Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1243 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön 1244 sósorban a szerződéses kötelességteljesítésben fennálló lazaságokból fakadnak. A különböző részkérdések jó szabályozásán túl a szerződéses fegyelmet javíthatja az is, ha a felügyeleti szervek irányító és ellenőrző munkájukban a vállalatok és azok vezetőinek értékelésében jobban ellenőrzik a jogi hatá­sokkal bíró döntéseket, a szerződéses fegyelem érvényesüléséért végzett munkát is. Csak példaként említek egy esetet. A pos­ta, rádió és televízió műszaki igazgatósága ke­resetet indított a Fémmunkás Vállalat ellen késedelmi kötbér megállapításáért. A bíróság már 1974-ben kötelezte a kivitelezőt a pécsi tv­torony és presszó alumínium függönyfalának vízzáró hiányosságai megszüntetésére. A bíró­ság jogerős ítélettel, többszöri póthatáridő ki­tűzésével kötelezte a munkák elvégzésére és közel félmillió forint kötbér kifizetésére. A ki­vitelező a munkákat még azóta sem végezte el. A monopolhelyzettel visszaélnek, a bírói ítéleten alapuló kötelességet nem teljesítik. A megrendelő viszont a hibás szolgáltatást speciá­lis szakmai okok miatt mással kijavíttatni nem tudja. Azt hiszem, képviselőtársaim közül is töb­ben ismernek hasonló eseteket. Ezek miatt is indokoltnak tartom, hogy a joghoz, az igazság­szolgáltatáshoz való fegyelem javítása, a fel­ügyeleti szervek ellenőrző ereje is jobban ér­vényesüljön. A törvényjavaslatnak a tervezési szerző­déssel kapcsolatos része lényegében az eddig érvényes jogszabályokat foglalja magában, azo­kat veszi át. De itt is lehetővé teszi, hogy a részletes szabályokat majd külön jogszabályok állapítsák meg. E külön jogszabályokban kell a törvényben foglaltak végrehajtását is jól biz­tosítani. Közismert ugyanis, hogy a fejlesztési és a beruházási munkák körüli gondok egy ré­sze a tervezői szerződések nem megfelelő érvé­nyesüléséből is fakad. Nálunk is előfordult, hogy a rossz tervezésből, az érdekeltek nem megfelelő együttműködéséből több millió forint értékű kár keletkezett. E kárért pedig a fele­lősök enyhe fegyelmi büntetéssel megúszták a felelősségre vonást. Ügy gondolom, hogy az ilyen gazdasági károkozást minden más hatá­sával együtt igényesebben kell majd mérlegel­ni, a jog eszközével is mindenekelőtt megelőz­ni és ha kell, szankcionálni. Tisztelt Országgyűlés! Most a törvényal­kotó munka után a jó végrehajtás érdekében fontos feladatnak tartom, hogy a bíróságok dolgozóitól kezdve a különböző gazdálkodó szervezetek vezetői, felelős beosztottjai, az ügy­védi munkaközösségek tagjai, a különböző álla­mi szervezetekben dolgozók jól szervezett mó­don ismerjék meg a bekövetkezett polgári jogi változásokat, azok célját és tartalmát, s ebből adódó feladataikat. Széles körű jogpropagandával is segítsük elő a polgári jog jobb ismeretét, egységesebb felfogását és alkalmazását. Az egységesebb jog­felfogást és alkalmazást azért is teszem szóvá, mert nálunk erősen él az a gyakorlat, hogy so­kan úgy fogják fel és alkalmazzák a jogoi, mint eszközt, ahogy pillanatnyi érdekük, néha személyes ambícióik is diktálják. A több irá­nyú hatások miatt sem lehet közömbös, hogy az állampolgárok vagy a gazdálkodó szerveze­tek jogvitáit nemcsak hogyan, hanem milyen rövid idő alatt is fejezik be és döntik el az il­letékesek Én azt hiszem, hogy ez a törvényünk is, ahogy áthatja gondolkodásmódunkat, magatar­tásunkat, társadalmi gyakorlatunkat, úgy a jog eszközével jól szolgálja a szocialista építőmun­kát, szocialista viszonyaink erősödését. Ezért a törvényjavaslatot elfogadom, megvalósítását se­gítem. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 15 óráig felfüggesztem. (Szünet: 13.25—15.03 — Elnök: RAFFAI SAROLTA.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tanácsko­zásunkat folytatjuk. Szólásra következik Pál József képviselőtársunk. PÁL JÓZSEF: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Elvtársnők, Elvtársak! A Polgári Törvény­könyv módosítása szükségességének és helyes­ségének indoklásától eltekintek, mivel azt a be­terjesztők és az előttem hozzászólók már meg­tették. Azt azonban szükségesnek tartom ki­hangsúlyozni, hogy a Polgári Törvénykönyv ha­tályba lépése óta eltelt több mint 18 év ta­pasztalatai bizonyították, hogy elődeink körül­tekintő, alapos munkát végeztek, az általuk al­kotott törvény a gyakorlatban is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Előremutató jellegű volt, megfelelt a társadalmi, gazdasági és poli­tikai követelményeknek. Az elmúlt 18 év alatt azonban sok minden történt országunkban. Tár­sadalmunk fejlődött, gazdaságilag és politikai­lag egyaránt fejlett szinten folytatjuk orszá­gunk építését. A fejlődés tükröződik a jogszabályalkotás­ban és tükröződnie kell a fejlődésnek egy olyan fontos törvényben is, mint amilyen a Polgári Törvénykönyv. Egyetértek azzal, hogy a Polgá­ri Törvénykönyvben kell összefogni és lefektet­ni azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek a természetes és a jogi személyek egymás kö­zötti kapcsolatait vagyoni viszonyok tekinteté­ben rendezik. Nagyon helyesnek tartom annak kiemelé­sét, hogy a törvény alapelvként mondja ki, hogy minden rendelkezésnek a fejlett szocia­lista társadalom építését kell szolgálnia. Olyan megállapítás ez, ami megfelel pártunk politi­kájának és egész dolgozó népünk érdekeinek. Csak helyeselni tudom ugyanakkor, hogy ez­zel összhangban kiemeli a törvény, hogy védi a személyek vagyoni jogait és törvényes érde­keit, továbbá a személyekhez fűződő jogokat. Ezek a gondolatok alapelvek, amelyek át­hatják az egész Polgári Törvénykönyvet és az alkotmányban is lefektetett garanciákat tükrö­zik vissza. Nagyon jónak tartom a módosítás­nak azt a kitételét, hogy a gazdasági szerveze­tek polgári jogi kapcsolataiban a népgazdaság

Next

/
Thumbnails
Contents