Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-25

1795 Az Országgyűlés 25. ülése, 1978. október 26-án, csütörtökön 1796 Tisztelt Országgyűlés! Miniszter elvtárs beszámolója részletesen tartalmazza a középfokú oktatás eredményeit, gondjait, és továbbfejlesztésének legfontosabb teendőit. Tapasztalataink azt igazolják, hogy a középfokú oktatás iskolatípusonkénti összetétele nincs összhangban a gazdaság igényeivel és a családi igényekkel. Ezen belül a legnagyobb gondot a megye gazdasági élete szempontjából jelentős, de ugyanakkor nehezen beiskolázható szakmák jelentik. Ügy gondoljuk, ezeknek a gondoknak a megszüntetését nagymértékben segíteni fogja a középfokú oktatás szervezeti és tartalmi fejlesztésére vonatkozó tervek megvalósítása. Ennek keretében javasoljuk, hogy a gimnáziumi érettségizettek elhelyezkedésében meglevő feszültségeket a politechnikai irányú fakultációval is csökkentsük. Ügy ítéljük meg, hogy a gimnáziumi képzésben ma is egyik fontos feladatunk a munkára nevelés erősítése, a fizikai munka, s a termelő tevékenység megbecsültetése, a munkásélettel való azonosulni tudás elősegítése, a termelő munka, a társadalmi munkamegosztás magasabb értelemmel való szolgálata. Ezt kívánja meg az érettségizettek egyéni érdeke, de ezt indokolja társadalmunk, népgazdaságunk érdeke is. A beszámoló az iskolai nevelőmunka leglényegesebb kérdéseivel foglalkozik, kiemelve az egyes területeken elért eredményeket, s a ma még fennálló problémákat. Az oktatáspolitikai határozat végrehajtása során jelentős erőfeszítéseket tettünk a nevelőmunka javítására, és ebben pedagógusaink elismerésre méltóan dolgoztak. Mint ifjúsági vezető életközeibői látom az iskolákban folyó nevelőmunkát, s ebben az ifjúsági mozgalom szerepét. Úgy vélem, hogy az iskolák belső életében nagyobb hangsúlyt kell kapnia a szocialista magatartás formálásának, a szocialista személyiségjegyek tudatos alakításának, a világnézeti-politikai tudatosság elmélyítésének. Szükséges, hogy iskoláink még több lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak, hogy a társadalmi, közéleti, közösségi tevékenységben sokoldalú tapasztalatokat szerezzenek. Reméljük, hogy az új nevelési, oktatási tervek alkalmazása során mindezek a kérdések az eddigieknél is jobban a nevelés homlokterébe kerülnek. Meggyőződésem, hogy ennek során jobban számolnak fiataljaink tettrekészségévèl, alkotó erejével, önállóságával, gondolatvilágának színeivel és gazdagságával. Befejezésül egy, önmagában csak részkérdésnek tűnő témát említek meg, amely ugyanakkor a nevelési célkitűzésekhez több vonatkozásban is szervesen hozzátartozik. Az utóbbi években több párt- és állami dokumentum, de a társadalmi közvélemény is foglalkozott a testkultúra fontosságával, az ember, a társadalom életében betöltött szerepével. Ezzel szemben áll az a tény, hogy a pedagógusok testnevelésszakos ellátottsága megyénkben 58 százalék. A pedagógusképzés fejlesztésével kapcsolatos teendők sorában tehát megkülönböztetett figyelmet érdemel ez a kérdés, de általában az úgynevezett készségtárgyak szaktanári ellátottsága is. Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri beszámolóval egyetértek, alkalmasnak tartom arra, hogy megállapításai nyomán közoktatásunk fejlesztésében még hatékonyabban lépjünk előre. (Taps.) ELNÖK: Mezei László képviselőtársunk felszólalása következik. MEZEI LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Talán meglepő, hogy az oktatási miniszter beszámolójához egy munkás képviselő jelentkezik szólásra. Mint képviselő, s mint ifjúsági vezető, mindennapos kapcsolatban állok az oktatási ügyekkel. Az ifjúsági szövetség és az úttörőmozgalom komoly munkát végez az állami oktatás segítése érdekében. Tudatosítja minden fiatalban, hogy az előttünk álló feladatok az élet bármely területén a mai tudásunkkal, felkészültségünkkel már nehezen oldhatók meg, többre van szükség. Az általános és a szakmai műveltség színvonalának emelése a KISZ mindenkori akcióprogramjaiban is megfogalmazódik. Budapest III. kerületében sajátos mozgalmi eszközeinkkel tevőleges részesei vagyunk a gyermekek és a fiatalok nevelésének. Munkánkhoz nagyon sok segítséget kapunk az állami oktatásban tevékenykedő pedagógusoktól. Óbudán az állami oktatás és az ifjúsági, valamint az úttörőmozgalom kiegészítik egymást, jó együtt dolgozni. A gyermekek és a fiatalok száma a kerület dinamikus fejlődése következtében rohamosan nő. Nem mindegy számunkra, hogy az oktatásügy erőfeszítései milyen eredménnyel járjak az ifjúság nevelésében, ezért kértem szót. A közoktatásról szóló beszámoló, az eddig végzett munka összhangban van pártunk oktatással kapcsolatos határozataival, idevonatkozó törvényekkel, törvényerejű rendeletekkel, elfogadott céljainkkal. Közvéleményünkben nagy érdeklődést vált ki, mindenkit érintő közügy a közoktatás helyzete, eredménye, gondjai. Az írásos előterjesztés nagy gonddal, körültekintéssel készült, és az ügy iránt érzett elhivatottságról tesz bizonyságot. Az állami oktatás fejlesztéséről hozott 1972-es központi bizottsági határozat szellemében folytatódik a jelenlegi oktatási rendszer tartalmi korszerűsítését és továbbfejlesztését szolgáló munka. Meggyőződésem, hogy nevelési céljaink akkor válnak igazán valóra, ha az ifjúság nevelését az egész társadalom feladataként fogjuk fel. Feladataink végrehajtásához rugalmasan, dinamikusan gondolkodó pedagógusokra van szükség, okik nem ragaszkodnak mereven sem a hagyománvos módszerekhez, sem az előírások leírt betűihez, hanem önállóan dolgoznak, új és új lehetőségeket keresve, mert végül is a pedagógusok munkáián igen sok múlik. Felelősséggel kell eldönteniük, hogyan dolgozzanak a kötelező előírások keretein belül. Munkájukban, a nevelésben akkor érhetnek el eredménveket, akkor juthatunk előbbre, ha ezt az önállóságot, bátorságot egyre többen vállalják. Ezt ismerte fel az Oktatási Minisztérium vezetése, amikor az igények növekedése miatt jelentősen emelte a pedagógusképző in-