Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1717 Az Országgyűlés 24. ülése, 1978. július 7-én, pénteken 1718 zetben a termelés mennyiségi növekedésének csökkenése, a túlzott beruházások visszafogása révén a gazdaság stabilabbá válása meggyorsít­ható, és így a népgazdaság egyensúlya gyorsab­ban helyreállítható. A népgazdaság fejlődésével és pénzügyi helyzetével kapcsolatban érzékel­tetni szeretnénk, hogy a jelenlegi helyzetben az 5—6 százalékos évenkénti fejlődés a magyar gazdaság erőit annyira igénybe veszi, hogy ez­zel egyidejűleg nem képes minőségileg is fej­lődni. A mennyiségi szemlélet annyira uralja a cselekvést, a mechanizmusokat, a vezetés gon­dolkodásmódját, a vállalatok cselekvési rend­szerét, hogy ennek következtében nem marad elég energia a minőség javítására, a struktúra­váltásra, az ésszerűsítésre. Ma már tisztábban kirajzolódik, hogy a mennyiségi szemléletmódról a minőségi fejlő­désre kell törekedni. Ha a minőségi problémá­kat nem tudjuk megoldani, akkor a mennyi­ség, a termelés naturális növelése nem feloldja, hanem erősíti a feszültségeket, hiszen csak az eladhatatlan vagy végül a leértékelésre kerülő áruféleségek készletét növeli. A legfontosabb elvi és gyakorlati kérdése­ket kiemelve a terv- és költségvetési bizottság is tisztelettel javasolja a Magyar Népköztársa­ság 1977. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy további hozzászólásra jelentkező nincs. Megkérdezem Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elvtársat, hogy a terv- és költségvetési bizott­ság előadója által elmondottakkal kapcsolatban van-e észrevétele? FALUVÉGI LAJOS: Nincs. ELNÖK: Következik a határozathozatal. Kérem képviselőtársaimat, hogy akik az 1977. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvény­javaslatot általánosságban és részleteiben, a be­nyújtott eredeti szöveg szerint elfogadják, szí­veskedjenek kézfelemeléssel szavazni. (Megtörté­nik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Senki.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségve­tésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint át­térünk az interpellációkra. Födi Lászlóné kép­viselőtársunk interpellál a közlekedés- és pos­taügyi miniszterhez a vasúti menetrendek jobb összehangolása tárgyában. Födi Lászlóné kép­viselőtársunkat illeti a szó. FŐDI LÁSZLÓNÉ: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Szeretném megkér­dezni a közlekedés- és postaügyi miniszter elv­társtól, hogy a KPM a vasúti menetrendek ösz­szeállításával érvényesíteni kívánja-e azt a szem­pontot, hogy a vonatok érkezését úgy időzítse, hogy azok a fővárosban tartandó értekezletek megkezdése előtt beérkezzenek. Jelenleg ez a lehetőség sem a Budapest—Szeged, sőt isme­reteim szerint más vonalakon sincs biztosítva. Véleményem szerint a budapesti hivatalos ren­dezvények kezdő időpontjaira is tekintettel le­vő menetrend felelne meg a kormány takaré­kossági szempontjainak, mert ily módon elke­rülhető volna az előző napi felutazás és a szál­loda igénybevétele. ELNÖK: Az interpellációra Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter elvtárs vála­szol. PULLAI ÁRPÁD közlekedés- és postaügyi miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Födi Elvtársnő! Engedjék meg, hogy nagy vonalak­ban néhány szóval tájékoztatást adjak arról, hogy a menetrendeket milyen, követelmények álapján kell összeállítani. Mindenekelőtt számításba és figyelembe kell vennünk a nemzetközi összefüggéseket, és a nemzetközi vonatok érkezése csak megegye­zéses alapon nem tőlünk, hanem az indító és közbenső országoktól is függ. Legfőbb követel­mény hazai szempontból az, hogy biztosítsuk a menetrendekkel a hivatásforgalmat, pontosab­ban szólva azt, hogy a munkába menő emberek megfelelő időben érkezzenek be a munkahe­lyükre, illetve a tanulók az iskolába. Emellett össze kell hangolnunk a személy- és áruszállí­tást, hiszen a személy- és áruforgalom azonos pályán bonyolódik le. Még azt is figyelembe kell venni, hogy pél­dául — különösen nyári időszakokban — a friss zöldség és gyümölcs megfelelő időben érkezzen a legfontosabb piacokra. A menetrend összeál­lításánál figyelembe kell vennünk azt is, hogy milyen ipari és mezőgazdasági termelő kör­zeteken halad át az adott időszakban a sze­mély- vagy áruszállító vonat. Nem közömbös a menetrend összeállításánál az az egyszerű tény sem, hogy a fogadó pályaudvarok milyen ka­pacitással rendelkeznek, mennyi vágánypár áll rendelkezésre részben a vonatok bejövetelére, részben a vonatoknak a kitolatására. Nem akarom tovább sorolni ezeket a kö­vetelményeket, mert még összefügg a vonóerő­vel, hogy mennyi mozdonyunk van, összefügg azzal, hogy az adott nagyon rövid idő alatt mi­lyen áramforrások, illetve energiaforrások áll­nak a rendelkezésünkre. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy egy országos nagyüzem szervezett­ségét, technológiáját kell felépíteni. Ugyanak­kor teljesen egyetértek Födi elvtársnőnek az­zal a gondolatával, hogy a menetrendek össze­állításánál is természetesen, de általában a párt és kormány takarékosságra vonatkozó politiká­ját kötelesek vagyunk végrehajtani. Engedtes­sék meg azonban azt mondani, hogy egy or­szágos technológiát kell figyelembe venni az értekezlet szervezőinek, nem pedig a vasúti technológiát kell,az értekezletekhez igazítani. Nagyon kérem Födi elvtársnőt és az Or­szággyűlést, hogy legyenek szívesek, fogadják el ezt a gondolatot és egy ilyen alapállást támo­gassanak. Természetesen, nem merem állítani és nem is állítom, hogy a MÁV által összeállított me­netrendek tökéletesek. Az interpelláció is töb­bek között arra figyelmeztet, hogy nagyobb gondossággal, nagyobb figyelemmel állítsuk ösz­68 ORSZÁGGYŰLÉSI ÉRTESÍTŐ

Next

/
Thumbnails
Contents