Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-21

147Í) Az Országgyűlés 21. ülése, 1\ Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Borsod me­gye kereskedelme az országoshoz hasonlóan az eimúlt években jelentősen fejlődött. Az árukí­nálat általában megfelelt a lakossági kereslet­nek, sok szép és korszerű üzlet létesült, növe­kedett a kereskedelem kulturáltsága. Ez annál is inkább örvendetes, mert a megyei sajátossá­gok a kereskedelem részéről is fokozott erőfe­szítéseket igényeltek. Megyénk kiskereskedelme az ország megyéi között a legnagyobb forgalmat bonyolítja. 1977­ben a kiskereskedelmi forgalom 16,6 milliárd forintot tett ki. A forgalom összetételében is igazodott a sajátos igényekhez. Ennek megfele­lően például az élelmiszerek aránya megyénk­ben magasabb az országos átlagnál, mely össze­függésben van a nehéziparban dolgozók na­gyobb kalóriaszükségletével is. A lakosság ellá­tásának színvonalát természetesen alapvetően meghatározza a kereskedelem részére biztosított árualap, vagyis az ipar, a mezőgazdaság és a külkereskedelem által a belkereskedelem ren­delkezésére bocsátott áruk mennyisége, azok választéka és minősége. Ezért feltétlenül helyes­nek tartom, hogy a törvénytervezet 36. §-ának (1) bekezdése szerint a Minisztertanács felelős a lakossági ellátásért,mint ahogy ezt már több képviselőtársam is hangsúlyozta. Ugyanis a Mi­nisztertanács kezében vannak mindazok az esz­közök, szabályozók, amelyekkel hatást lehet gyakorolni az árutermelésre, fogyasztásra. Elismerve a termelő és forgalmazó gazdál­kodó szervek között eddig elért eredményeket, a jelenleg meglevő gondok megoldásában is szükség van az ipar és a kereskedelem kapcso­latának továbbfejlesztésére. A hiánycikkek szá­mának csökkentése, a választék bővítése, vala­mint az áruk minőségének továbbjavítása alap­vetően a termelőüzemek munkájától függ. Az is igaz, hogy javítani kell a kereskedelemnek a lakossági igényeknek a termelők felé történő közvetítésében, de ez csak akkor vezethet ered­ményre, ha a termelők ezeket messzemenően figyelembe is veszik. Eddig többször előfordult, hogy egyes cikkek azért nem voltak kaphatók, mert a termelést valamilyen okból az érdekelt üzem megszüntette, de egyidejűleg nem történt kellő intézkedés más üzem útján a megszünte­tett cikkek termelése érdekében. így példának lehet említeni a mai ülésen is elhangzott mezőgazdasági szerárukkal való ellátás helyzetét. A gyakorlat azt is igazolja, hogy éppen az áruk mennyiségének, választé­kának hiánya idézi elő az úgynevezett árukap­csolást és egyes vásárlók előnyben részesítéséért a különjuttatás nyújtását, illetve elfogadását. Tarthatatlannak kell mondanunk például a cipők minőségét. E téren évek óta sok a panasz. Borsod megyében például egy év alatt 75—80 ezer pár lábbelit kell a kiskereskedelemnek mi­nőségi hiba miatt visszavennie, több mint 50 ezer vásárló nem kis bosszúságára. Ugyanak­kor a bolti kiskereskedelmi dolgozóknak is olyan többletmunkát ad ez, amit a termelővál­lalatoknál a minőségi követelmények betartásá­val meg lehetne előzni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat 21. § (1) bekezdése is hangsúlyozza a kereskedelem 8. március 23-án, csütörtökön 1480 kulturáltságának fontosságát és a gazdálkodó szerveknek előírja az árusítás hálózati és tech­nikai fejlesztésének kötelezettségét. Ezt én ma­gam is nagyon fontosnak tartom, de ma még a sok szép üzlet mellett igen sok a jelenlegi köve­telményeknek meg nem felelő bolti és vendég­látóipari egység. Sajnálatos, hogy megyénk üzleteinek több mint a fele elavult, kis alapterületű, korszerűt­len bolt, amelyben a szükséges technikai felté­telek, a kereskedelmi dolgozók munkáját és a vásárlási körülményeket könnyítő fejlesztések egyáltalán nem biztosíthatók. Különösen jellem­ző ez a kislétszámú, 500—600 fő alatti falusi, tanyai településsel rendelkező fogyasztási szö­vetkezetek kereskedelmi hálózatára. Ismert előttünk az a tény, ami a beruházások korláto­zására kiadott intézkedésekhez vezetett, mégis figyelembe véve a kereskedelmi hálózatfejlesz­tésben mutatkozó elmaradást, és azt, hogy a ke­reskedelmi beruházások volumenüknél fogva kevésbé veszélyeztetik a beruházási piac egyen­súlyát, azt javaslom, hogy az ötödik ötéves tervidőszakra előirányzott kereskedelmi beru­házások megvalósításának feltételeit biztosítsák az illetékes szervek. Tények és számadatok igazolják, hogy az elmúlt időszakokban a forgalom növekedésétől messze elmaradt a hálózatfejlesztés, és nem len­ne helyes a korlátozásokkal tovább rontani az érintett helyeken meglevő alacsony színvonalú vásárlási körülményeket. Tisztelt Képviselőtársak ! Az elfogadásra vá­ró törvény végrehajtásának fontos tényezői a kereskedelmi dolgozók. Munkájuk nem köny­nyű-, mert a fizikai és szellemi igénybevétel mel­lett igen jelentős összegű társadalmi tulajdont képező vagyonért anyagilag is felelősek. A la­kosság nagy tömegével találkoznak a vásárlások alkalmával. Jogosnak tartom azt a társadalmi igényt, hogy a kereskedelem dolgozói legyenek jól képzettek, udvariasak és szolgálatkészek, de ehhez — úgy vélem — a munkakörülmények fokozatos javítása mellett erkölcsi-anyagi elis­merésük terén is előbbre kellene jutni. Nem tartom az elvárásokkal arányban ál­lónak, hogy a kereskedelem dolgozói az összes ágazatok között a leggyengébben fizetett dol­gozók. Megyei képviselőcsoport-ülésünkön is hang­súlyt kapott, hogy a kereskedelmi dolgozók fel­készültségében a szakképzettség igen fontos szerepet tölt be. E téren megyénk eléggé kedve­zőtlen helyzetben van, mivel magas a képesítés­sel nem rendelkező bolti, vendéglátóipari el­adók száma, döntően az iskolai kapacitás hiá­nya miatt. A kereskedelmi dolgozók szakképzettségi aránya megyénkben az országos átlag alatt van. Megyénkben 65 százalékos, az országos átlag pedig mintegy 75 százalék. Különösen a fogyasztási szövetkezetek ap­rófalvas kis szövetkezeti boltjaiban javítaná a helyzetet, ha a Tokajban levő volt SZÖVOSZ­iskola teljes egészében a megye igényeit elégí­tené ki. Jelenleg ez az iskola több megyéből fo­gad igen kis létszámban tanulókat, ami nem oldja meg az adott megye kereskedelmi szak-

Next

/
Thumbnails
Contents