Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1161 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1162 költségráfordítással kellett helyreállítani, össze­hasonlításul: 98 évvel ezelőtt, az 1879-es nagy árvíz -T- mely Szeged várost elpusztította — 5585 lakóépületet tett tönkre, (többségében egy­lakásos épületet). Az összehasonlításból látható, hogy bár ár­vízpusztításról nem beszélhetünk, mégis nyolc év vesztesége két nagy árvíz 'kártételével volt egyenlő. A 10 ezer új lakás építése szolidan szá­molva is három-négy milliárd forintot tesz ki. Ha hozzászámítjuk a területkialakítás és köz­művesítés költségeit, akkor az összeg az öt-hat milliárd forintot is eléri. A felszabadulás előtt életreszóló családi tragédiát jelentett annak, akinek lakását a víz elpusztította. Most szocialista államunk kamat­mentes kölcsönökkel (például az OTP több mint egy- és egynegyed milliárd forintot folyósított ezekben az években), s egyéb sokoldalú támo­gatással segíti a kárt szenvedetteket családi ott­honuk újjáépítésében. Az összedőlt régi vályog­épületek helyett biztonságosabb területeken tá­gasabb és korszerűbb családi házak épülnek. A kárt szenvedetteknek és a népgazdaságnak is azonban rendkívül nagy áldozattal jár a belvíz­pusztítások következményeinek felszámolása. A mezőgazdaságot ért kár Csongrád megyé­ben évi átlagban 220 millió forint volt a belvi­zes években (1975-ben azonban meghaladta a 650 millió forintot). Nyolc év alatt tehát más­fél milliárd forintnál több a közvetlen kár, nem számítva az elmaradt eredményt és a ráfordí­tott munkát és a kárbaveszett költségeket, s számos más egyéb hatásokat. 1970-ben és 1975­ben 93 szövetkezetet károsított a belvíz, közü­lük számosat szanálni kellett, s államunknak több százmillió forintos támogatást 'kellett adni a szövetkezeteknek, hogy gazdálkodásukat leg­alább folytatni tudják. Mindez olyan területe­ken történt, ahol a normális feltételek között a szövetkezetek jól gazdálkodnak, sok terméket adnak a népgazdaságnak és a tagság is jelentős jövedelemre tesz szert. összességében tehát nyolc év belvízkára 5—7,5 milliárd forint kárt jelentett Csongrád megyében. Ezt a helyzetet elemezve az Orszá­gos Vízügyi Hivatal vezetésével együttműköd­ve elkészítettük Csongrád megye vízrendezés­fejlesztési koncepcióját. A számítások szerint másfél milliárd forintból (1976-os áron) a bel­vízkár elhárítható. A 767 millió forintból létre­hozandó állami főművek gyakorlatilag három megye, Bács. Békés és Csongrád megye belvíz­mentesítését fogják szolgálni, mivel Bács és Békés megye területének jelentős hányadáról is a tereplejtési viszony ok következtében Csong­rád megyén keresztül folyik le a belvíz. A terv végrehajtása lényegében meg is kezdődött, azonban nagy aggodalmat vált ki két körülmény. Az egyik, hogy a terv végrehajtása minimum három, de a teljes végrehajtást te­kintve négy-öt ötéves tervet vesz igénybe, te­hát hosszú időn keresztül még számolni kell je­lentős kártételekkel. A munkák gyorsításának kapacitásfeltételei adottak, tekintve, hogy a munka túlnyomó többsége anyagmentes, gépi és kézi munka­igényt jelent. A gépek rendelkezésre állnak, a kézi munka számottevő részét pedig részben az érintett területek lakossága társadalmi mun­kaként, részben pedig a KiSZ-védnökség válla­lása révén az ifjúság vállalta. A jelenleg már működő ifjúsági építőtábor rövid idő alatt is figyelemre méltó eredményt ért el. Van olyan terület, ahol a IV. ötéves terv­ben az üzemközi és az üzemi vízlevezető háló­zat már megépült. A beruházási korlátozások miatt <a befogadó állami főművek azonban nem épültek meg és így a vízgazdálkodási társulatok és a mezőgazdasági üzemek anyagi befektetései, erőfeszítései nem hasznosulnak kellően. A gyorsítás pénzügyi feltételeit meg lehet­ne teremteni a szükséges állami hitelnyújtás előrehozásával. Bár rendkívül nagy jelentősé­gűnek tartjuk — a Dél­Alf öld fejlődése szem­pontjából is — a csongrádi vízlépcső megépíté­sét, mégis úgy gondoljuk, hogy annak egy-két éves halasztását inkább el tudnánk szenvedni, mint a belvízprobléma hosszú időre történő el­húzódását. Az így felszabadított pénzügyi for­rásokat vízmentesítésre lehetne felhasználni. Azt hisszük, ez a tervmódosítás szükséges és hasznos volna a népgazdaság számára. A másik problémakör, ami aggodalmat kelt, a belvízmentesítéshez kapcsolódó melioráció kérdése. Ha a belvízlevezető csatornahálózat építése nem jár együtt talajrendezéssel és a mentesített területeken egyben az öntözés le­% hetőségének megteremtésével, a víz kártételei ugyan kisebbek lesznek, illetve elmaradnak, de a víz áldásos hatását nem tudjuk hasznosítani a mezőgazdaság számára. Célszerű volna tehát a rendezést komplex meliorációval egybekapcsolva végrehajtani, ami­nek következtében a terméshozamokat ugrássze­rűen meg lehetne emelni ezeken a területeken. Nem jelentéktelen kérdés ez, hiszen Csongrád megye belvizek által veszélyeztetett úgyneve­zett „ősártéri" területei 280 ezer hektárt tesz­nek ki, a megye területének 60 százalékát. Ezek­nek zöme az ország legjobb talaj adottságai közé számító Tisza—Maros völgyi területek, 30 arany­koronán felüli értékkel. E vidéken a napfényes órák száma optimális. Jó vízgazdálkodás mellett nagy termésátlagokat lehet elérni. Szabad legyen erre vonatkozólag egy rövid példát említeni. Öt évvel ezelőtt a Felgyői Ál­lami Gazdaság a vízkárok miatt évenként 10— 15 millió forint veszteséget szenvedett. Jelentős állami támogatással elkészült a komplex melio­ráció, aminek következtében a korábbi 20—25 mázsás búzatermés helyett öntözéssel most 45— 50 mázsát, a korábbi 30 mázsa kukoricatermés helyett most 60—62 mázsát, tehát a dupláját takarítják be, a korábbi évi 10—15 millió fo­rintos veszteség helyett most ugyanennyi nye­reség jelentkezik a gazdaságnál. Lényegében öt év alatt komplex meliorációra fordított összeg megtérült, a termelés biztonságossá vált. E gazdaságot kiszolgáló csatornahálózat a Csongrád városi .,Tisza" és „Vörös Csillag" ter­melőszövetkezetek területén vezet keresztül. A szövetkezetek a belvízkárból adódó anyagi ne­hézségeik miatt a komplex meliorációt nem tudták végrehajtani. A belvíz miatt a talajelő­készítési és vetési munkákat általában három

Next

/
Thumbnails
Contents