Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-18

1215 Az Országgyűlés 18. ülése, 1977. szeptember 29-én, csütörtökön 1216 (Elnök: APRÓ ANTAL — 11.03.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa által Alkotmányunk 22. §-ának (2) bekezdése alapján összehívott Országgyűlés ülésszakát megnyitom. Megállapítom, hogy az Országgyűlés tagjai határozatképes számban jelen vannak. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az Elnöki Tanács az Országgyűlés ez év június 30-án berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően az Országgyűlésnek bemutatta. A jelentést képviselőtársaim között szétosztattam. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Elnöki Tanács jelentését tudomásul veszi-e? (Igen.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a Minisztertanács megbízásából dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter benyújtotta a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az illetéKes állandó bizottságnak kiadtam, s az Országgyűlés tagjai között szétosztattam. Tisztelt Országgyűlés! Az ügyrend 47. §ának megfelelően bejelentem, hogy Simon Ernőné képviselőtársunk interpellációt nyújtott be. Kérem jegyző képviselőtársamat, szíveskedjék az interpelláció tárgyát ismertetni. DR. PESTA LÁSZLÓ jegyző: Interpellálni kíván Simon Ernőné képviselőtársunk az alkoholisták kötelező gyógykezelésével kapcsolatos eljárás egyszerűsítése tárgyában az egészségügyi miniszterhez. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülésszak tárgysorozatául javasolom: 1. A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot; 2. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolóját — a beszámolóról szóló tájékoztató anyagot képviselőtársaim között szétosztattam; 3. az interpellációt. Elfogadja-e az Országgyűlés a tárgy sorozati javaslatot? Aki igen, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Köszönöm. Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Határozatilag kimondom: az Országgyűlés a tárgysorozati javaslatot elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Következik a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter elvtársat illeti a szó. DR. KOROM MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A Minisztertanács megbízásából mint igazságügy-miniszter előterjesztem az 1959. évi IV. törvény, közismert nevén, a Polgári Törvénykönyv módosítását tartalmazó javaslatot. Az Országgyűlés 1959-ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvét, a magyar polgári jog első egységes kódexét. E törvénynek azért is kiemelkedő jelentősége van szocialista jogrendszerünkben, mivel a társadalmi viszonyok széles körét fogja át. Ez a törvény tartalmazza Alkotmányunk előírásainak megfelelően a tulajdonviszonyok átfogó szabályait és ezen az alapon rendezi az állami, társadalmi, gazdasági szervek és a szövetkezetek legfontosabb polgári jogi viszonyait, ideértve szerződéses kapcsolatokat is. Szabályozza továbbá az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait, megállapítja a jog és a cselekvőképesség tartalmát, a személyek polgári jogi jogvédelmének eszközeit, az öröklés szabályait. Azt mondhatjuk tehát, hogy nincs olyan állampolgár, nincs olyan állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervezet, amelyet a Polgári Törvénykönyv rendelkezései valamilyen formában ne érintenének. A Polgári Törvénykönyvet a megalkotása óta eltelt közel két évtized alatt több alkalommal módosítani kellett. A kisebb korszerűsítések a törvénynek csak egyes rendelkezéseit érintették. Megállapíthatjuk tehát, hogy a szocialista Magyarország Polgári Törvénykönyve kiállta az idő próbáját, eredményesen szolgálta a szocializmus építését, a szocialista tulajdonviszonyok szilárdítását, az állampolgárok jogi védelmét, a vagyoni és egyéb jogviták elbírálását, összességében jól segítette a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának a jog eszközeivel történő gyakorlati megvalósulását. Mi indokolja mégis, hogy javaslatot teszünk a törvény módosítására, illetőleg továbbfejlesztésére? Ismeretes, hogy a törvények tartalmát a mindenkori társadalmi és gazdasági viszonyok határozzák meg. Régi igazság, hogy elegendő egy-egy korszak törvényeit tanulmányozni ahhoz, hogy megmondjuk, milyenek voltak az adott kor alapvető gazdasági, jogi stb. viszonyai. Így van ez nálunk is. A Polgári Törvénykönyv tükrözi a megalkotása idejének társadalmi, gazdasági valóságát. Az azóta eltelt közel két évtized alatt azonban alapvető változások mentek végbe hazánkban. A szocializmus alapjainak lerakása után, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongreszszusa határozatainak megfelelően ma már a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A törvény megalkotása óta népgazdaságunkban általánosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok. Ipari termelésünk, közlekedésünk, kereskedelmünk, a közszolgáltatás óriásit fejlődött. Szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot teremtettünk, szövetkezeti mozgalmunk kiteljesedett. Dolgozó népünk életszínvonala, kulturális, szociális és egészségügyi ellátottsága lényegesen növekedett. Sokat változott a közgondolkodás. A jogok és kötelezettségek összefüggő felfogása és gyakorlása egyre szélesedik. A szocialista demokrácia erőteljes fejlődése újabb és újabb emberi értékeket hoz felszínre. Társadalmunk széles körben biztosítja az állampolgárok személyiségének szabad és sokoldalú kibontakozását, az állampolgári jogok tényleges érvényesülését.