Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-27

1955 Az Országgyűlés 27. ülése, 1\ nyos teljesítésével lehetőség adódnék a szülőintézmények bővítésére is. Megyénkben súlyos probléma a születészeti ágyszám, ami már 1962— 64-ben, a demográfiai mélypont idején sem volt elegendő. Azóta lényeges változás nem történt, sőt e gyulai kórház jelenlegi helyzete miatt ez súlyosbodott. A három kórházi osztályon kívül megyéinkben öt szülőotthon működik, elavult, szűkös körülmények között, melyek nehezen felelnek meg a korszerű higiénés követelményeknek. A szociális otthoni helyek száma nem követi az elhelyezésre várók számának növekedését. A meglevő otthonok nagy része korszerűtlen, zsúfolt, s ez a zsúfoltság a növekvő igények és a fejlesztés elmaradása miatt nem csökkent;. Rontotta helyzetünket a békési szociális otthonnál a földrengés következtében bekövetkezett kár. Az elmondottak miatt az elhelyezéshez a várakozási idő hosszú, három év. Tisztelt Országgyűlés! Tisztában vagyunk azzal, hogy hasonló egészségügyi ellátási gondokkal országosan is találkozunk. Az elmondottaikkal nem kívánságlistát szerettem volna átnyújtani, hanem támogatni kormányzatunknak azt az elhatározását, hogy a mai gazdasági gondok ellenére is az egészségügy kiemelt fejlesztésére törekszik. Ezt tükrözi az 1979. évi állami költségvetés is, melyet általánosságban is elfogadok és a tisztelt képviselőtársaimmaik is elfogadásra ajánlom. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Rubóczki Istvánné (képviselőtársunk. RUBÓCZKI ISTVÁNNÉ: Tisztelt , Országgyűlés! Az 1979. évi állami költségvetés előirányzatai valóságos, hű képet adnak gazdasági fejlődésünk eddigi eredményeiről, tájékoztatnak a népgazdaság jelenlegi helyzetéről, és egyúttal kijelölik a jövő év gazdasági, pénzügyi feladatait is. » Megyénkben is a megyei pártbizottság a Központi Bizottság december 6-i határozata ián széles körben elemezte ezt a kialakult helyzetet, s határozta meg az 1979. évi tennivalókat. Az elemzés alánján megállapítható, hogy ió ütemben folyt a megye termelőegységeiben nz ez évi gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtása. A megyei iparban 1978-ban is dinamikus. 12 százalékos volt a fejlődés. A növekedés Jelentős hányada a munka termelékenység emelkedéséből származik. Egyre inkább beérnek azok az erőfeszítések, amelyek az ipari teronelésri az intenzív fejlődés irányába terelik Ugyanakkor mző nálunk is, hogy a gazdasági növekedés mi nőségi és hatékonysági követelményei még n

r

m mindenhol érvényesülnek. Ttt még vannak amelyeket a nani munkánk során. a Holgozók kezdeményezését is igényelve lehet és Id k^n használnunk. Pozitívan ítélhető meg. hogy a vállalatok termékei nia ci realizálását biztosítani tudták. A megvc építőipara ebbm az évben mintegy 3 milliárd 400 milh'ó forint értékű építési, szerelési mw

] sí< Az ágazat 10 százalékos teljesítmény« növekedése Mies egészében a termélé78. december 20-án, szerdán 1956 kenység javulásából származik. A mezőgazdasági ágazat a kedvezőtlen időjárás ellenére is teljesíti a cselekvési programban meghatározott feladatokat. A termelési érték az elmúlt évhez viszonyítva mintegy 3,5 százalékkal emelkedik. Jó eredményeket értünk el búzából, kukoricából, burgonyából, cukorrépából. A téli alma hozama mintegy 40 százalékkal csökkent, a dohány átlagtermése is mérséklődött. A mezőgazdiasági üzemeink a növénytermelés területén bekövetkezett kiesést az állattenyésztési ágazat termelésének növekedésével mérsékelték. A megye laikusságának készpénzbevétele az előző évitől mérsékeltebben, 7 százalékkal növekedett. A kiskereskedelmi forgalom mintegy 9 százalékkal emelkedett. Az 1979. évi állami költségvetés és népgazdasági tervjavaslat előirányzatai őszintén tárják fel a gondokat, és alkalmat ad arra, hogy a tisztelt Országgyűlés felelős döntést hozzon. Az 1979: évi költségvetésben — véleményem szerint — nagy gonddal került kimunkálásra a társadalmi közkiadások problémája. A közkiadások alakításában előirányzott intézkedések összhangban vannak a népgazdaság jelenlegi helyzetével, teherbíró képességével. Éppen ezért reálisnak tartom a közkiadások növekedési ütemének mérséklésére tett differenciált intézkedéseket. Kedves Elvtársaik! Megyénkben a közkiadások ütemcsökkentésére tett intézkedések két eleme, a tanácsi fejlesztések és a közintézmények által nyújtott szolgáltatások költségei szinkronban vannak. A jelenlegi számítások szerint Szabolcs-Szatmár megye fejlesztési terve az adott beruházási színvonalon belül 1979-ben lényegében tartalmazza mindazokat a feladatokat, amelyeket az ötödik ötéves terv erre az évre meghatározott. A fejlesztési munkához jó alapot ad az, hogy az ötödik ötéves terv első három évére ütem szett beruházásaink határidőre befejeződtek és az előirányzott költségéken belül valósultak mer. Megyénk iparának fejlődése 1979-foen mérsékelt ütemű, mintegy 7—8 százalékos. Ezt a termelésnövekedést elsősorban a meglevő kapacitások jobb kihasználásával, a munkatermelékenység jelentős emelésével alapoztuk meg. Azon munkálkodunk, hogy az exportárualapot növelő fejlesztések határidőre befejeződ jenek, hogy ezáltal mi is hozzájáruljunk a gazdaságos exnort fokozásához, végső soron az egyensúlvi helyzet javításához. A mezőgazdasági termelés fejlesztésénél arra törekszünk, hogy az ágazat produktuma elégítse ki a lakosság és élelmiszeripar igényeit s nagyobb mértékben járuljon hozzá az élelmiszerexport növekedéséhez. A nem termelő é&aíjatbsxi minden reális lehetőségünk adott ahhoz. ho<*v többek között felépítsünk mintegy 4200 lakájt. 1100 óvodai férőhelyet. 50 általános isikoki tantermet. 10—11 ezer •köbméter napi víztermelőik wt» ci tást. Lehet, hogy országos méretekben ezek az piőirVm^rvtok nem jelentősek, de a mi megyénkben a lakosság különös figyelemmel kíséri ezek megvalósítását, örül egy-egv újabb létesítménynek amely gyermekének óvodai, bölcsődei elhe-