Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1223 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977 szerepe van, és az népünk jólétének, hazánk erejének legfőbb anyagi alapja és biztosítéka. Az eddig kialakult és más törvényekben is rögzített helyzetet a Polgári Törvénykönyvben is kodifikáljuk a szövetkezeti tulajdonnal kapcsolatban, amikor kimondjuk, hogy a szövetkezeti szocialista tulajdon, a társadalmi termelés, az elosztás és a szükségletek közös kielégítése céljából önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. Új rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról, annak megengedésével, hogy az állami és szövetkezeti tulajdont a jogi személyiséggel felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. Saját, de a szocialista országok tapasztalatai is mutatják, hogy a termelés korszerűsítése, az anyagi és emberi erőforrások egyesítése, egyszóval a gazdálkodás hatékonyságának növelése szempontjából nagy jelentősége van a különféle gazdasági társulásoknak akár az azonos tulajdoni formák, akár pedig az állami és szövetkezeti szektor között. Ezek a valós igények alapozzák meg azokat a rendelkezéseket, amelyek megállapítják a gazdasági társulások alaptípusait és lehetővé teszik, hogy társulásokat közös termelésre vagy kooperációra, vagy gazdasági tevékenység összehangolására is létre lehessen hozni. Polgári Törvénykönyvünk minden, az Alkotmány által elismert tulajdoni formáról rendelkezik, így az állami, szövetkezeti tulajdon mellett szól a kisárutermelők társadalmilag hasznos tevékenységet szolgáló magántulajdonáról és az állampolgárok személyi tulajdonáról is. Személyi tulajdon az állampolgároknak személyes és családi szükségletei kielégítését közvetlenül szolgáló javakból áll. Az elmúlt évtizedekben a személyi tulajdon gyarapodása népünk életszínvonala emelkedésének egyik kézzelfogható bizonyítéka. Nagyon sok lakás, üdülő, telek van személyi tulajdonban, nem is szólva olyan vagyontárgyakról, mint az autó és más értékes közfogyasztási cikkek. A személyi tulajdon megszerzésének fő formája a jövőben is a munkával szerzett jövedelem lesz. A jognak ügyelnie kell arra, hogy ez a tulajdoni forma ne fejlődjön túl a személyes, és családi szükségletek kielégítésén. Ezért alkottunk az elmúlt években olyan jogszabályokat, amelyek korlátokat emelnek a személyi tulajdonban tartható ingatlanok megszerzése elé. Tehát a személyi tulajdonhoz való jogot is csak a társadalmi rendeltetésének megfelelő módon védelmezi a törvény. Erről is rendelkezik a javaslat. Itt említem meg, hogy a Polgári Törvénykönyv az állami vállalatok jogi helyzetére, szervezetére vonatkozóan csak a legalapvetőbb rendelkezéseket állapítja meg. A további szabályozás külön törvény feladata lesz, amelyet a kormány most készíti elő és később terjeszt majd az Országgyűlés elé. Ugyanez vonatkozik a szövetkezetekre is azzal, hogy a közelmúltban megalkotott magas szintű jogszabályok és a mostani javaslatok között teljes az összhang. A gazdálkodó szervezetek működési elvei közül mégis a következőket emelem ki. A jaszeptember 29-én, csütörtökön 1224 vaslat segíti a népgazdaság központi irányítása hatékonyságának növelését. Ezt elsősorban a szerződési rendszer már említett továbbfejlesztésével kívánja biztosítani. Tény, hogy a polgári jogi kapcsolatokban általánosan érvényesülő elv a szerződéskötési szabadság. Ezt az elvet azonban nem lehet abszolutizálni, mert az anarchiához vezetne. Ezért a javaslat megerősíti a szerződéskötési kötelezettséget is. Ez azt jelenti, hogy indokolt esetben jogszabály kötelezően előírhatja polgári jogi szerződés megkötését, amelyet a gazdálkodó szervezet nem tagadhat meg. Ha mégis ezt teszi, a szerződést a bíróság hozza létre, és annak tartalmát is megállapítja. Ennek a rendelkezésnek különösen a beruházások körében van nagy jelentősége, ahol nem lehet mindig csak a vállalatokra bízni, hogy kivel hajlandó szerződést kötni és kivel nem. A javasolt megoldások a szocialista tervgazdálkodás, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődésének elvén alapulnak, továbbá azon, hogy minden állami vállalat a szocialista állam tulajdona és gazdasági vállalkozása. A központi irányítás növelése körében még egy rendelkezésre szeretném a figyelmet felhívni. Előfordulnak olyan esetek, amikor állami vállalatok vagy szövetkezetek az őket megillető követeléseiket nem érvényesítik partnereikkel szemben. Nem mindig könnyű persze felismerni, hogy miért mondanak le a nekik járó kötbérről, kártérítésről vagy egyéb pénzkövetelésről. Minden bizonnyal van közömbösség is. máskor a helytelen értelemben vett jó együttműködés további kilátásba helyezése érdekében vagy éppen azért — és talán ez a lényeges —, mert a partnereikkel szemben kiszolgáltatott helyzetben vannak. A gazdálkodó szervezeteknek ezt az elnéző magatartását a jog bizonyos esetekben — például költségvetési támogatásnál — nem ismerheti el. Ilyen esetekre vonatkozólag a javaslat úgy rendelkezik, hogy a szerződésszegésen alapuló igényeket a gazdálkodó szervezetnek kötelező érvényesítenie. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a pénzkövetelésre vonatkozó igényt a kifizetéseket teljesítő pénzintézet az állam javára érvényesítheti. A szocialista gazdálkodás nem olyan egyirányú utca, amelyben az irányító szerveknek csak jogaik, a gazdálkodó szerveknek pedig csak kötelezettségeik vannak. A törvényjavaslat ezért megerősíti azt a ma is érvényes szabályt, hogy a gazdálkodó egységek a jogszabályokban meghatározott módon és felelősséggel önállóan gazdálkodnak a rájuk bízott vagyonnal. Az állami tulajdont kezelő gazdálkodó szervek a polgári jogi kapcsolatokban a tulajdonost megillető jogokat gyakorolják és kötelezettségeket teljesítik. E vagyontárgyakat rendeltetésüknek megfelelően a terveikkel összhangban álló feladataik ellátása érdekében szabadon használhatják fel. Tisztelt Országgyűlés ! Jogszabályaink egyik jellemzője, hogy összhangban állanak szocialista erkölcsi elveinkkel. Helyes alkalmazásuk erősíti a szocialista erkölcsi elveket. Ugyanakkor az egészséges közgondolkodás és a közmorál elősegíti a határo-