Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1119 Az Országgyűlés Í6. ülése melőalapok hatékonyságának a kérdése sem. Ezért bár bonyolult feladat az élő- és a tárgyia­sult munka hatékonyságának együttes, komplex értékelése, mégis talán nem volna lehetetlen a termelőüzemek teljesítményének mérésére fo­kozatosan általánossá tenni. Köztudomású, hogy a leggyorsabban mobi­lizálható erőforrásunk a munkaerő. Ugyanak­kor az is ismeretes, mint szó volt róla, hogy a kapun kívüli munkavállaló már nem található. Ezért talán célszerű volna meggyorsítani a munkaerőmozgást a fejlődő termelő és szolgál­tató ágazatok felé. Érdemes volna fokozottab­ban késztetni a vállalatokat arra, hogy felsza­badítható munkavállalóikat engedjék át más vállalatoknak úgy, hogy a kilépők bérét a visz­szamaradó dolgozók díjazására használhassák fel, a létszámcsökkenés arányában megnövelt teljesítmény-követelmények ellenében. A tá­vozó dolgozók pedig az új munkahelyen pro­dukált teljesítményükkel egyrészt további áru­tömegeket állítanának elő, másrészt a vállalati jövedelmek gyarapításával megteremtenék a nagyobb bérkiáramlás fedezetét. Erőforrásaink eredményesebb felhasználása végett indokolt a tudományos-technikai haladás szélesebb körű kibontakozását is fokozni. A legfejlettebb országokhoz hasonlóan nemzeti jö­vedelmünk mintegy 3 százalékát fordítjuk ku­tatásokra és a műszaki fejlesztés megalapozá­sára. Ezzel együtt óriási tömegű ismeretanyag áramlik az országba, de mintha az új vívmá­nyok alkalmazásba vétele sok helyen lassúbb, nehézkesebb volna a lehetségesnél. Az egyes te­rületeken az eddigieknél differenciáltabb szabá­lyozással és ösztönzéssel volna célszerű a folya­matot meggyorsítani, mert az a teendőnk, hogy szedjük elő, rendszerezzük és vegyük alkalma­zásba a tudományos ismeretek kelléktárában szétszórtan heverő mérhetetlen tudásanyagot. Kedves Elvtársak! Most, amikor végered­ményben megelégedéssel nyugtázzuk a zár­számadás eredményeit, nagyon fontos, hogy a tanulságait is minden tekintetben hasznosítsuk. Feladataink világosak, a lehetőségek ismertek és kezünkben van kisebb-nagyobb gondjaink megoldásának a kulcsa is. Múlt évi gazdálkodásunk a nehéz feltételek ellenére javította az életkörülményeket, gyara­pította tudományos és kulturális értékeinket, jól szolgálta a társadalom érdekeit. Ezért a tör­vényjavaslatot elfogadom és megszavazom. (Taps.) ELNÖK : Szólásra következik Osztrosits Jó­zsef képviselőtársunk. OSZTROSITS JÓZSEF: Tisztelt Ország­gvűlés! Kedves Elvtársnők! Kedves Elvtársak! Mint eddig mindig, úgy most is nagy figyelem­mel tanulmányoztam e napirendi pont tárgya­lását megalapozó írásos anyagot, hallgattam vé­gig a pénzügyminiszter elvtárs expozéját. Elöljáróban hangsúlyozom, hogy az emlí­tett dokumentumban és a szóbeli kiegészítésben megfogalmazottak teljes mértékben egyeznek szerény tapasztalataimmal. Ügy is, mint képviselővel, Vas megyei mun­1977. június 29-én, szerdán 1120 kaséval, úgy is, mint feleségem révén háztáji termelővel, úgy is, mint nemzetiségi lakoséval, újságolvasóéval. Ezt nagyon fontosnak tartom, hiszen ezek egyértelműen azt igazolják, hogy az Országgyűlés által e témában alkotott törvény szellemében jártak el a végrehajtásért felelős szervek. A kétségtelen, bár nem zökkenőmentes fej­lődés, melynek 1976 során részesei lehettünk, ismét igazolta szocialista gazdaságunk lényeges, történelmi fölényét. Igaz — sajnos igaz —, hogy 1976 során — mint az előterjesztés is megálla­pítja — nőtt a termelés eszközigényessége, szű­kült as anyagi termelés munkaerőforrása, egy­idejűleg azonban a korábbinál lényegesen több munkát végeztünk, nagyobb befektetést eszkö­zöltünk, de az eredmények — elsősorban a me­zőgazdaságot sújtó aszály hatására — elmarad­tak a tervezettől. Ez súlyos gond. Ügy vélem azonban, hogy ezzel a gazdaságban, különösen a mezőgazdaságban még jó ideig számolnunk kell, még akkor is, ha az úgynevezett belső tar­talékainkat maximálisan feltárni igyekszünk. Meggyőződésem, hogy 1976 a magyar mezőgaz­ág nagy győzelme volt. Plasztikusan bizo­nyította a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság fölényét a legkülönbözőbb nyugati modellekkel szemben. Hozzánk a nyugati fekvésből adódóan talán több hír jut el a kapitalista országokból. Ezek egyértelműen igazolják, milyen nagy pusz­títást végzett a miénkhez hasonló aszály Nyu­gat mezőgazdaságilag fejlett országaiban is. Ná­lunk. Vas megyében pedig minimálisan ugyan, de 2 százalékkal nőtt a mezőgazdaság ter­melése. Megjegyzem még, és ez a tsz-parasztság­nak, az állami gazdaságok munkásainak, veze­tőinek helytállására utal, hogy biztosították a növekvő létszámú és termelésű állatállomány takarmányát, az őszi munkákat kedvező időben és jó minőségben elvégezték. Tisztelt Képviselőtársaim! Megyénk gazda­ságának 1976. évi eredményei, problémái más léptékben ugyan, de lényegében azonosak a je­lentésekben vázoltakkal. A mutatkozó eltérések inkább megyénk speciális helyzetéből adódnak. A Központi Statisztikai Hivatal Vas megyei igazgatóságának adatai szerint országosan Vas megyében a legmagasabb a mezőgazdasági ér­tékesítésből az állatok és állati eredetű termé­kek értékesítése. Legmagasabb a száz hektár mezőgazdasági területre jutó vágómarha- és te­héntej-értékesítés. Másodikak vagyunk a vágó­baromfi értékesítésében. A vázolt és bennünket büszkeséggel eltöltő eredmények sok gondot is okoznak. Néhányat említek : A nagyüzemi mezőgazdaságokban az épüle­tek, építmények csaknem fele a szarvasmarha­tenyésztés céljait szolgálja. Ez szükséges is, hi­szen a szarvasmarha-sűrűség 78 százalékkal, a tehénsűrűség 94 százalékkal nagyobb az orszá­gosnál. A szántóföldi növénytermelés nagy há­nvada is ezen ágazatnak alárendelt. Sajnos, itt alapvető problémák is jelentkeznek. Magas ter­melési színvonalon is alacsony a szarvasmarha­tenyésztés gazdaságossága. A legutóbbi repre­zentatív felmérés szerint 3—4 százalék között

Next

/
Thumbnails
Contents