Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-17
1151 Az Országgyűlés 17. ülése, 1977. június 30-án, csütörtökön 1152 zetlen szabályozása, a töltések karbantartását nem végezték el, a hidak méretei elégtelenek. Tudomásom szerint a szükséges mederrendezési munkákra a tervek elkészültek, a kiviteli munkákat a vízügyi és a tanácsi szervek koordinálása eredményeképpen megkezdték. Remélem, mindaddig folynak, amíg a probléma meg nem oldódik. Egyre többet hallunk a szakemberektől a több célú, hasznosítású tározók szerepéről, mint ahogyan ezt beszámolójában az államtitkár elvtárs is hangsúlyozta. A Tárna felső völgyében, Sirok és Terpes községeknél is szerepel a fejlesztési tervekben ilyen célú tározók megvalósítása. Ezek a tározók azon túl, hogy a község vízhiányát pótolnák, hozzájárulnának az árvizek visszatartásához is. A helyi vízkár elhárításának jól kialakult szervezeti egységei vannak. A védekezés hatékonyságát az adatgyűjtés, az észlelés korszerűsítésével (kell növelni. Jó példa erre a Zagyva— Tárna távjelzőrendszer is, amely előrejelzést ad az árvizekre vonatkozóan. Tisztelt Országgyűlés! Heves megyének az előbbiekben ismertetett árvízi helyzetén túlmenően vízgazdálkodási szempontból az öntözés, a mezőgazdasági vízhasznosítás nagy jelentőséggel bír. A következőkben az öntözés helyzetéről, a fejlesztés lehetőségéről kívánok szólni. Köztudomású, hogy a megye öntözési hagyományai igen jelentősek, visszanyúlnak a korábbi időszakokra. Az öntözéses zöldségtermelés a megye mezőgazdasági termelésének jelentős hányadát képviseli. Az öntözéses gazdálkodást a megyében fellendítette a Mátraalján kiépült víztározó-rendszer, amely több üzem öntözéses gazdálkodásához teremtette meg a lehetőséget. A megyében 13 ezer hektáron lehet öntözést folytatni. A IV. ötéves terv időszakában a kiskörei vízlépcsőn kívül nagy jelentőségűnek mondható vízhasznosítási beruházás a jászsági főcsatorna I.-es ütemének az építése, valamint a gyöngyös—nagyrédei tározó és öntözőfürt építése volt. Ezek a beruházások lehetővé tették 1000 hektáros terület öntözésre való berendezését, valamint több mint 4000 hektáros terület öntöző vízzel való ellátását. Megemlítem a társulati beruházásból megvalósuló csányi és buzásvölgyi tározókat is. A tervezett üzemi beruházások az előirányzatoktól elmaradtak, viszont maradéktalanul megvalósult a fejlesztésnek megfelelően a csányi állami gazdaságban 403 hektár területű paradicsom öntözése. A zöldségprogram végrehajtása és a termelés biztonságának fokozása szükségszerűen megkövetelte a megye öntözésfejlesztési lehetőségének vizsgálatát, az erre vonatkozó elképzelések kidolgozását, figyelembe véve a mezőgazdasági üzemek részéről jelentkező igényeket és a reális megvalósítási lehetőségeket. Ennek megfelelően készültek el a fejlesztési javaslatok az öntözéses gazdálkodásra, amelyek szerint a jelenlegi 13 ezer hektáros öntözési kapacitáson túlmenően hosszú távon 59 ezer hektáros terület lesz öntözhető. Az V. ötéves terv során a kiskörei vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőrendszer fejlesztése folytatódik. Befejezést nyer a gyöngyös—nagyrédei öntözőfürt bővítése és a hevesi homokhátság a zöldségtermeléssel kapcsolatos öntözésfejlesztési munkái. A több mint 4 millió köbméterei Laskó-völgyi komplex hasznosítású víztározó építése már az 1978. évben megkezdődik. A megépült kiskörei vízlépcső megteremtette az öntözés fejlesztésének lehetőségét. Feladatunk, hogy a lehetőségeket minél nagyobb mértékben és minél gyorsabb ütemben használjuk ki. Annak érdekében, hogy a közeljövőben mintegy 3000 (hektáros öntözésfejlesztés a megye területén megvalósuljon, az Országos Vízügyi Hivatal, az MSZMP megyei bizottsága az érdekeltek bevonásával már több esetben megbeszélést folytatott és elhatározta a fejlesztés meggyorsítását, megjelölte ennek ütemezését. A megbeszélések eredményeképpen hozott döntések olyan előkészítést igényelnek, hogy az építési munkák már a közeljövőben megkezdődjenek. A beruházás ütemezésének megfelelően az V. ötéves tervben mintegy 52 millió forint értékű állami mű építése valósul meg. Természetesen ehhez csatlakozniuk kell az üzemi beruházásoknak is. A fejlesztések pontos és mindenre kiterjedő .koordinációs munkát igényelnek. Megfelelő időre történő megvalósításuk csak közös állami, társadalmi és üzemi összefogással biztosítható. Szükséges tehát, hogy a beruházási fedezetek mind a vízgazdálkodási, mind pedig a mezőgazdasági ágazatnál rendelkezésre álljanak, illetve az üzemek beruházási feladatainak ellátásához a megfelelő állami támogatás és hitelezési feltételek biztosítva legyenek. Azok a törekvések, amelyeket az állami és társadalmi szervek, valamint az érintett üzemek az öntözés fejlesztése érdekében megtettek, mindenképpen a megye, de az ország zöldség- és gyümöcstermelésének további fejlesztését, a zöldségprogram teljesítését és a biztonságos termelést szolgálják. Ügy érzem, hogy az illetékes szervek eddigi tevékenysége hasznos, célratörő volt, figyelembe vették a vízgazdálkodási érdekeket és a mezőgazdasági termelés igényét. Tisztelt Országgyűlés! Még egy olyan problémáról szólok, amely igen nagy gondot okoz Heves megye több településének a vízellátás területén. A visontai külszíni fejtéssel kapcsolatos vízellátási panaszok állandósulnak és egyre nagyobb területre terjednek ki. Szükséges, hogy részletes vízkutatás alapján az érdekelt főhatóságok állapodjanak meg a bányakár mértékében, jellegében és a kiváltás módjában. Addig is gondoskodni kell a károsult vagy a hiányosan ellátott községeknél a kútfelújítási, kútépítési munkák elvégzéséről. A vízgazdálkodás helyzetéről kapott tájékoztatás alapján megismertük azokat az eredményeket, amelyeket az érintett szervek, államunk tett annak érdekében, hogy a lakosság vízellátása egyre javuljon. Egyetértek azzal a törekvéssel, hogy elsődleges feladatunk a jó,
