Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1513 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1514 tisztességtelen haszon miatt kellett gazdasági bírságot kiszabni. A népgazdasági érdekeket segítségével — a szerződési fegyelem megszilárdítására — a vállalatok működésében és kapcsodítáoára, a vállalatok működőjében óc liapeao''lataiban még észlelhető számos hiányosság és fogyatékosság felszámolására törekedtünk. Mindezek a gazdasági célok megvalósítását, a népgazdasági tervek teljesítését hatékonyan segítették elő. Végezetül engedje meg a Tisztelt Országgyűlés, hogy az elvi irányításnak és a jogértelmezésnek két, bennünket foglalkoztató kérdéséről szóljak. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a Legfelsőbb Bíróság elvi irányító tevékenysége során is jogot értelmez és alkalmaz. A jogértelmezésnél azonban a bírói gyakorlat tapasztalatait általánosítva számos fontos tételét bontja ki a törvénynek, amelyek a törvény szelleméből folynak, s amelyek elősegítik a törvény betűjének és szellemének határozottabb érvényesülését. A Legfelsőbb Bíróság mindemellett segíti a jogalkotást is azzal, hogy az ítélkezésben szerzett tapasztalatait az új törvények előkészítése során folyamatosan a kodifikációs munkáért felelős szervek, elsősorban az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátja. A jogértelmezési tevékenységnek még egy vonását kell megemlítenem, mégpedig azt, hogy napjainkban nem csupán a Legfelsőbb Bíróság folytat jogértelmező tevékenységet, hanem az általa megalkotott, vagy a végrehajtást rendező jogszabályok tekintetében más főhatóságok, így elsősorban a miniszteri rendeletek tekintetében a minisztériumok is kiadnak értelmező állásfoglalásokat. Fontos, hogy olyan jogszabályok esetében, amelyeket az ítélkezésük során a bíróságok is alkalmaznak, a jogértelmezés a Legfelsőbb Bírósággal egyetértésben történjen. Reánk viszont az a feladat hárul, hogy az érintett tárcákat a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatásainak kialakításába még inkább vonjuk be. véleményüket kérjük ki. Tisztelt Országgyűlés! A Legfelsőbb Bíróság működését, ítélkező és elvi irányító tevékenységét továbbra is a törvények, és egész népünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra törekszünk, hogy hazánkban tovább szilárduljon a törvényesség, az országban változatlanul egységes és szilárd jogalkalmazás legyen valamennyi jogterületen. Ezzel a magunk területén mi is hozzájárulunk a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban. Tisztelt Országgyűlés! Beszámolóm végére értem, kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Legfelsőbb Bíróság elAkének beszámolójához két képviselőtársunk jelentkezett szólásra. S. Hegedűs László képviselőtársunk felszólalása következik. S. HEGEDŰS LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Minden ország és társadalom állapotának és fejlődésének fontos jellemzője a törvényesség, a személyi, a vagyon- és a közbiztonság helyzete. A törvényesség, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel együtt haladó jogrend, a törvények betartását egységesen biztosító bírósági gyakorlat — a fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. Ha az anyagi, társadalmi fejlődést nem követi a közrend,, a törvényesség és közbiztonság erősödése, a gyarapodás, a fejlődés értelmét vesztheti. Ahol a növekvő javakkal együtt nő az erőszak, a terror, terjed a bűnözés, a kábítószerek fogyasztása, szabadon rombolható az erkölcs és dicsőíthető az erőszak, akkor az a civilizáció, az a társadalom nem a fejlődés, hanem a hanyatlás útján jár. Tisztelt Országgyűlés! A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója azt tükrözi, hogy hazánkban korszerű és jó törvények alapján a törvényesség szilárd, a személyi, vagyon- és közbiztonság tovább fejlődött. Bíróságaink ítélkezése kiegyensúlyozott, igazságos, és élvezi a társadalom egyetértését és támogatását. A társadalmi, a nemzeti egység az ítélkezésben, a bírósági munkában is érvényesül. Nemcsak abban, hogy a bíróságokban a népi ülnökök tízezrei vesznek részt, és hogy a hivatásos bíráink a társadalom megbecsült és tekintélyes tagjai, többségükben közéleti emberek is, hanem abban is, hogy fejlődött népünk jogismerete, jogérzéke és igényli a törvényesség és bírósági munka fejlődését. Ma egy-egy érdekesebb jogi eset, jelentősebb bűntény vagy károkozás bírósági megítélése a társadalom széles körében kelt érdeklődést. Azt jelzi ez. hogy társadalmunk nemcsak a törvények megalkotásában kész és tud hozzáértőén érdemben részt venni — mint azt a tegnapi napon a belkereskedelmi törvénv vitáia is mutatta — hanem a törvények megvalósításában, betartásában, a jogrend fejlesztésében is. Szakács elvtárs beszámolója nemcsak eredményeinkről, a törvényesség erősödéséről és a bírói munka fejlődéséről szólt, hanem gondjainkról, feladatainkról is. Ezek közül szeretnék néhánv kérdést érinteni. A közvéleményt leginkább az erőszakos cselekménvek, a gyilkosságok, a súlyos testi sértés, az erőszakoskodás, a garázdaság, a rablás és a betörés viszonylag ásandó száma nyugtalanítja. Tudjuk és nagv eredménvnek tartjuk, hogv Magvarországon szervezett bűnözés nincs. A bi'íncs^lekménvek többségének forrása személyi iélWű és fórészt az elmaradottságból, a Generációkon átható felelőtlen életvitelből fakad. Az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása ennélfopva elsősorban társadalmi feladat. A méff mindig mintegv félmillió embert érintő fazdasási és kulturális elmaradottság tervszerű és az eddigieknél gvorsabb visszaszorítása hozhat elsősorban változást. A közvélemény emellett a törvénvkezés és a bírói trvakorlat fejlődését is kívánja, hogv a visszatartás és a nevelés eszközeivel segítsék az erőszakos cseWménvek csökkentését. Ezért varia naffv érdeklődéssel a Büntető Törvénvkönvv módosítását és ennek alapján a bírói gyakorlat továbbfejlődését.