Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-26

1817 Az Országgyűlés 26. ülése, 1978. október 27-én, pénteken 1818 vei az urbanizáció és a településfejlődés egybe­esett az óvodás korú gyermeklétszám örvende­tes növekedésével. A férőhely-kihasználtság a városi és a város környéki óvodákban már el­érte, néhol meghaladta a 150 százalékot, mi­közben a működési költségek 100 százalékos ki­használtságra vannak biztosítva. Ez a kivételes helyzet igényli az óvodai fenntartási költségek újrarendezését. A működési költségek tényle­ges gyermeklétszámhoz történő igazítása pedig olyan központi intézkedéseket igényel, amelyek lehetővé teszik az ilyen túlzsúfolt óvodák mű­ködésének zavartalanságát. Az óvodával kapcsolatos feszültségeket to­vább növelte megyénkben, hogy jelenleg több mint 2000 óvodai felvételi kérelmet kellett el­utasítani, aminek nevelési és szociálpolitikai szempontból jelentkező kedvezőtlen következ­ményeivel számolnunk kell. Tisztelt Országgyűlés! Tudatában vagyok annak, hogy a tárgyi feltételek elégtelensége nem zárja ki a színvonalas és hatékony neve­lőmunkát. Tudom, hogy a megnövekedett tar­talmi feladatoknak a tárgyi feltételek mérsé­keltebb fejlődése mellett is eleget lehet tenni. Annál is inkább, mert megyénkben a képesítés nélküli nevelők aránya nagy erőfeszítés árán 6,9 százalékról 4,1 százalékra csökkent. A de­mográfiai hullámmal jelentkező feszültségekről mégis szükségesnek éreztem szólni, nemcsak azért, mert a tanterem-ellátottságot jelző me­gyei mutatóink kedvezőtlenebbek az országos­nál, hanem azért is, mert érzékeltetni szeret­ném, hogy ezek a feszültségek a következő években az általános iskolákban is jelentkezni fognak Szolnok megyében is. Azt is mérlegelnünk kell, hogy a demog­ráfiai hullám óvodán és iskolán keresztül tör­ténő levezetődése befolyásolhatja a nevelési té­nyezők hatását, a nevelőmunka hatékonyságát. Mindez a tanulási esélyegyenlőségek közelítése érdekében még fokozottabb, felelősségteljesebb feladatot ró a közoktatás dolgozóira, irányí­tóira, a családra, az egész társadalomra. Számunkra sem közömbös, hogy a helyünk­re lépő nemzedék nevelése milyen hatásfokkal és milyen feltételek között történik. Abban a biztos tudatban, hogy a kormányzat és az Ok­tatási Minisztérium a továbbiakban is mindent meg fog tenni az oktatáspolitikai feladatok eredményes végrehajtásának elősegítéséért, is­mételten hangsúlyozom, hogy Szolnak megye közoktatásának fejlődése az oktatáspolitikai párthatározat végrehajtása meglevő nehézsé­geink ellenére is a megye párt- és állami veze­tőinek irányításával jó úton halad. Szolnok megye pedagógusai nagy várako­zással, megújulási készséggel kezdtek hozzá az új nevelési és oktatási tervek gyakorlati meg­valósításához. Hisznek és bíznak az iskolák megújulásában; bíznak abban, hogy a most je­lentkező feszültségek a következő években fo­kozatosan felszámolódnak. Ennek előrebocsá­tásával az iskolák taneszköz-ellátottságának helyzetéről a következőket kívánom elmondani: Az utóbbi években az iskolákba kerülő fél­milliárd értékű taneszköz nagymértékben segí­ti a korszerű nevelő-oktató munkát. A tanesz­közök elhelyezése, állagmegóvása azonban a szertár nélküli és a váltott tanítással működő iskolákban nem megnyugtató. Az új tantervek belépésével a következő években még közel 500 féle újabb taneszköz gyártása válik szükséges­sé. E nagy értékű taneszközök gyártásának és iskolákhoz történő eljuttatásának gyakorlatá­ban azonban ellentmondások, esetenként elma­radások tapasztalhatók. A 3. számú alapfelsze­relési jegyzékben előírt taneszközök egy ré­szének forgalmazása még nem kezdődött meg. Ezért ezúton javaslom és kérem a további tan­eszközök előállításával és beszerzésével kapcso­latos jelenlegi gyakorlat, valamint a taneszköz­beszerzési keretek felülvizsgálatát és a szüksé­ges intézkedések megtételét. Ezt fontosnak tar­tom azért, hogy az előírt taneszközök időben és megfelelő mennyiségben állhassanak ren­delkezésre minden iskolában. Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottakkal kettős célom volt: egyrészt megerősíteni és alá­támasztani a miniszteri expozéban elhangzotta­kat, másrészt ráirányítani a figyelmet azokra a feszültségekre, ellentmondásokra, amelyek a to­vábbiakban is szükségessé teszik a közoktatás anyagi, működési feltételeinek kiemelt fejlesz­tését, a társadalom további segítését és az ed­digieknél nagyobb mértékű részt vállalását az oktatásügy költségeiből. Mindezt ezúton is kérve, befejezésként is­mételten hangsúlyozom, hogy gyermekeink ta­nítása, nevelése, felnőtt életre történő felké­szítése nemcsak a tárgyi feltételeken múlik. Az új nevelési és oktatási tervben megfogalmazot­tak szerint a jövőben az általános iskolának olyan szocialista nevelőiskolává kell válnia, amely az iskolán kívüli nevelési tényezőkkel együttműködve, képes a gyermeki személyi­ség harmonikus fejlesztésére, és azoknak a ké­pességeknek a kifejlesztésére, amelyeknek bir­tokában felnőtté válva, alkalmasak lesznek a fejlett szocialista társadalom további építésére. A szocialista nevelőiskola felé vezető úton az első lépéseket megtettük. A céltól még mesz­sze vagyunk. De azt elmondhatjuk, hogy az ed­dig megtett út — ha feszültségek, nehézségek között is — eredményes volt. Ezek az eredmé­nyek elválaszthatatlanok az Oktatási Miniszté­rium és az irányító tanácsi szervek munkájától, amit ezúton megköszönök. Abban a biztos tu­datban, hogy erre a jövőben is alapozhatunk, a közoktatás helyzetéről szóló beszámolót elfo­gadom, és elfogadásra javaslom. (Taps.) ELNÖK: Szemerits Ferencné képviselőtár­sunk felszólalása következik. SZEMERITS FERENCNÉ: Tisztelt Ország­gyűlés! Azt mondják, hogy egy témához a Par­lament plénumán utolsónak hozzászólni, nem hálás feladat. Abban megnyugtatott Varga Ist­ván képviselőtársam, aki azt mondta, hogy egy alkalommal ő negyvenkilencediknek szólalt fel, és mint hallottam, nem kis sikerrel. Természe­tesen én ezt majd csak rövidségemmel próbá­lom megreszkírozni. (Derültség.) Kedves Elvtársak! Nagy figyelemmel olvas­tam el az oktatási miniszter elvtárs beszámoló-

Next

/
Thumbnails
Contents