Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1863 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1864 illetve Gabcsikovó—nagymarosi vízlépcső építése során Szigetköz potenciális értékeinek egy része már úgyis elvész. Az elkészült részletes idegenforgalmi fejlesztési tervet az év első felében a kormányszervek elé terjesztettük. A fejlesztési terv egyébként az illetékes központi szerveik felkérése alapján készült, ami azt jelenti, hogy a terület ilyen irányú fejlesztése azok programjában is szerepel. Miután a megye Szigetközre vonatkozó fejlesztési terveit röviden ismertettem, még azt el kell mondanom, hogy Szigetköz, mivel egységes agráripari szervezet, igen erős a mezőgazdasági vonzata. A mezőgazdaságnak Szigetközben kiváló termelési eredményei vannak. Ezen a területen a megyei termésátlagok felett 30 százalékkal lehetséges már jelenleg is többet termelni. Dokumentálhatóan bizonyítható, hogy a megye termésátlagait a szigetközi termelési eredmények évről évre növelik. így például 1978-ban is ezen a területen a 42 mázsa/hektáros megyei átlag búzatermeléssel szemben a gazdaságok némelyike elérte a 60 mázsa/hektáros búzatermésátlagot. A további fejlődés érdekében az új erőgépek gazdaságos mozgása és mozgatása optimális nagyságú és megközelítésű termelőterületet igényel. Ezek a területek a Szigetközben már kialakultak. Az autópálya megépítése viszont alaposan megosztaná ezt az egységes területet, ennek következtében az integrált termelési rendszerék alkalmazása lehetetlenné válna. A kényszerűen kiépítendő kétoldali párhuzamos mezőgazdasági utak problémáit, gondolom, nem is kell megemlítenem, illetőleg annyit igein, hogy ennek költségeit, fenntartását és területigényét a gazdaságok nem vállalhatják, így is az autópályának a Szigetközön való átvezetése a legmagasabb aranykorona értékű földek területét csaknem 300 hektárral, tehát jelentősen csökkentené. A tanulmányterv szerint, ami pedig a Szigetköz feltárását illeti, az az autópályával nem lehetséges apró községei miatt kilenc települést érintene; mivel a lassú forgalom úgy sem terelhető az autópályára. Mi, Győr-Sopron megyeiek úgy látjuk, hogy Szigetiköz igazi feltárását és nagyszabású mezőgazdasági, gyógyítási, üdülési hasznosítását akkor szolgálja az M l-es autópálya, ha mellette és nem rajta van vezetve, mert Szigetköz területének környezeti ártalmaktól való megvédése és potenciális értékeinek kihasználása elsőrendű kötelességünk. Tisztelt Országgyűlés! Az autópálya B, úgynevezett Hanság nyomvonalának változata tájképi és mezőgazdasági problémát nem jelent. A meglevő zaj csatornában haladna az út, miután a budapest—hegyeshalmi vasútvonal nyomvonalával párhuzamosan, attól délre mintegy 200—300 méterre haladna az országhatárig. A Hanság peremén vezetett autópálya kedvezőbb hatással lenne a megye déli és délnyugati területei forgalmának az országos autópálya-hálózatba való bevezetésére. Lehetővé válnék, hogy a 86-os, a 85-ös, majd nagy távlatban a 83-as, a 82-es és a 81-es számú országos főközlekedési utak közvetlenül az M l-es autópályába csatlakozhassanak. Környezetvédelmi szempontból a B Hanság nyomvonal lényegesen kevesebb problémát okoz, mivel településeket egyáltalán nem érint, illetve tőlük megfelelő távolságban, mint az előbb említettem, a Budapest—Hegyeshalom vasútvonallal azonos területsávban, annak együttes zaj csatornájában halad. Az igénybe vett mezőgazdasági területek átlagos értékűek. Az sem közömbös, hogy a nyomvonaltól délnyugatra helyezkedik el a megye iparának — Győrön kívüli — túlnyomó többsége, valamint a mezőgazdasági üzemek 75 százaléka. Ezen ipari és mezőgazdasági üzemek áruforgalmának alakulására kedvező hatással lesz e nyomvonalon kiépítendő autópálya. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! A két éve tartó alapos előkészítő munka ismeretében a megyei tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta az M l-es autópályának a Győr—Hegyeshalom—országhatár közötti nyomvonalát és egyeztetve a Magyar Szocialista Munkáspárt megyei bizottságával úgy határozott, hogy a terv B változatával ért egyet. Tisztelettel kérem a miniszter elvtársat, hogy a fentiek alapján hozott megyei határozatot szíveskedjék mérlegelni és döntését a megye érdekeinek is megfelelően meghozni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Ülésünket húsz percre felfüggesztem. (Szünet: 15.55—16.18. — Elnök: APRÓ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kaszai Imre képviselőtársunk. KASZAI IMRE: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim ! Meghallgattam a közlekedési miniszter elvtárs szóbeli beterjesztését, az írásos anyagot áttanulmányoztam. A bennük foglalt megállapításokkal egyetértek. A közlekedési koncepció vasúttal foglalkozó részéhez néhány gondolatomat kívánom elmondani, abból az alapállásból kiindulva, hogy magam is több mint 35 évet töltöttem el a MÁV szolgálatában, azonkívül választókörzetemben közel 5000 vasutast foglalkoztató vasúti csomópont van. Így nem mint kívülálló, hanem mint a koncepció megvalósításának egyik résztvevője szólok. A közlekedési koncepció bevezetésének szükségessége az elmúlt tíz év alatt beigazolódott. A közlekedés, ezen belül a vasút fejlődése elmaradt a népgazdaság többi ágazatának fejlődésétől; hogy a vasút ne váljon a népgazdaság fejlődésének fékjévé, szükségessé vált a közlekedési ágazatok, ezen belül a vasút egyetemes fejlesztése, korszerűsítése. Ennek távlati feladatait határozta meg tíz évvel ezelőtt a közlekedési koncepció, amelyet annak idején az Országgyűlés elfogadott. A koncepció egyik fő célkitűzése a szállítási munkamegosztás, a szállítás, egyaránt az árués személyszállítás jelentős részének a közútra való terelése. Most tíz év távlatából elmondhatjuk, ezen a területen igen jelentős eredmé-