Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1223 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977 szerepe van, és az népünk jólétének, hazánk ere­jének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. Az eddig kialakult és más törvényekben is rögzí­tett helyzetet a Polgári Törvénykönyvben is ko­difikáljuk a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolat­ban, amikor kimondjuk, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon, a társadalmi termelés, az elosztás és a szükségletek közös kielégítése cél­jából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. Új rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az ál­lami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyi­séggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. Saját, de a szocialista országok tapasztalatai is mutatják, hogy a termelés korszerűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítése, egy­szóval a gazdálkodás hatékonyságának növe­lése szempontjából nagy jelentősége van a kü­lönféle gazdasági társulásoknak akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és szö­vetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azokat a rendelkezéseket, ame­lyek megállapítják a gazdasági társulások alap­típusait és lehetővé teszik, hogy társulásokat közös termelésre vagy kooperációra, vagy gaz­dasági tevékenység összehangolására is létre lehessen hozni. Polgári Törvénykönyvünk minden, az Al­kotmány által elismert tulajdoni formáról ren­delkezik, így az állami, szövetkezeti tulajdon mellett szól a kisárutermelők társadalmilag hasznos tevékenységet szolgáló magántulajdo­náról és az állampolgárok személyi tulajdoná­ról is. Személyi tulajdon az állampolgároknak személyes és családi szükségletei kielégítését közvetlenül szolgáló javakból áll. Az elmúlt évtizedekben a személyi tulaj­don gyarapodása népünk életszínvonala emel­kedésének egyik kézzelfogható bizonyítéka. Na­gyon sok lakás, üdülő, telek van személyi tu­lajdonban, nem is szólva olyan vagyontárgyak­ról, mint az autó és más értékes közfogyasztá­si cikkek. A személyi tulajdon megszerzésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jövedelem lesz. A jognak ügyelnie kell arra, hogy ez a tulajdoni forma ne fejlődjön túl a személyes, és családi szükségletek kielégítésén. Ezért alkottunk az elmúlt években olyan jog­szabályokat, amelyek korlátokat emelnek a sze­mélyi tulajdonban tartható ingatlanok meg­szerzése elé. Tehát a személyi tulajdonhoz való jogot is csak a társadalmi rendeltetésének meg­felelő módon védelmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat. Itt említem meg, hogy a Polgári Törvény­könyv az állami vállalatok jogi helyzetére, szer­vezetére vonatkozóan csak a legalapvetőbb ren­delkezéseket állapítja meg. A további szabályo­zás külön törvény feladata lesz, amelyet a kor­mány most készíti elő és később terjeszt majd az Országgyűlés elé. Ugyanez vonatkozik a szö­vetkezetekre is azzal, hogy a közelmúltban megalkotott magas szintű jogszabályok és a mostani javaslatok között teljes az összhang. A gazdálkodó szervezetek működési elvei közül mégis a következőket emelem ki. A ja­szeptember 29-én, csütörtökön 1224 vaslat segíti a népgazdaság központi irányítá­sa hatékonyságának növelését. Ezt elsősorban a szerződési rendszer már említett továbbfejlesz­tésével kívánja biztosítani. Tény, hogy a pol­gári jogi kapcsolatokban általánosan érvénye­sülő elv a szerződéskötési szabadság. Ezt az el­vet azonban nem lehet abszolutizálni, mert az anarchiához vezetne. Ezért a javaslat megerősí­ti a szerződéskötési kötelezettséget is. Ez azt jelenti, hogy indokolt esetben jogszabály köte­lezően előírhatja polgári jogi szerződés megkö­tését, amelyet a gazdálkodó szervezet nem ta­gadhat meg. Ha mégis ezt teszi, a szerződést a bíróság hozza létre, és annak tartalmát is meg­állapítja. Ennek a rendelkezésnek különösen a beruházások körében van nagy jelentősége, ahol nem lehet mindig csak a vállalatokra bíz­ni, hogy kivel hajlandó szerződést kötni és ki­vel nem. A javasolt megoldások a szocialista tervgazdálkodás, a népgazdaság tervszerű, ará­nyos fejlődésének elvén alapulnak, továbbá azon, hogy minden állami vállalat a szocialista állam tulajdona és gazdasági vállalkozása. A központi irányítás növelése körében még egy rendelkezésre szeretném a figyelmet fel­hívni. Előfordulnak olyan esetek, amikor álla­mi vállalatok vagy szövetkezetek az őket meg­illető követeléseiket nem érvényesítik partne­reikkel szemben. Nem mindig könnyű persze felismerni, hogy miért mondanak le a nekik járó kötbérről, kártérítésről vagy egyéb pénz­követelésről. Minden bizonnyal van közömbös­ség is. máskor a helytelen értelemben vett jó együttműködés további kilátásba helyezése ér­dekében vagy éppen azért — és talán ez a lé­nyeges —, mert a partnereikkel szemben ki­szolgáltatott helyzetben vannak. A gazdálkodó szervezeteknek ezt az elnéző magatartását a jog bizonyos esetekben — például költségvetési támogatásnál — nem ismerheti el. Ilyen ese­tekre vonatkozólag a javaslat úgy rendelkezik, hogy a szerződésszegésen alapuló igényeket a gazdálkodó szervezetnek kötelező érvényesíte­nie. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a pénzkövetelésre vonatkozó igényt a kifi­zetéseket teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti. A szocialista gazdálkodás nem olyan egy­irányú utca, amelyben az irányító szerveknek csak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig csak kötelezettségeik vannak. A törvényjavas­lat ezért megerősíti azt a ma is érvényes sza­bályt, hogy a gazdálkodó egységek a jogszabá­lyokban meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyon­nal. Az állami tulajdont kezelő gazdálkodó szervek a polgári jogi kapcsolatokban a tulaj­donost megillető jogokat gyakorolják és köte­lezettségeket teljesítik. E vagyontárgyakat ren­deltetésüknek megfelelően a terveikkel össz­hangban álló feladataik ellátása érdekében sza­badon használhatják fel. Tisztelt Országgyűlés ! Jogszabályaink egyik jellemzője, hogy össz­hangban állanak szocialista erkölcsi elveink­kel. Helyes alkalmazásuk erősíti a szocialista erkölcsi elveket. Ugyanakkor az egészséges köz­gondolkodás és a közmorál elősegíti a határo-

Next

/
Thumbnails
Contents