Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1517 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1518 joga. Az elvi irányítás követésének garanciája pedig az alkotmányos rendelkezés, mely szerint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők. A bírói szervezeti törvényben az Országgyűlés meghatározta azokat az eszközöket is, amelyekkel az elvi irányítást gyakorolnia kell. Továbbá feladatául adta, hogy az elvi irányítás érdekében használja fel az ítélkezés során szerzett tapasztalatokat, az állampolgári panaszok és bejelentésekből szerzett tapasztalatokat, az Igazságügyminisztérium és a Legfőbb Ügyészség vizsgálati elemzése alapján feltárt adatokat, az állami, valamint a társadalmi szervek tájékoztatását, valamint a tudományos kutatások eredményeit. A Legfelsőbb Bíróság legmagasabb elvi irányító testülete a teljes ülés, amelynek tagjai a hivatásos bírák. A törvény szerint a teljes ülésen tanácskozási joggal részt vesz az igazságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a munkaügyi ítélkezéssel foglalkozó teljes ülésre pedig meg kell hívni tanácskozási joggal a szakszervezeti tanács főtitkárát és a munkaügyi minisztert is. Azért, hogy a bírói szervezeti törvény intenciói érvényesülhessenek és véleménynyilvánítási lehetőséget kapjanak, a Legfelsőbb Bíróság elnöke rendszeresen meghívja a teljes ülésre a napirendben érintett főhatóságok vezetőit is, továbbá a Jogtudományi Intézet és az egyetemek képviselőit. Részt vesz a teljes ülésen több megyei bírósági elnök is. Ilyen összetételben ülésező teljes ülés értékeli a Legfelsőbb Bíróság egy-egy kollégiuma irányító munkáját. Szakács elvtárs a jogi bizottság ülésén elmondotta, hogy a mostani beszámolója is a teljes ülések értékelésén alapul. Tisztelt Országgyűlés! Számunkra, az Országgyűlés számára a beszámoló elfogadásához nem közömbös annak megítélése, hogyan tesz eleget a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító kötelességeinek. Ezért hozzászólásomra készülve áttanulmányoztam a beszámolási időszakban tartott teljes ülések jegyzőkönyveit, azt figyelve, hogy ezek az dokumentumok milyen észrevételeket, megjegyzéseket őriznek a Legfelsőbb Bíróság irányító munkájára. Jól tájékoztatnak ezek az okmányok, mert a bennük rögzített kollégiumi beszámolók sokoldalúan elemzik az irányító munkát, s a meghívott főhatóságok és tudományágak képviselői pedig nemcsak részt vesznek, hanem fel is szólalnak a teljes ülésen, s a felszólalásaikban ki is fejtik véleményüket, így a legilletékesebbek nyilvánítanak véleményt a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenységéről. Ügy érzem, segíthetem az Országgyűlés állásfoglalását, ha elmondom a teljes üléseken elhangzott vélemények lényegét. A megyei bíróságok elnökei felszólalásaikban és írásbeli észrevételeikben, különösen azt emelték ki, hogy nagyon haszrfos volt a legutóbbi idők új, jelentős törvényei, így a családjogitörvény, a büntető eljárási törvény, a társadalombiztosítási törvény, a Polgári Törvénykönyv új rendelkezései egységes értelmezését biztosító irányítás és az, hogy ez az irányítás a törvények hatályba lépésével szinte egy időben történt. A Belügyminisztérium elismerően nyilatkozott az irányító munkáról; rámutatott arra is, hogy a bíróságoknak adott iránymutató állásfoglalások milyen hasznosan segítik a rendőri nyomozati munka törvényességét is. A magyar szakszervezetek a jegyzőkönyvből kitűnően, örömmel vették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság tett a dolgozók jogai védelme érdekében. Egyetértéssel fogadták a munkaügyi kollégium elvi állásfoglalásait: megtudjuk, hogy a szakszervezeti mozgalom is felismerte, hogy a magas szintű jogi szakértelem és a bírósági eljárás törvényi garanciái a dolgozók jogainak korábbinál is hatásosabb biztosítását jelentik. A Munkaügyi Minisztérium kijelentette, hogy a munkaügyi kollégium sikeresen oldotta meg feladatát. Amellett, hogy ellátta a bíróságok elvi irányítását, segítette még a Munkaügyi Minisztérium előtt álló feladatok megoldását is. A jogtudós akadémikus ugyancsak kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság jól látta el a bíróságok elvi irányítását, továbbá megállapította, hogy a kollégium elemzése a jogtudomány művelői számára is ösztönzést ad egyes elméleti kérdések alaposabb vizsgálatára és kidolgozására. Egyetértően nyilatkozott az elvi irányításról a legfőbb ügyész elvtárs és az Igazságügyi Minisztérium is. Tisztelt Országgyűlés! Mint gyakorló jogász, tudom, milyen nagy tekintélye van a Legfelsőbb Bíróság állásfoglalásainak, sőt még eseti döntéseinek is. És nemcsak a bíróságok előtt van ez a tekintély, hanem minden jogalkalmazó réteg körében. Mutatja ezt a tekintélyt az a gyakorlat, hogy legyen az bármilyen jogvita, ha a vitatkozó felek egyike a legfelsőbb bírósági döntésre, mint hasonló példára tud hivatkozni, annak általában már nyert ügye van a bíróságon kívüli jogvitában is. Nagy hatása van a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkájának a vállalati döntőbizottságok, a tanácsi szakigazgatási szervek, a szakszervezeti jogsegélyszolgálat, sőt nemegyszer tapasztaltam, hogy a szövetkezeti revizori irodák és a bevételi igazgatóságok revizori munkájára is. Természetesen hatással van mindennapi életünkre, az állampolgári magatartásra, egyes cselekmények társadalmi veszélyességének felismerésére, a közlekedési fegyelemre, a családi kapcsolatok kialakulására is. Mindez a nagy sugarú hatás nagy felelősséget ró a Legfelsőbb Bíróság kollégiumaira, sőt az egyes ítélkező tanácsaira is. Munkájuk elvi állásfoglalásai tükrözik is ezt a felelősségérzetet. Mutatja ezt a sokszor nagyon nehéz kérdések megoldására vállalkozás. Ilyen kérdések voltak a beszámolóban is hivatkozott népgazdaság rendjét tárgyaló bűncselekményekkel kapcsolatosak, ahol a jogkérdés elvi kérdéseként olyan gazdaságpolitikai kérdésekben kellett dönteni, mint a jogosulatlan kereskedés, az üzérkedő melléküzemi tevékenység, a tisztességtelen haszon stb., amelyekben még a szakmai szervek főhatósági szinten is vitatkoztak, tehát gazdaságpolitikai tisztánlátás és felelősségvállalás kellett a döntéshez és az irányításhoz. Mindezért megbecsülés illeti a Legfelsőbb Bíróságot.