Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-17

1161 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1162 költségráfordítással kellett helyreállítani, összehasonlításul: 98 évvel ezelőtt, az 1879-es nagy árvíz -T- mely Szeged várost elpusztította — 5585 lakóépületet tett tönkre, (többségében egylakásos épületet). Az összehasonlításból látható, hogy bár árvízpusztításról nem beszélhetünk, mégis nyolc év vesztesége két nagy árvíz 'kártételével volt egyenlő. A 10 ezer új lakás építése szolidan számolva is három-négy milliárd forintot tesz ki. Ha hozzászámítjuk a területkialakítás és közművesítés költségeit, akkor az összeg az öt-hat milliárd forintot is eléri. A felszabadulás előtt életreszóló családi tragédiát jelentett annak, akinek lakását a víz elpusztította. Most szocialista államunk kamatmentes kölcsönökkel (például az OTP több mint egy- és egynegyed milliárd forintot folyósított ezekben az években), s egyéb sokoldalú támogatással segíti a kárt szenvedetteket családi otthonuk újjáépítésében. Az összedőlt régi vályogépületek helyett biztonságosabb területeken tágasabb és korszerűbb családi házak épülnek. A kárt szenvedetteknek és a népgazdaságnak is azonban rendkívül nagy áldozattal jár a belvízpusztítások következményeinek felszámolása. A mezőgazdaságot ért kár Csongrád megyében évi átlagban 220 millió forint volt a belvizes években (1975-ben azonban meghaladta a 650 millió forintot). Nyolc év alatt tehát másfél milliárd forintnál több a közvetlen kár, nem számítva az elmaradt eredményt és a ráfordított munkát és a kárbaveszett költségeket, s számos más egyéb hatásokat. 1970-ben és 1975ben 93 szövetkezetet károsított a belvíz, közülük számosat szanálni kellett, s államunknak több százmillió forintos támogatást 'kellett adni a szövetkezeteknek, hogy gazdálkodásukat legalább folytatni tudják. Mindez olyan területeken történt, ahol a normális feltételek között a szövetkezetek jól gazdálkodnak, sok terméket adnak a népgazdaságnak és a tagság is jelentős jövedelemre tesz szert. összességében tehát nyolc év belvízkára 5—7,5 milliárd forint kárt jelentett Csongrád megyében. Ezt a helyzetet elemezve az Országos Vízügyi Hivatal vezetésével együttműködve elkészítettük Csongrád megye vízrendezésfejlesztési koncepcióját. A számítások szerint másfél milliárd forintból (1976-os áron) a belvízkár elhárítható. A 767 millió forintból létrehozandó állami főművek gyakorlatilag három megye, Bács. Békés és Csongrád megye belvízmentesítését fogják szolgálni, mivel Bács és Békés megye területének jelentős hányadáról is a tereplejtési viszony ok következtében Csongrád megyén keresztül folyik le a belvíz. A terv végrehajtása lényegében meg is kezdődött, azonban nagy aggodalmat vált ki két körülmény. Az egyik, hogy a terv végrehajtása minimum három, de a teljes végrehajtást tekintve négy-öt ötéves tervet vesz igénybe, tehát hosszú időn keresztül még számolni kell jelentős kártételekkel. A munkák gyorsításának kapacitásfeltételei adottak, tekintve, hogy a munka túlnyomó többsége anyagmentes, gépi és kézi munkaigényt jelent. A gépek rendelkezésre állnak, a kézi munka számottevő részét pedig részben az érintett területek lakossága társadalmi munkaként, részben pedig a KiSZ-védnökség vállalása révén az ifjúság vállalta. A jelenleg már működő ifjúsági építőtábor rövid idő alatt is figyelemre méltó eredményt ért el. Van olyan terület, ahol a IV. ötéves tervben az üzemközi és az üzemi vízlevezető hálózat már megépült. A beruházási korlátozások miatt <a befogadó állami főművek azonban nem épültek meg és így a vízgazdálkodási társulatok és a mezőgazdasági üzemek anyagi befektetései, erőfeszítései nem hasznosulnak kellően. A gyorsítás pénzügyi feltételeit meg lehetne teremteni a szükséges állami hitelnyújtás előrehozásával. Bár rendkívül nagy jelentőségűnek tartjuk — a DélAlf öld fejlődése szempontjából is — a csongrádi vízlépcső megépítését, mégis úgy gondoljuk, hogy annak egy-két éves halasztását inkább el tudnánk szenvedni, mint a belvízprobléma hosszú időre történő elhúzódását. Az így felszabadított pénzügyi forrásokat vízmentesítésre lehetne felhasználni. Azt hisszük, ez a tervmódosítás szükséges és hasznos volna a népgazdaság számára. A másik problémakör, ami aggodalmat kelt, a belvízmentesítéshez kapcsolódó melioráció kérdése. Ha a belvízlevezető csatornahálózat építése nem jár együtt talajrendezéssel és a mentesített területeken egyben az öntözés le% hetőségének megteremtésével, a víz kártételei ugyan kisebbek lesznek, illetve elmaradnak, de a víz áldásos hatását nem tudjuk hasznosítani a mezőgazdaság számára. Célszerű volna tehát a rendezést komplex meliorációval egybekapcsolva végrehajtani, aminek következtében a terméshozamokat ugrásszerűen meg lehetne emelni ezeken a területeken. Nem jelentéktelen kérdés ez, hiszen Csongrád megye belvizek által veszélyeztetett úgynevezett „ősártéri" területei 280 ezer hektárt tesznek ki, a megye területének 60 százalékát. Ezeknek zöme az ország legjobb talaj adottságai közé számító Tisza—Maros völgyi területek, 30 aranykoronán felüli értékkel. E vidéken a napfényes órák száma optimális. Jó vízgazdálkodás mellett nagy termésátlagokat lehet elérni. Szabad legyen erre vonatkozólag egy rövid példát említeni. Öt évvel ezelőtt a Felgyői Állami Gazdaság a vízkárok miatt évenként 10— 15 millió forint veszteséget szenvedett. Jelentős állami támogatással elkészült a komplex melioráció, aminek következtében a korábbi 20—25 mázsás búzatermés helyett öntözéssel most 45— 50 mázsát, a korábbi 30 mázsa kukoricatermés helyett most 60—62 mázsát, tehát a dupláját takarítják be, a korábbi évi 10—15 millió forintos veszteség helyett most ugyanennyi nyereség jelentkezik a gazdaságnál. Lényegében öt év alatt komplex meliorációra fordított összeg megtérült, a termelés biztonságossá vált. E gazdaságot kiszolgáló csatornahálózat a Csongrád városi .,Tisza" és „Vörös Csillag" termelőszövetkezetek területén vezet keresztül. A szövetkezetek a belvízkárból adódó anyagi nehézségeik miatt a komplex meliorációt nem tudták végrehajtani. A belvíz miatt a talajelőkészítési és vetési munkákat általában három