Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1203 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1204 szabályokat, az előírásokat tartsuk be, mert akkor a veszély sokkal kisebb hányadára csökken. Végül a vízminőséggel kapcsolatos hozzászólásokat köszönöm, amelyek vízkincsünk, vízvagyonunk, környezetvédelmünk érdekében a vízminőség romlásának megállítására, sőt javításának kötelezettségeire hívják fel figyelmüket. Ezek természetesen sokrétű intézkedést igényelnek, amelynek jó része meg is történt — erre környezetvédelmi törvényünk kötelez bennünket. Első intézkedésünk volt mindenekelőtt, hogy hazai, illetve KGST-kooperációban gyártott egységes, tipizált, gyorsan megvalósítható, iparilag előregyártható, alkatrésszel ellátható komoly víztisztító műveket lehessen kialakítani. Ebből ízelítőt már ebben az időszakban indulók adnak, megítélésünk szerint dupla hatékonysággal. Néhány típust KGST-együttműködésben más országtól, a legnagyobbakat a Szovjetuniótól, a közepes méretűeket — a berendezések egy részét — Csehszlovákiától vásároljuk. Az NDKval is van bizonyos olyan kooperációs kapcsolatunk, amelyben ez eredményt ígér és a közeljövőben ennek meg tudunk felelni. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Széles körű vita alakult ki, gazdag tapasztalatokat, hasznos feladatokat kaptunk a képviselő elvtársaktól. Ezeket a magunk módján programba vesszük és végrehajtjuk. Az a kérésünk, hogy a jövőben is — nemcsak az Országgyűlés termében — mint eddig, levélben jelezzék azokat a gondokat, amelyek közérdekűek. A vízügyi szolgálat azért van, hogy ezeket képes legyen megoldani. Úgy ítéljük meg, hogy ezek a megoldások lehetőséget adnak arra is, hogy a képviselő elvtársak mintegy 56— 60 kérdésére egyenes úton, levélben, az Országgyűlés ügyrendjének megfelelően a megszabott határidőig megkeressük önöket s választ adjunk kérdéseikre. Ügy szeretnénk viselkedni és dolgozni, hogy a jövőben — ma és holnap — keveset szerepeljünk a sajtóorgánumokban, a hírközlő szerveknél. A mi foglalkozásunk ugyanis olyan, hogy az akkor szerepel, ha vagy sok van — károsan sok van —, vagy kevés van belőle. Közmegelégedésre, hangtalanul szeretnénk dolgozni, mert a mi állampolgárainkat és gazdaságunkat a víz és nem az abban való serénykedés érdekli. Tisztelt Képviselő Elvtársak! Kérem, szíveskedjenek elfogadni beterjesztésünket és a kérdésekre adott válaszomat. A többi kérdés megválaszolására, kérem, hadd kapjak engedélyt, hogy a képviselő elvtársakat közvetlenül tájékoztassam a fölvetett gondjaik megoldásának lehetőségéről. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját jóváhagyólag tudomásul veszi-e? Aki igen. kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: Az Országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól jóváhagyólag tudomásul vette. Tisztelt Országgyűlés! Napirend szerint áttérünk az interpellációkra. Kangyalka Antal képviselőtársunk interpellál a külkereskedelmi miniszterhez az üzemen belüli és az üzemek közötti — importból származó — anyagmozgató gépek alkatrészellátása tárgyában. Kangyalka Antal képviselőtársunkat illeti a szó. KANGYALKA ANTAL: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Elvtárs! Interpellációm indokolásaként elmondom, hogy az utóbbi években az anyagmozgatás-rakodás gépeit az üzemek és az anyagmozgatással foglalkozó dolgozók igen megszerették, hiszen a nehéz fizikai munkát emberi erő helyett géppel lehet és tudják végezni. Sajnos, a megélénkült és államilag is támogatott anyagmozgatás gépesítése a várt létszám-átcsoportosítást megkérdőjelezheti, ha ugyanis az importból beszerzett anyagmozgató gépek és különféle haszongépjárművek sokszor néhány forintos alkatrészhiány miatt huzamosabb ideig állnak, vagy pedig kettőből-háromból sikerül egyet kijavítani. Ez részben az üzemeltetők hibája is, mert jórészt csak akkor próbálják beszerezni az alkatrészeket, amikor már a szóban forgó gép hibás lett. Ez a gyakorlat általánosítható is. Emiatt a külkereskedelemnek a kontingensek beállítása rendkívül nehéz, s amelynek teljesítése ugyancsak különösen nehéz. Lassan többen foglalkoznak ezeknek a gépeknek a javításával, mint üzemeltetésükkel. Nem beszélve arról, hogy az anyagbeszerzők sok száz kilométert utazgatnak — sokszor eredmény nélkül. Ez jelentős költségtényező. Az is gondot jelent, hogy főleg a targoncák kezelői és javítói kevésbé jól képzettek a gépek kezelésére és javítására. Ez is általánosítható. S ez is oka lehet annak, hogy egyes gépek idő előtt hibásak lesznek. Az anyagmozgatás gépesítésének állami támogatására 1976-ban 51 vállalat nyújtott be pályázatot, amelyek csaknem 2 milliárd forint értékű fejlesztést kívánnak végrehajtani; ezzel a fejlesztéssel több mint 3600 dolgozó átcsoportosítását tervezik. Ez elismerésre méltó fejlesztési törekvés, amelynek megvalósulását feltétlenül segítenünk kell. Ezért tisztelettel kérem miniszter elvtárs szíves segítségét és intézkedését, hogy a már eddig importgépekkel megszervezett anyagmozgatás a várt hatékonyságnak, a kívánt élőmunka-megtakarításnak megfeleljen, a pótalkatrész-ellátás a kontingenseknek meghatározásánál nagyobb teret kapjon, s a kontingentált mennyiségekben pedig a behozatal biztosított legyen. Ugyancsak ezt kérem a fejlesztés során az újonnan üzembe állított anyagmozgatás gépei-