Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1251 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön 1252 lista tulajdonná nyilvánította a szövetkezeteinket, elvétve ugyan, de még mindig előfordul, hogy valamely nagyobb állami vállalat csak a tanácsok közvetítése útján köt jogügyletet az általa még mindig részben magánszektorként kezelt szövetkezettel. A jelen törvénytervezetben helyet kapott a szocialista szövetkezeti tulajdon kifejezése, a gazdasági erőfölény és a monopolhelyzet kihasználásának elítélése. Nagyon remélem azt is, hogy a lakásépítő szövetkezetek, amelyek gyakran ki vannak szolgáltatva a különböző kivitelezőknek, a mostani módosítások védelme alatt jobban boldogulnak majd. Törvénytervezetünkben szerepel a tisztességtelen haszon üldözése is. Ügy vélem, hogy ez a gazdálkodó szervekre csak kisebb mértékben, a magánosokra fokozottabban jellemző. A tisztességtelen haszonszerzés tipikusan kispolgári szemlélet, amelynek az a lényege, hogy kevés munkával szeretne sok haszonra szert tenni. Igaz, hogy a nyerészkedők és ügyeskedők ellen a jelen törvénytervezetben sokféle jogi eszköz áll rendelkezésre, a fegyelmi felelősségre vonástól a különböző bíróságokon, bírói döntéseken keresztül a tisztességtelenül szerzett haszon elvonására, mégis úgy vélem, hogy azt a közszellemet kell erősíteni, amely a munkanélküli jövedelemszerzést eleve elítéli. Ezt vonatkoztatom a jogtalan anyagi előnyt keresőkre, és a közterhek viselése alól kibújni szándékozókra egyaránt. Törvénymódosításunk — meggyőződésem szerint — nagyban könnyíteni fogja a jogalkalmazók munkáját, mivel az általam említettek esetében is, mint általában egész szerkezetében, sok mindent a korábbinál egyértelműbben határoz meg. A társadalmi vitákon, képviselőcsoport ülésünkön, s itt is elhangzottak közül nagyon egyetértek azzal az elgondolással, amelyik a hatásosabb jogpropagandát célozza. Tisztelt Országgyűlés! Ügy érzem, hogy a most megalkotandó törvényünk gyakorlati megvalósításában a társadalmunkban jelentkező nem kívánatos jelenség visszaszorítását nemcsak jogi eszközökkel, hanem tudati, komplex társadalmi erőfeszítéssel is el kell érnünk. Ebben a társadalmi erőfeszítésben kell a jogalkalmazók felelősségteljes és szakértelmet igénylő munkája mellett a jogtudományokban kevésbé jártas, de létszámban sokkal nagyobb, a helyes, szocialista közgondolkodás alapján álló, becsületesen dolgozó tömegek munkájára és véleményére támaszkodni. Bízva és részt vállalva ezen törvény gyakorlati megvalósításában, a törvényjavaslatot elfogadom. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslathoz több hozzászóló nem jelentkezett. A vitát lezárom. Dr. Korom Mihály igazságügyminiszter elvtársat illeti a szó. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Kicsit hosszabbra sikerült a törvényjavaslat szóbeli megindoklását célzó expozé, s ígérem, hogy a zárszó ennél rövidebb lesz. Néhány olyan kérdés elhangzott a vitában a képviselő elvtársak részéről, amelyekre röviden vissza kívánok térni. Az első az, hogy a jogi bizottság módosító javaslataival én is egyet értek, azokat helyesnek tartom és a tisztelt Országgyűlésnek magam is elfogadásra ajánlom. A jogi bizottság módosító, pontosító javaslatai olyan irányúak, amelyek világosabbá teszik a törvényjavaslatot, egyes megfogalmazásaiban közérthetőbbé és világosabbá teszik azt. A másik kérdés Kelen Béla elvtárs javaslatához kapcsolódik. Szeretném idézni a Kelen elvtárs által elhangzott javaslatot, mármint azt a részét, amelyik a következőképpen szól: „legalább azt kellene a törvényben megengedni, hogy a kiskereskedelmi forgalomra alacsonyabb szintű jogszabály, lehetőleg kormányrendelet, a forgalom sajátosságainak beható elemzése alapján a vevőre kedvezőbb szabályzatot állapíthassanak meg". Kedves Elvtársak! Kelen elvtárs javaslatának magvával a magam részéről is egyetértek. Egyébként a szünetben megbeszéltük a kérdést szélesebb körben is a könnyűipari miniszter elvtársnővel, a belkereskedelmi miniszter elvtárssal, az Országgyűlés jogi bizottságának elnökével és a jogi szakértőkkel együtt. Szeretném jelenteni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy közös megállapodásra és egyetértésre jutottunk Kelen elvtárssal. Amit javasolt, azt a következőképpen gondoljuk és javasoljuk realizálni. A fogyasztók érdekvédelme — de hangsúlyoznám: a valós érdekvédelme — nekem is, a kormánynak is, mindannyiunknak szívügyünk, azt hiszem ezt különösebben indokolni nem kell. De a valós fogyasztói érdekek védelmét kell, hogy a törvény és az ehhez kapcsolódó jogszabályok megfelelő módon védelmezzék és juttassák kifejezésre. Kelen elvtárs helyesen beszélt a vevők és a kiskereskedelem lélektanáról. Erről a kérdésről, a vevők lélektanáról is, meg a kereskedelem lélektanáról is nagyon hosszan és nagyon sokáig lehetne beszélni odavissza, pro és kontra, mert nemcsak a kiskereskedelemben van az, hogy ott nemcsak angyalok dolgoznak, hanem magunk között, a fogyasztók között is előfordul, hogy nemcsak angyali magatartást tanúsítunk, és tanúsítanak sokan. Kedves Elvtársak ! Mindig van bizonyos ellentmondás és így az ebben a témakörben is felismerhető. Mi valamennyien tulajdonosok is, termelők is és fogyasztók is vagyunk egyúttal. Ezeknek az élet által felvetett ellentmondásoknak a lehető legjobb megoldását kell szolgálnia a jogszabályozásnak. Ezért abban állapodtunk meg, hogy a Kelen elvtárs által felvetett kérdésekkel a kormány megfelelő módon, a készülő minisztertanácsi rendeletben foglalkozik majd és az eredményről természetesen őt is, és az Országgyűlés elnökét is a szokásos módon, a Minisztertanács részéről tájékoztatni fogjuk. Tehát a kormányrendelet megalkotásakor figyelemmel leszünk az általa felvetett javaslatok realizálására. Azért sem kell egyébként a törvény jelenlegi szövegét módosítani, mert tulajdonképpen értelmezésbeli kérdésekről van szó és minden