Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1517 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1518 joga. Az elvi irányítás követésének garanciája pedig az alkotmányos rendelkezés, mely sze­rint a Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései a bíróságok számára kötelezők. A bírói szervezeti törvényben az Ország­gyűlés meghatározta azokat az eszközöket is, amelyekkel az elvi irányítást gyakorolnia kell. Továbbá feladatául adta, hogy az elvi irányítás érdekében használja fel az ítélkezés során szer­zett tapasztalatokat, az állampolgári panaszok és bejelentésekből szerzett tapasztalatokat, az Igazságügyminisztérium és a Legfőbb Ügyész­ség vizsgálati elemzése alapján feltárt adatokat, az állami, valamint a társadalmi szervek tájé­koztatását, valamint a tudományos kutatások eredményeit. A Legfelsőbb Bíróság legmagasabb elvi irányító testülete a teljes ülés, amelynek tagjai a hivatásos bírák. A törvény szerint a teljes ülésen tanácskozási joggal részt vesz az igaz­ságügyi miniszter, a legfőbb ügyész, a munka­ügyi ítélkezéssel foglalkozó teljes ülésre pedig meg kell hívni tanácskozási joggal a szakszer­vezeti tanács főtitkárát és a munkaügyi mi­nisztert is. Azért, hogy a bírói szervezeti tör­vény intenciói érvényesülhessenek és véle­ménynyilvánítási lehetőséget kapjanak, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke rendszeresen meghívja a teljes ülésre a napirendben érintett főható­ságok vezetőit is, továbbá a Jogtudományi In­tézet és az egyetemek képviselőit. Részt vesz a teljes ülésen több megyei bírósági elnök is. Ilyen összetételben ülésező teljes ülés értékeli a Legfelsőbb Bíróság egy-egy kollégiuma irá­nyító munkáját. Szakács elvtárs a jogi bizott­ság ülésén elmondotta, hogy a mostani beszá­molója is a teljes ülések értékelésén alapul. Tisztelt Országgyűlés! Számunkra, az Or­szággyűlés számára a beszámoló elfogadásához nem közömbös annak megítélése, hogyan tesz eleget a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító köte­lességeinek. Ezért hozzászólásomra készülve át­tanulmányoztam a beszámolási időszakban tartott teljes ülések jegyzőkönyveit, azt figyel­ve, hogy ezek az dokumentumok milyen észre­vételeket, megjegyzéseket őriznek a Legfelsőbb Bíróság irányító munkájára. Jól tájékoztatnak ezek az okmányok, mert a bennük rögzített kollégiumi beszámolók sokoldalúan elemzik az irányító munkát, s a meghívott főhatóságok és tudományágak képviselői pedig nemcsak részt vesznek, hanem fel is szólalnak a teljes ülésen, s a felszólalásaikban ki is fejtik véleményüket, így a legilletékesebbek nyilvánítanak véle­ményt a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító te­vékenységéről. Ügy érzem, segíthetem az Or­szággyűlés állásfoglalását, ha elmondom a tel­jes üléseken elhangzott vélemények lényegét. A megyei bíróságok elnökei felszólalásaik­ban és írásbeli észrevételeikben, különösen azt emelték ki, hogy nagyon haszrfos volt a leg­utóbbi idők új, jelentős törvényei, így a család­jogitörvény, a büntető eljárási törvény, a tár­sadalombiztosítási törvény, a Polgári Törvény­könyv új rendelkezései egységes értelmezését biztosító irányítás és az, hogy ez az irányítás a törvények hatályba lépésével szinte egy idő­ben történt. A Belügyminisztérium elismerően nyilatkozott az irányító munkáról; rámutatott arra is, hogy a bíróságoknak adott iránymutató állásfoglalások milyen hasznosan segítik a rendőri nyomozati munka törvényességét is. A magyar szakszervezetek a jegyzőkönyvből ki­tűnően, örömmel vették azokat az erőfeszítése­ket, amelyeket a Legfelsőbb Bíróság tett a dol­gozók jogai védelme érdekében. Egyetértéssel fogadták a munkaügyi kollégium elvi állásfog­lalásait: megtudjuk, hogy a szakszervezeti moz­galom is felismerte, hogy a magas szintű jogi szakértelem és a bírósági eljárás törvényi ga­ranciái a dolgozók jogainak korábbinál is ha­tásosabb biztosítását jelentik. A Munkaügyi Minisztérium kijelentette, hogy a munkaügyi kollégium sikeresen oldotta meg feladatát. Amellett, hogy ellátta a bíróságok elvi irányí­tását, segítette még a Munkaügyi Minisztérium előtt álló feladatok megoldását is. A jogtudós akadémikus ugyancsak kijelentette, hogy a Legfelsőbb Bíróság jól látta el a bíróságok elvi irányítását, továbbá megállapította, hogy a kol­légium elemzése a jogtudomány művelői szá­mára is ösztönzést ad egyes elméleti kérdések alaposabb vizsgálatára és kidolgozására. Egyetértően nyilatkozott az elvi irányítás­ról a legfőbb ügyész elvtárs és az Igazságügyi Minisztérium is. Tisztelt Országgyűlés! Mint gyakorló jo­gász, tudom, milyen nagy tekintélye van a Leg­felsőbb Bíróság állásfoglalásainak, sőt még eseti döntéseinek is. És nemcsak a bíróságok előtt van ez a tekintély, hanem minden jog­alkalmazó réteg körében. Mutatja ezt a tekin­télyt az a gyakorlat, hogy legyen az bármilyen jogvita, ha a vitatkozó felek egyike a legfel­sőbb bírósági döntésre, mint hasonló példára tud hivatkozni, annak általában már nyert ügye van a bíróságon kívüli jogvitában is. Nagy hatása van a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító munkájának a vállalati döntőbizott­ságok, a tanácsi szakigazgatási szervek, a szak­szervezeti jogsegélyszolgálat, sőt nemegyszer tapasztaltam, hogy a szövetkezeti revizori iro­dák és a bevételi igazgatóságok revizori mun­kájára is. Természetesen hatással van minden­napi életünkre, az állampolgári magatartásra, egyes cselekmények társadalmi veszélyességé­nek felismerésére, a közlekedési fegyelemre, a családi kapcsolatok kialakulására is. Mindez a nagy sugarú hatás nagy felelős­séget ró a Legfelsőbb Bíróság kollégiumaira, sőt az egyes ítélkező tanácsaira is. Munkájuk elvi állásfoglalásai tükrözik is ezt a felelősség­érzetet. Mutatja ezt a sokszor nagyon nehéz kérdések megoldására vállalkozás. Ilyen kér­dések voltak a beszámolóban is hivatkozott népgazdaság rendjét tárgyaló bűncselekmé­nyekkel kapcsolatosak, ahol a jogkérdés elvi kérdéseként olyan gazdaságpolitikai kérdések­ben kellett dönteni, mint a jogosulatlan keres­kedés, az üzérkedő melléküzemi tevékenység, a tisztességtelen haszon stb., amelyekben még a szakmai szervek főhatósági szinten is vitat­koztak, tehát gazdaságpolitikai tisztánlátás és felelősségvállalás kellett a döntéshez és az irá­nyításhoz. Mindezért megbecsülés illeti a Leg­felsőbb Bíróságot.

Next

/
Thumbnails
Contents