Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1877 Az Országgyűlés 26. ülése, Dr. Schnitzler József képviselőtársunkat illeti a szó. DR. SCHNITZLER JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! A környezetvédelemről szóló törvényünk pozitív irányban változtatta meg társadalmunk dolgozóinak és köztük ifjúságunknak szemléletét. Ennek egyik kifejezője az, hogy össztársadalmi üggyé vált a környezetvédelem és szellemének megsértése társadalmunk széles rétegeiben felháborodást kelt. Mély meggyőződésem és személyes tapasztalatom, hogy a környezetvédelmi törvény pártunk politikájának szellemében fogant, és a Központi Bizottság és kormányunk dédelgetett kedvence. Kifejezi ezt az is, hogy a környezetvédelemnek van elnök-államtitkára, akihez most szerencsém van ezt az interpellációt irányítani. Azzal is tisztában vagyok, hogy a jó végrehajtás nemcsak hozzáállás kérdése, azért, mert ma még anyagi lehetőségeink nincsenek szinkronban a feladatokkal. Szeretném hangsúlyozni, hogy egyes helyi szervek konkrét intézkedésekkel, sokszor passzivitásukkal megsértik a törvény szellemét, szűk napi érdekek vagy prakticista szempontok előtérbe helyezésével, sőt késleltetik a környezetvédelem átfogó rendezését és végrehajtását. A környezetvédelemnek ezek a vonatkozásai nem kerülnek pénzbe. Nagyon jól tudom, hogy a sok milliárdos költségekre, amelyeket be kellene fektetnünk a környezetvédelemre, a különböző rontások helyrehozatalára, megvan a komoly tervezet, hogy mikor, milyen ütemben hajtsuk ezt végre. Különösen pregnánsan mutatkozik ez a vízügy vonatkozásában, mint itt az Országgyűlés színe előtt többször kaptunk erről tájékoztatást. A pénzügyi vonatkozású dolgok talán olyan szempontból is érdeklődést kelthetnek, hogy meggyőződésem és ezt választópolgáraimnak is hangsúlyozni szeretném: egyenes függvényei annak, hogy munkánk, gazdasági viszonyaink miképpen alakulnak,, miképpen tudjuk javítani munkamódszereinket, miképpen tudunk arányosabban és jobban gazdálkodni. Amennyiben ezt keresztül tudjuk vinni, akkor a környezetvédelemben történő erélyesebb és átfogóbb előrelépése is várható. Meg szeretném említeni, sok helyütt olyan tapasztalatok mutatkoznak, hogy hanyagságból eredően szörnyű levegőszennyeződések vannak, Például a gépkocsik vonatkozásában. Azonkívül a természetvédelmi területek, kirándulóhelyek es a városi utcák szeméttel való elárasztása, egyes mezőgazdasági területek szélén levő fasorok vagy erdősávok, vagy csenderesek felesleges kiirtása, esetenként zöldövezetek beépítése, erdők kiirtása árán, sokszor ipari üzemek betelepítésével is, úgymond hatósági segédlettel vagy az illetékes szervek megalkuvásával is történik, gyakran indok nélkül vagy erősen vitatható indokok alapján. Igen tisztelt Államtitkár Elvtárs! Kérdéseim tehát a következők. Mit kíván tenni a kormány a környezetvédelmi törvény eredményesebb végrehajtása ügyében? Tervezi-e végre78. október 27-én, pénteken 1878 hajtási utasítás kiadását? Tervezi-e külön utasítással a rendelkezések kódexszerű összefoglalását? Tervezi-e a rendeletek megtartásának megjavítását, a hatósági ellenőrzés rendszeresebbé és szakszerűbbé tételét? Köszönöm. ELNÖK: Az interpellációra dr. Gonda György elvtárs, államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke válaszol. DR. GONDA GYÖRGY: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Elvtársak! Mint ismeretes, az Országgyűlés 1976-ban, két és fél esztendővel ezelőtt alkotott törvényt a környezetvédelemről. Az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság fejlődése és hatásai, a gyorsuló városiasodás és sok más tényező erre az időre nálunk is megkövetelte, hogy a környezetvédelemről törvényt alkossunk. Schnitzler képviselő elvtárs interpellációjára azzal válaszolok, hogy röviden jelzem, milyen fontosabb intézkedések történtek és készülnek a törvény végrehajtásának szolgálatában. Az előkészítés időszakában volt napirenden az V. ötéves terv kidolgozása, amelyben a korábbiakhoz képest már erőteljesebben kifejezésre jutottak a környezetvédelem követelményei. Kiegészült a beruházások gazdasági, műszaki előkészítésének rendje, különös tekintettel a környezetre gyakorolt hatásokat illetően. Létrejött a környezetvédelmi alap, amely öt évre 500 ^millió forintot tartalmaz, és mintegy 2 milliárd forint értékű beruházási, fejlesztési feladat megvalósítását teszi lehetővé a jelzett feladatok körén belül. Bővült a természetvédelmi értékek megóvására tett intézkedések-sora. Ma már három nemzeti parkunk van, és az országban máshol is javultak a természeti értékek védelmének feltételei. A kormány egy évvel ezelőtt létrehozta a Környezet- és Természetvédelmi Tanácsot, mint olyan felelős testületet, amely ennek a szerteágazó feladatnak a koordinációját és a szükséges intézkedések kezdeményezését, támogatását garantálja. Úgyszintén létrejött az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal. A tanácsnak és a hivatalnak viszonylag még kevés a tapasztalata, de azzal a felelősséggel kíván eljárni — és ezt a tanács elnöke nevében is mondhatom —, mint amelyet az ügy társadalmi fontossága megkövetel. A hivatal jelenleg egyik legfontosabb feladatának a VI. ötéves terv előkészítését, az előkészítésben történő közreműködést tekinti. A tervben anyagi feltételeinktől függően fontosabb helyet követelnek azok az intézkedések, amelyekkel a korábban bekövetkezett kedvezőtlen hatásokat csökkenteni lehet, és a jövőt illetően fokozatosan előbbre tudunk jutni. Mivel a környezetvédelem egyes részterületei hatáskör és felelősség szempontjából rendezetlenek, a helyzet megoldására a közeljövőben előterjesztést készítünk a Minisztertanács számára. Ez elősegíti majd, hogy az irányítás és a felelősség egyértelmű legyen. A törvény megjelenését követően az ér-