Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-21
147Í) Az Országgyűlés 21. ülése, 1\ Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Borsod megye kereskedelme az országoshoz hasonlóan az eimúlt években jelentősen fejlődött. Az árukínálat általában megfelelt a lakossági keresletnek, sok szép és korszerű üzlet létesült, növekedett a kereskedelem kulturáltsága. Ez annál is inkább örvendetes, mert a megyei sajátosságok a kereskedelem részéről is fokozott erőfeszítéseket igényeltek. Megyénk kiskereskedelme az ország megyéi között a legnagyobb forgalmat bonyolítja. 1977ben a kiskereskedelmi forgalom 16,6 milliárd forintot tett ki. A forgalom összetételében is igazodott a sajátos igényekhez. Ennek megfelelően például az élelmiszerek aránya megyénkben magasabb az országos átlagnál, mely összefüggésben van a nehéziparban dolgozók nagyobb kalóriaszükségletével is. A lakosság ellátásának színvonalát természetesen alapvetően meghatározza a kereskedelem részére biztosított árualap, vagyis az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem által a belkereskedelem rendelkezésére bocsátott áruk mennyisége, azok választéka és minősége. Ezért feltétlenül helyesnek tartom, hogy a törvénytervezet 36. §-ának (1) bekezdése szerint a Minisztertanács felelős a lakossági ellátásért,mint ahogy ezt már több képviselőtársam is hangsúlyozta. Ugyanis a Minisztertanács kezében vannak mindazok az eszközök, szabályozók, amelyekkel hatást lehet gyakorolni az árutermelésre, fogyasztásra. Elismerve a termelő és forgalmazó gazdálkodó szervek között eddig elért eredményeket, a jelenleg meglevő gondok megoldásában is szükség van az ipar és a kereskedelem kapcsolatának továbbfejlesztésére. A hiánycikkek számának csökkentése, a választék bővítése, valamint az áruk minőségének továbbjavítása alapvetően a termelőüzemek munkájától függ. Az is igaz, hogy javítani kell a kereskedelemnek a lakossági igényeknek a termelők felé történő közvetítésében, de ez csak akkor vezethet eredményre, ha a termelők ezeket messzemenően figyelembe is veszik. Eddig többször előfordult, hogy egyes cikkek azért nem voltak kaphatók, mert a termelést valamilyen okból az érdekelt üzem megszüntette, de egyidejűleg nem történt kellő intézkedés más üzem útján a megszüntetett cikkek termelése érdekében. így példának lehet említeni a mai ülésen is elhangzott mezőgazdasági szerárukkal való ellátás helyzetét. A gyakorlat azt is igazolja, hogy éppen az áruk mennyiségének, választékának hiánya idézi elő az úgynevezett árukapcsolást és egyes vásárlók előnyben részesítéséért a különjuttatás nyújtását, illetve elfogadását. Tarthatatlannak kell mondanunk például a cipők minőségét. E téren évek óta sok a panasz. Borsod megyében például egy év alatt 75—80 ezer pár lábbelit kell a kiskereskedelemnek minőségi hiba miatt visszavennie, több mint 50 ezer vásárló nem kis bosszúságára. Ugyanakkor a bolti kiskereskedelmi dolgozóknak is olyan többletmunkát ad ez, amit a termelővállalatoknál a minőségi követelmények betartásával meg lehetne előzni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 21. § (1) bekezdése is hangsúlyozza a kereskedelem 8. március 23-án, csütörtökön 1480 kulturáltságának fontosságát és a gazdálkodó szerveknek előírja az árusítás hálózati és technikai fejlesztésének kötelezettségét. Ezt én magam is nagyon fontosnak tartom, de ma még a sok szép üzlet mellett igen sok a jelenlegi követelményeknek meg nem felelő bolti és vendéglátóipari egység. Sajnálatos, hogy megyénk üzleteinek több mint a fele elavult, kis alapterületű, korszerűtlen bolt, amelyben a szükséges technikai feltételek, a kereskedelmi dolgozók munkáját és a vásárlási körülményeket könnyítő fejlesztések egyáltalán nem biztosíthatók. Különösen jellemző ez a kislétszámú, 500—600 fő alatti falusi, tanyai településsel rendelkező fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi hálózatára. Ismert előttünk az a tény, ami a beruházások korlátozására kiadott intézkedésekhez vezetett, mégis figyelembe véve a kereskedelmi hálózatfejlesztésben mutatkozó elmaradást, és azt, hogy a kereskedelmi beruházások volumenüknél fogva kevésbé veszélyeztetik a beruházási piac egyensúlyát, azt javaslom, hogy az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott kereskedelmi beruházások megvalósításának feltételeit biztosítsák az illetékes szervek. Tények és számadatok igazolják, hogy az elmúlt időszakokban a forgalom növekedésétől messze elmaradt a hálózatfejlesztés, és nem lenne helyes a korlátozásokkal tovább rontani az érintett helyeken meglevő alacsony színvonalú vásárlási körülményeket. Tisztelt Képviselőtársak ! Az elfogadásra váró törvény végrehajtásának fontos tényezői a kereskedelmi dolgozók. Munkájuk nem könynyű-, mert a fizikai és szellemi igénybevétel mellett igen jelentős összegű társadalmi tulajdont képező vagyonért anyagilag is felelősek. A lakosság nagy tömegével találkoznak a vásárlások alkalmával. Jogosnak tartom azt a társadalmi igényt, hogy a kereskedelem dolgozói legyenek jól képzettek, udvariasak és szolgálatkészek, de ehhez — úgy vélem — a munkakörülmények fokozatos javítása mellett erkölcsi-anyagi elismerésük terén is előbbre kellene jutni. Nem tartom az elvárásokkal arányban állónak, hogy a kereskedelem dolgozói az összes ágazatok között a leggyengébben fizetett dolgozók. Megyei képviselőcsoport-ülésünkön is hangsúlyt kapott, hogy a kereskedelmi dolgozók felkészültségében a szakképzettség igen fontos szerepet tölt be. E téren megyénk eléggé kedvezőtlen helyzetben van, mivel magas a képesítéssel nem rendelkező bolti, vendéglátóipari eladók száma, döntően az iskolai kapacitás hiánya miatt. A kereskedelmi dolgozók szakképzettségi aránya megyénkben az országos átlag alatt van. Megyénkben 65 százalékos, az országos átlag pedig mintegy 75 százalék. Különösen a fogyasztási szövetkezetek aprófalvas kis szövetkezeti boltjaiban javítaná a helyzetet, ha a Tokajban levő volt SZÖVOSZiskola teljes egészében a megye igényeit elégítené ki. Jelenleg ez az iskola több megyéből fogad igen kis létszámban tanulókat, ami nem oldja meg az adott megye kereskedelmi szak-