációknak, a fejlett technika átvételét biztosító licenc- és szabadalomvásárlásoknak. Mindez azonban nemcsak rajtunk múlik, az is szükséges hozzá, hogy nyugati partnereink mielőbb leépítsék azokat a még ma is meglevő korlátokat, amelyek útját állják a kölcsönösen előnyös együttműködés bővítésének. A termelési szerkezet korszerűsítése a vállalatok állandó és alapvető feladata, amely azonban összehangolt központi irányítást kíván. E célból a kormány határozata alapján az ágazati minisztériumok konkrét intézkedési programokat dolgoztak ki, ezeket a közelmúltban ismertették és megvitatták a vállalatok, állami gazdaságok, termelőszövetkezetek vezető kollektíváival. A feladatokat szervesen beépítjük a népgazdasági tervezés rendjébe. Ennek keretében valamennyi termelő ágazatban áttekintjük s ha kell, pontosítjuk az ötéves terv előttünk álló időszakára elhatározott fejlesztéseket, és már megkezdtük a VI. ötéves terv fejlesztéspolitikai elgondolásainak kidolgozását. A termékszerkezet korszerűsítésében azonban csak akkor számíthatunk sikerre, ha még fokozottabban építünk a vállalati kezdeményezésre. Ügy gondolom, ezt aligha kell bizonyítani. Eddig is ott, azokon a területeken értük el a legnagyobb eredményt, ahol a központi törekvéseket kiegészítette, továbbfejlesztette a vállalati kezdeményezés, ahol van vállalkozószellem, a vezetés igényes követelményeket állít önmaga és a kollektíva elé. Ezek a vezetők több támogatást, a mostaninál nagyobb társadalmi és anyagi megbecsülést érdemelnek,