Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-22

1513 Az Országgyűlés 22. ülése 1978. március 24-én, pénteken 1514 tisztességtelen haszon miatt kellett gazdasági bírságot kiszabni. A népgazdasági érdekeket segítségével — a szerződési fegyelem megszilár­dítására — a vállalatok működésében és kapcso­dítáoára, a vállalatok működőjében óc liapeao''­lataiban még észlelhető számos hiányosság és fogyatékosság felszámolására törekedtünk. Mindezek a gazdasági célok megvalósítását, a népgazdasági tervek teljesítését hatékonyan se­gítették elő. Végezetül engedje meg a Tisztelt Ország­gyűlés, hogy az elvi irányításnak és a jogértel­mezésnek két, bennünket foglalkoztató kérdé­séről szóljak. Az egyik ilyen kérdés az, hogy a Legfel­sőbb Bíróság elvi irányító tevékenysége során is jogot értelmez és alkalmaz. A jogértelme­zésnél azonban a bírói gyakorlat tapasztalatait általánosítva számos fontos tételét bontja ki a törvénynek, amelyek a törvény szelleméből folynak, s amelyek elősegítik a törvény betű­jének és szellemének határozottabb érvényesü­lését. A Legfelsőbb Bíróság mindemellett segíti a jogalkotást is azzal, hogy az ítélkezésben szerzett tapasztalatait az új törvények előké­szítése során folyamatosan a kodifikációs mun­káért felelős szervek, elsősorban az Igazságügyi Minisztérium rendelkezésére bocsátja. A jogértelmezési tevékenységnek még egy vonását kell megemlítenem, mégpedig azt, hogy napjainkban nem csupán a Legfelsőbb Bíróság folytat jogértelmező tevékenységet, hanem az általa megalkotott, vagy a végrehajtást ren­dező jogszabályok tekintetében más főhatósá­gok, így elsősorban a miniszteri rendeletek tekintetében a minisztériumok is kiadnak ér­telmező állásfoglalásokat. Fontos, hogy olyan jogszabályok esetében, amelyeket az ítélkezé­sük során a bíróságok is alkalmaznak, a jog­értelmezés a Legfelsőbb Bírósággal egyetértés­ben történjen. Reánk viszont az a feladat há­rul, hogy az érintett tárcákat a Legfelsőbb Bíróság elvi iránymutatásainak kialakításába még inkább vonjuk be. véleményüket kérjük ki. Tisztelt Országgyűlés! A Legfelsőbb Bíró­ság működését, ítélkező és elvi irányító tevé­kenységét továbbra is a törvények, és egész né­pünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra tö­rekszünk, hogy hazánkban tovább szilárduljon a törvényesség, az országban változatlanul egysé­ges és szilárd jogalkalmazás legyen valamennyi jogterületen. Ezzel a magunk területén mi is hozzájárulunk a szocializmus teljes felépítéséhez hazánkban. Tisztelt Országgyűlés! Beszámolóm végére értem, kérem a Tisztelt Országgyűlést, hogy beszámolómat vitassa meg és fogadja el. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Legfelsőbb Bíróság elAkének beszámo­lójához két képviselőtársunk jelentkezett szó­lásra. S. Hegedűs László képviselőtársunk fel­szólalása következik. S. HEGEDŰS LÁSZLÓ: Tisztelt Ország­gyűlés! Minden ország és társadalom állapotának és fejlődésének fontos jellemzője a törvényes­ség, a személyi, a vagyon- és a közbiztonság hely­zete. A törvényesség, a gazdasági és társadalmi fejlődéssel együtt haladó jogrend, a törvények betartását egységesen biztosító bírósági gyakor­lat — a fejlődés nélkülözhetetlen feltétele. Ha az anyagi, társadalmi fejlődést nem követi a közrend,, a törvényesség és közbiztonság erősö­dése, a gyarapodás, a fejlődés értelmét veszt­heti. Ahol a növekvő javakkal együtt nő az erőszak, a terror, terjed a bűnözés, a kábító­szerek fogyasztása, szabadon rombolható az er­kölcs és dicsőíthető az erőszak, akkor az a civili­záció, az a társadalom nem a fejlődés, hanem a hanyatlás útján jár. Tisztelt Országgyűlés! A Legfelsőbb Bíró­ság elnökének beszámolója azt tükrözi, hogy hazánkban korszerű és jó törvények alapján a törvényesség szilárd, a személyi, vagyon- és közbiztonság tovább fejlődött. Bíróságaink ítél­kezése kiegyensúlyozott, igazságos, és élvezi a társadalom egyetértését és támogatását. A tár­sadalmi, a nemzeti egység az ítélkezésben, a bírósági munkában is érvényesül. Nemcsak ab­ban, hogy a bíróságokban a népi ülnökök tíz­ezrei vesznek részt, és hogy a hivatásos bíráink a társadalom megbecsült és tekintélyes tagjai, többségükben közéleti emberek is, hanem ab­ban is, hogy fejlődött népünk jogismerete, jog­érzéke és igényli a törvényesség és bírósági munka fejlődését. Ma egy-egy érdekesebb jogi eset, jelentő­sebb bűntény vagy károkozás bírósági meg­ítélése a társadalom széles körében kelt érdek­lődést. Azt jelzi ez. hogy társadalmunk nem­csak a törvények megalkotásában kész és tud hozzáértőén érdemben részt venni — mint azt a tegnapi napon a belkereskedelmi törvénv vitáia is mutatta — hanem a törvények meg­valósításában, betartásában, a jogrend fejlesz­tésében is. Szakács elvtárs beszámolója nemcsak ered­ményeinkről, a törvényesség erősödéséről és a bírói munka fejlődéséről szólt, hanem gond­jainkról, feladatainkról is. Ezek közül szeretnék néhánv kérdést érinteni. A közvéleményt leg­inkább az erőszakos cselekménvek, a gyilkos­ságok, a súlyos testi sértés, az erőszakoskodás, a garázdaság, a rablás és a betörés viszonylag ásandó száma nyugtalanítja. Tudjuk és nagv eredménvnek tartjuk, hogv Magvarországon szervezett bűnözés nincs. A bi'íncs^lekménvek többségének forrása személyi iélWű és fórészt az elmaradottságból, a Gene­rációkon átható felelőtlen életvitelből fakad. Az erőszakos bűncselekmények visszaszorítása ennélfopva elsősorban társadalmi feladat. A méff mindig mintegv félmillió embert érintő fazdasási és kulturális elmaradottság tervszerű és az eddigieknél gvorsabb visszaszorítása hoz­hat elsősorban változást. A közvélemény emel­lett a törvénvkezés és a bírói trvakorlat fejlő­dését is kívánja, hogv a visszatartás és a ne­velés eszközeivel segítsék az erőszakos cseW­ménvek csökkentését. Ezért varia naffv érdek­lődéssel a Büntető Törvénvkönvv módosítását és ennek alapján a bírói gyakorlat továbbfej­lődését.

Next

/
Thumbnails
Contents