Országgyűlési napló, 1975. II kötet • 1978. március 23. - 1980. március 6.

Ülésnapok - 1975-24

1671 Az Országgyűlés 24. ülése, resszus alapján az V. ötéves tervben meghatároztunk. Ahhoz azonban, hogy céljainkat elérjük, az eddiginél nagyobb teljesítményre, a kedvezőtlen tendenciák visszaszorítására, és mindenekelőtt a hatékonyság növelésének lényeges meggyorsítására van szükség. A követelményeket eddig — úgy érzem — csak részben teljesítettük. A továbbiakban ezekkel összefüggésben tennék említést néhány megyei tapasztalat alapján. A munkaerő-gazdálkodás javítására már eddig is több intézkedés született, mégis a népgazdaság számára fontos területeken a munkaerőhiány akadályozza a gyorsabb termelésnövekedést. A megyében egyes nagyvállalatok, mint az ózdi Kohászati Üzemek, a Lenin Kohászati Művek, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Borsodi Vegyi Kombinát hatékony intézkedéseket tesznek a munkaerő-gazdálkodás javítása, a munkaerő ésszerű felhasználása érdekében. Tovább növelték — de meg kell mondani, hogy még nem elégséges mértékben — a teljesítménybérben dolgozók arányát. Tervszerűen foglalkoznak a dolgozók átképzésével, átirányításával, korszerűsítik a munkakörülményeket. Ezek és az ezekhez hasonló törekvések azonban még nem általánosak a megye nagyüzemein belül sem. Lényegében több üzemben együtt van ma jelen a munkaerőhiány és a munkaerő-felesleg. A jelenlegi szemléletet jól mutatja, hogy ilyen munkaerőhelyzetben 1978-ban is jelentős munkaerő-növekedést tervezrtek a megye üzemei. Valójában nem könnyű átállni egy korábbi gyakorlatról, amikor a munkaerőnek teremtettünk munkahelyet, ma pedig arra kell pénzeszközöket előteremteni, hogy munkaerőt szabadítsunk fel. Ez úgy látszik nehezebb feladat, és még nem tanultuk meg eléggé. Nem lehetünk elégedettek a munkafegyelemmel, erről Lázár elvtárs is szólt előadói beszédében és több képviselőtársam is szóvátette. De én hozzátenném, hogy vannak olyan problémáink is helyenként, hogy nem jó a szervezettség sem, és az sem. hogy tovább növekszik az adminisztratív dolgozók száma. Ügy látszik, hogy ezen a területen, ebben a kérdésben a vezetés több helyen nem tud érvényt szerezni a helyes döntéseknek. A kívánatosnál lassabban haladunk a munkaerő népgazdasági érdekeknek megfelelő átcsoportosításában is. Ennek fő oka véleményem szerint az. hogy a vállalati szférában lassan születnek meg azok a döntések, amelyek végső fokon meghatározzák a munkaerőmozgás kívánatos irányát. Ahol pedig kezdeményezések történnek, nehezen tudiák megteremteni a végrehajtás szubiektív feltételeit — az üzemen belüli átrsonortostásoknál. esetenként sok a kilénő. Tudati ráhatásunk és érdekeltségi eszközeink sem elén hatékonyak, vagy nem tudunk velük eléggé élni. A teljesítménybérre való áttérés is több heIvpn hasonló következményekkel jár. Van medvénkben olvan tapasztalat, hogy a ió szakmunkás toljesítménvbéres területről mezőgazdasági üzembe időbéres munkára, a mezőgazdaságból a szakképzetlen munkaerő az iparba áramlik, ahol több szakmában nyolc általános 1978. július 7-én, pénteken 1672 nélkül is 6—12 hónap alatt szakmunkás-bizonyítványt lehet szerezni. Mindezek a gondok jól érzékeltetik és bizonyítják, hogy a munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében további összehangolt kormányzati, ágazati és belső vállalati intézkedésekre van szükség. A kormányhatározatok megvalósítása akkor biztosítható, ha minden szinten az eddiginél hatékonyabb munka bontakozhat ki. Tisztelt Képviselőtársaim! A továbbiakban a termelési szerkezet korszerűsítéséről kívánok nagyon röviden szólni. A termelési szerkezet korszerűsítésének hosszú távú feladatait a Központi Bizottság múlt évi októberi határozata egyértelműen megszabta. A feladat megoldásának fontos feltétele az átgondolt, a népgazdasági célokat jól szolgáló koncepciók kialakítása. Nagyon jól tudom, hogy ez nem könnyű feladat, de meggyőződésem, hogy alapvetően hozzájárul á területi munka és végrehajtás meggyorsításához. A termelési szerkezet korszerűsítése szoros összefüggésben van beruházási politikánkkal. A kialakult gyakorlat különösen a nagyberuházások esetében jól szolgálja a termelési szerkezet korszerűsítését. Ezt támasztják alá a Borsod megyei tapasztalatok is. Közismert, hogy Borsodban jelentős vegyipari beruházások valósulnak meg. A vegyipar a termék- és termelési szerkezet korszerűsítésének egyik fontos területe. A nagyberuházások hatására a vegyipar részesedése megyénk ipari termeléséből hét év alatt 15 százalékról 23 százalékra növekedett. Termékeinek nagyrészét mindenütt, illetve jól értékesítheti, tehát itt a fejlődés és az irány egyértelmű. Ezzel szemben a vállalati beruházásokon belül a termékszerkezet korszerűsítését szolgáló fejlesztések részaránya igen alacsony. A hitelekből megvalósuló az export árualap növelését szolgáló beruházások a vállalati fejlesztésekből csak 14— 16 százalékot tesznek ki. A szociálpolitikai feladatok megvalósítására fordított összeg is ilyen nagyságrendű. A többi fejlesztési forrást a szűk keresztmetszetek feloldását, a munkaerő-felszabadítást és megtartást elősegítő célokra fordítják. Lázár elvtárs a Minisztertanács beszámolójában hangsúlyozta és én is szeretném megerősíteni, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése érdekében nagyon fontos a beruházási folyamatok tervszerűségének növelése. Reálisan fel kell mérni a termékszerkezet átalakításával kapcsolatos beruházási igényeket. Ez még csak részben történik meg. Én úgy látom, hogy a döntési, érdekeltségi rendszer, valamint a beruházási folyamatokkal összefüggő szabályozórendszer egyaránt fejlesztésre szorul. A vállalati döntésű beruházásokat úgy kell befolyásolni, hogy a jelenleginél jobban szolgálják a központi akarat, a népgazdasági elképzelések megvalósulását. A jelenlegi gyakorlat ugyanis több gondot okoz. így a vállalati források nagyságában és képződésében igen nagy a szóródás. Gond, hogy az állami támogatás és a hitelezés még mindig nem orientál és ösztönöz megfelelően a népgazdaság szempontjából nagyon fontos fejlesztésekre. A beruházásoknál még nem elég ösz-