Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1087 Az Országgyűlés 16. ülése, Általános tapasztalat, hogy a vállalatok exportérdekeltsége megfelelő. A nemzetközi munkamegosztásban való részvételünket azonban egyre nehezebb csupán hagyományos úton bővíteni. Külkereskedelmi forgalmunk dinamikus fejlődését jórészt a műszaki szempontból igényesebb kooperáció és szakosítások további elmélyítésétől lehet várni. Ezek mozdíthatják elő leginkább a fejlett technika meghonosítását és a magyar ipar számára szélesedő, állandó vevőkört biztosíthatnak. A technológiai fegyelem, az egyenletes jó minőség, a szállítási határidők megtartása elengedhetetlen feltétele minden hazai és nemzetközi együttműködésnek. Nemrég a Minisztertanács napirendjén szerepelt a szállítási szerződési fegyelem ügye. Megállapították, hogy a kereslet túlsúlya miatt ma már általában a szállítók határozzák meg a feltételeket, a megrendelők hátrányos helyzetben vannak. Ezért a pénzügyi szabályozókkal igyekszünk majd megszilárdítani a vevők helyzetét, hogy a szerződéses kapcsolatok javuljanak, a szállítási fegyelem erősödjék. 1977 első öt hónapjában az ipar 6 százalékkal emelte teljesítményét, termelését. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint az előző év hasonló időszakában. Leggyorsabban a vegyipar, az élelmiszeripar és a gépipar termelése növekedett. Majdnem minden ágazatban valamelyest csökkent a dolgozói létszám, az egy foglalkoztatottra jutó termelés emelkedett. Ügy tűnik, hogy a termelés, az export és a jövedelmek ez évre előirányzott növelése az iparban teljesíthető, sőt némileg túlteljesíthető is. A vállalatok 1978-ra a már ismert körülményekkel és szabályozókkal számolhatnak, amelyek a munkához nyugodt feltételeket teremtenek és teret engednek a kezdeményezéseknek. Az építőipar elmúlt évi termelésnövekedése alacsonyabb volt a tervezettnél. Az állóeszközállomány fejlesztésének és a munkaidő javuló kihasználásának hatására nőtt a termelékenység. Ennek ellenére az építőipar 1976-ban sem tudta kielégíteni a vele szemben támasztott igényeket. Az építési kereslet és a teljesítőképesség közötti feszültség nem enyhült. Az 1976-os esztendő minden korábbinál élesebben felhívta a figyelmet arra, hogy az építőipari termelésbe pótlólag bevonható munkaerő nem áll rendelkezésre, sőt szándékainkkal ellentétben az ott dolgozók száma csökken. Ezért az építési igények csak akkor elégíthetők ki. ha a dolgozókat hatékonyabban foglalkoztatják, a meglevő gépeket jobban kihasználják. Ehhez javítani kell a beruházások előkészítésének színvonalát és a kivitelezési munka szervezettségét, amely nemcsak az építőiparnak, hanem a beruházó ágazatoknak, vállalatoknak is feladata. Együttes erővel és határozottabban kell fejleszteni a termelékenyebb építési technológiákat a gazdaságosság követelményeinek érvényesítése mellett, mert különben tovább emelkednek az építési árak. a kivitelezésben pedig tartósan küszködhetünk a nehézségekkel. Bár az építőipar ez évi eredményei biztatóak, a termelés 10 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában, mindemellett az V. ötéves tervre előirányzott építési feladatok teljesítéséhez még nagyon nagy erőfeszítésekre 1977. június 29-én, szerdán 1088 van szükség. A feszültségek feloldására, a technikai fejlődés meggyorsítására a kormány pótlólagos fejlesztési forrásokat bocsát az építőipar rendelkezésére. A mezőgazdaságban 1976-ban mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés termelési eredménye kisebb volt az előző évinél. A tavaszi fagykárok, valamint az aszályos időjárás számottevő terméskiesést okozott a dolgozók erőfeszítései és az állami segítség ellenére is. Kenyérgabonából rekordtermést takarítottak be a gazdaságok, nőtt a sertésállomány, emelkedett a tejhozam. Ezzel szemben jelentős terméskiesés volt kukoricából, zöldség- és gyümölcsfélékből, szálas takarmányból. A nagyüzemi gazdálkodás erejét mutatja, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek termelése az előző évihez képest a kedvezőtlen körülmények ellenére sem csökkent lényegesen, a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése viszont közel tíz százalékkal elmaradt az 1975. évitől is. A mezőgazdasági üzemekben átrendeződtek a jövedelmek, a népgazdasági ráfordításokat jobban tükröző új ár- és költségviszonyok hatására. A gazdaságok nagy része jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez. Az üzemek a korábbinál jobban törekedtek az ipari eredetű anyagokkal való takarékosságra. Bővültek a fejlett gazdaságszervezési módszereket alkalmazó termelési rendszerek. Sajnos, főként a kedvezőtlen termelési körülmények miatt mégis az üzemek többségében a költség jobban növekedett, mint a bevétel. Az állami gazdaságok szervezett gazdálkodással mérsékelték a jövedelemkiesést, nyereségük azonban így is elmaradt az előirányzottól. A dolgozók átlagkeresete öt százalékkal növekedett az állami gazdaságokban. A nyereségből nagyobb hányadot helyeztek a fejlesztési alapba, és ez megalapozza tervezett beruházásukat. A termelőszövetkezetek bruttó jövedelme kisebb az előző évinél, a személyi jövedelem színvonala viszont négy százalékkal emelkedett. A módosított mezőgazdasági szabályozók az eszközök jobb kihasználására és — kevés kivételtől eltekintve — az ésszerűbb munkaerő-gazdálkodásra ösztönöznek. A termelőszövetkezetek jövedelmében azonban változatlanul nagyok az eltérések. A közös gazdaságoknak több mint egyharmadában számottevően nőtt, egynegyedében viszont jelentősen csökkent a jövedelem. Nagy eredménykülönbséget találunk olyan szövetkezetek között is. ahol azonos a földminőség, hasonló az eszközellátottság. Az eredménytelenséget ezekben a szövetkezetekben elsősorban a belső érdekeltségi rendszer és a vezetés szakmabeli hibái okozzák. Az elmúlt évben felerősödött néhány kedvezőtlen jelenség a zöldség-gyümölcstermelésben, a szarvasmarha-tenyésztésben, továbbá a háztáii és kisegítő gazdaságokban. Ezért a kormány az év második felében átfogó intézkedést hozott ezen ágak termelésének fellendítésére. A zöldségfélék felvásárlási árát átlagosan 15 százalékkal emeltük, a termelésfejlesztést külön állami támogatással segítjük. Az ösztönző feltételek, a termelési és felvásárlási biztonság megmutatkozik abban, hogy a felvásárló