Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.
Ülésnapok - 1975-24
1717 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1718 zetben a termelés mennyiségi növekedésének csökkenése, a túlzott beruházások visszafogása révén a gazdaság stabilabbá válása meggyorsítható, és így a népgazdaság egyensúlya gyorsabban helyreállítható. A népgazdaság fejlődésével és pénzügyi helyzetével kapcsolatban érzékeltetni szeretnénk, hogy a jelenlegi helyzetben az 5—6 százalékos évenkénti fejlődés a magyar gazdaság erőit annyira igénybe veszi, hogy ezzel egyidejűleg nem képes minőségileg is fejlődni. A mennyiségi szemlélet annyira uralja a cselekvést, a mechanizmusokat, a vezetés gondolkodásmódját, a vállalatok cselekvési rendszerét, hogy ennek következtében nem marad elég energia a minőség javítására, a struktúraváltásra, az ésszerűsítésre. Ma már tisztábban kirajzolódik, hogy a mennyiségi szemléletmódról a minőségi fejlődésre kell törekedni. Ha a minőségi problémákat nem tudjuk megoldani, akkor a mennyiség, a termelés naturális növelése nem feloldja, hanem erősíti a feszültségeket, hiszen csak az eladhatatlan vagy végül a leértékelésre kerülő áruféleségek készletét növeli. A legfontosabb elvi és gyakorlati kérdéseket kiemelve a terv- és költségvetési bizottság is tisztelettel javasolja a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy további hozzászólásra jelentkező nincs. Megkérdezem Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtársat, hogy a terv- és költségvetési bizottság előadója által elmondottakkal kapcsolatban van-e észrevétele? FALUVÉGI LAJOS: Nincs. ELNÖK: Következik a határozathozatal. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint elfogadják, szíveskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint áttérünk az interpellációkra. Födi Lászlóné képviselőtársunk interpellál a közlekedés- és postaügyi miniszterhez a vasúti menetrendek jobb összehangolása tárgyában. Födi Lászlóné képviselőtársunkat illeti a szó. FŐDI LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Szeretném megkérdezni a közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárstól, hogy a KPM a vasúti menetrendek öszszeállításával érvényesíteni kívánja-e azt a szempontot, hogy a vonatok érkezését úgy időzítse, hogy azok a fővárosban tartandó értekezletek megkezdése előtt beérkezzenek. Jelenleg ez a lehetőség sem a Budapest—Szeged, sőt ismereteim szerint más vonalakon sincs biztosítva. Véleményem szerint a budapesti hivatalos rendezvények kezdő időpontjaira is tekintettel levő menetrend felelne meg a kormány takarékossági szempontjainak, mert ily módon elkerülhető volna az előző napi felutazás és a szálloda igénybevétele. ELNÖK: Az interpellációra Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs válaszol. PULLAI ÁRPÁD közlekedés- és postaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Födi Elvtársnő! Engedjék meg, hogy nagy vonalakban néhány szóval tájékoztatást adjak arról, hogy a menetrendeket milyen, követelmények álapján kell összeállítani. Mindenekelőtt számításba és figyelembe kell vennünk a nemzetközi összefüggéseket, és a nemzetközi vonatok érkezése csak megegyezéses alapon nem tőlünk, hanem az indító és közbenső országoktól is függ. Legfőbb követelmény hazai szempontból az, hogy biztosítsuk a menetrendekkel a hivatásforgalmat, pontosabban szólva azt, hogy a munkába menő emberek megfelelő időben érkezzenek be a munkahelyükre, illetve a tanulók az iskolába. Emellett össze kell hangolnunk a személy- és áruszállítást, hiszen a személy- és áruforgalom azonos pályán bonyolódik le. Még azt is figyelembe kell venni, hogy például — különösen nyári időszakokban — a friss zöldség és gyümölcs megfelelő időben érkezzen a legfontosabb piacokra. A menetrend összeállításánál figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen ipari és mezőgazdasági termelő körzeteken halad át az adott időszakban a személy- vagy áruszállító vonat. Nem közömbös a menetrend összeállításánál az az egyszerű tény sem, hogy a fogadó pályaudvarok milyen kapacitással rendelkeznek, mennyi vágánypár áll rendelkezésre részben a vonatok bejövetelére, részben a vonatoknak a kitolatására. Nem akarom tovább sorolni ezeket a követelményeket, mert még összefügg a vonóerővel, hogy mennyi mozdonyunk van, összefügg azzal, hogy az adott nagyon rövid idő alatt milyen áramforrások, illetve energiaforrások állnak a rendelkezésünkre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy országos nagyüzem szervezettségét, technológiáját kell felépíteni. Ugyanakkor teljesen egyetértek Födi elvtársnőnek azzal a gondolatával, hogy a menetrendek összeállításánál is természetesen, de általában a párt és kormány takarékosságra vonatkozó politikáját kötelesek vagyunk végrehajtani. Engedtessék meg azonban azt mondani, hogy egy országos technológiát kell figyelembe venni az értekezlet szervezőinek, nem pedig a vasúti technológiát kell,az értekezletekhez igazítani. Nagyon kérem Födi elvtársnőt és az Országgyűlést, hogy legyenek szívesek, fogadják el ezt a gondolatot és egy ilyen alapállást támogassanak. Természetesen, nem merem állítani és nem is állítom, hogy a MÁV által összeállított menetrendek tökéletesek. Az interpelláció is többek között arra figyelmeztet, hogy nagyobb gondossággal, nagyobb figyelemmel állítsuk ösz68 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ