Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-25

1735 Az Országgyűlés 25. ülése, 1978. október 26-án, csütörtökön 1736 ban kisebb a terhelés, viszont nem jó, hogy a tanulók az utóbbi években szinte kizárólag a felsőfokú továbbtanulás szempontjából döntő felvételi tantárgyakra összpontosították figyelmüket és erejüket. Ezekre a tanulságokra hívták fel figyelmünket a pedagógusok. A tanulók sokoldalú művelődése, nyitottsága, érdeklődésük szélesítése érdekében módosítani kell korábbi intézkedésünket. Ennek előkészítése folyik: a pedagógusok segítségével készítjük ezt a nagy jelentőségű munkát elő. Természetesen eredeti célunkat, a tanulók arányos terhelését továbbra is alapelvnek tekintjük. Azt már biztosan tudjuk, hogy történelemből újból kötelezővé tesszük az érettségit, természetesen megfelelő felkészülési idő biztosításával. Megkülönböztetett érdeklődéssel és figyelemmel követjük a magyar oktatásügy tartalmi korszerűsítésének egyik legnagyobb szabású vállalkozását, az új matematika-tanterv érvényesítését. Nyolcévi tapasztalat alapján, legjobb meggyőződésünk szerint vezettük be az új matematikai tantervet. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a tanulók többsége nagyobb kedvvel tanulja ezt a fontos tárgyat, gyorsabban fejlődik logikai gondolkodásuk, javul számolási készségük. Tudjuk jól, hogy ma még nemcsak a szülőknek, de a pedagógusok egy részének is gondot okoz az újszerű matematika. Más tantárgyaink változásai is kelthetnek hasonló közérdeklődést. Tisztelt Országgyűlés! Az oktatás célja és megvalósuló tartalma közvetlenül és közvetve egész társadalmunkat érinti. Milliók sorsát, egész jövőnket befolyásolja, és színvonalának fenntartása, fejlesztése hatalmas szellemi energiát, anyagiakban növekvő milliárdokat követel. Ezért is kell gondosan mérlegelve meghatároznunk a fejlesztés, különösen pedig az oktatásügy távlati fejlesztésének feladatait. A közoktatás fejlesztése gyorsan változó korunkban, a társadalmi átalakulás és a tudományos-technikai haladás mai üteme mellett folytonos feladat. Ehhez a folytonos megújulást igénylő korkövetelményhez hozzá kell szoknunk, hozzá kell szoktatnunk magunkat, gondolkodásunkat. Nincs egyszersmindenkorra adott, örök érvényűén ideális iskolarendszer, az az optimálisan korszerű iskola és iskolarendszer, amely értékeit megtartva rugalmasan tud igazodni az élet változó körülményeihez, a fejlett szocialista társadalom növekvő igényeihez. Ezt tartva szem előtt, 1972-ben azt az utat választottuk, hogy köznevelésünket az adott szerkezeti keretek között fejlesszük, korszerűsítve az iskolák belső életét, javítva az oktatás-nevelés tartalmát és módszerét. Azt a reális utat választottuk, hogy megőrizve iskolarendszerünk értékeit, eredményeit, ott és akkor lépünk előre, ahol és amikor az igények megkövetelik, amikor a problémák megértek a megoldásra, a szükséges személyi, tárgyi, anyagi feltételek pedig adottak. Tudtuk és tudjuk, hogy a jelenlegi iskolarendszerben sok még a kiaknázatlan lehetőség, a belső tartalék. Meggyőződésem, hogy adott társadalmi és gazdasági lehetőségeink, demográfiai helyzetünk közepette a helyes utat választottuk. Így tudtuk és tudjuk erőinket azokra a feladatokra összpontosítani, amelyek valóraváltása a továbbhaladást, a köznevelés távlati fejlesztését alapozzák meg. A folyamatos előrehaladás nem nélkülözheti a hosszú távú fejlesztés elveit, irányait. És válaszolnunk kell arra a kérdésre: változtassunk-e, illetve hogyan változtassunk az oktatási rendszerünkön? A fejlesztés csomópontjait ma már nagy biztonsággal meghatározhatjuk, de jócskán vannak még megválaszolatlan vagy kevésbé kidolgozott kérdések. A jövő érdekében is cselekszünk, amikor megteremtjük az óvodai nevelés, az ötévesek iskolai előkészítésének mind jobb személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, amikor az óvodai nevelést a 3 és 6 évesek számára fokozatosan teljessé tesszük. Mind az általános iskolai oktatás színvonalának emelése, mind a különböző társadalmi rétegekben felnökvekvő gyermekek indulási hátrányának mérséklése összefügg ezzel. Tovább kell növelnünk az általános iskolát eredményesen befejezők, és tovább kell csökkenteni a tanévvesztők számát, arányát. Mindezt úgy, hogy mindenütt emelkedjék az oktatás és a nevelés színvonala. Az eddiginél gyorsabb ütemben kell csökkenteni az iskolák közötti színvonalkülönbségeket oly módon, hogy a roszszabb feltételek között dolgozók körülményeit, lehetőségeit kell nagyobb ütemben, lendületesebben fejlesztenünk. Minden további, az oktatásügy fejlesztését szolgáló lépésünk eredményessége attól függ, hogyan, milyen ütemben tudjuk az általános iskola munkáját javítani, kiteljesíteni. Pártunk programnyilatkozatával összhangban általánossá, majd teljessé kell tennünk a középfokú oktatást, végzettséget. Az egész iskolarendszernek eredményesebben kell csökkentenie a műveltségi színvonalban mutatkozó különbségeket, növelni az esélyeket minden rétegnél a középfokon, a felsőfokon való tavábbtanuláshoz. A jövőben a mindenkire nézve egységes, általános képzés időtartama a maihoz képest minden bizonnyal emelkedni fog. Az alsó-, közép- és a ma napirenden nem szereplő felsőfokú oktatás együttes képzési ideje azonban nem nőhet. A szakemberek képzésében az iskolának a továbbiakban még inkább széles alapú szakmai képzést kell biztosítania, tartalmában, a képzési idő tekintetében differenciáltabbnak kell lennie. Tisztelt Országgyűlés! Az iskola, nevelésügyünk korszerűsítésének céljait lehetőségeink figyelembevételével kell megterveznünk. Az oktatáspolitikai határozat külön kiemelte a fejlesztéshez szükséges feltételek megteremtésének, biztosításának, illetve a rendelkezésre álló eszközök jobb, körültekintőbb felhasználásának szükségességét. Az ötödik ötéves tervben tervezett összegek, ráfordítások nagyobb része a településszerkezet változásával összefüggő, újonnan jelentkező szükségletek kielégítését szolgálta. Ezért a feltételbeli különbségek csökkentésére kevés lehetőség marad.