Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-16

1075 Az Országgyűlés 16. ülése, helyen szólni kell néhány szót országgyűlési kapcsolatainkról is. A magyar Országgyűlés és a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája között rendszeres, a szocialista internacionalizmus elveivel összhangban álló, elvtársi, baráti kapcsolat alakult ki. Általában az országgyűlések elnökei által vezetett delegációk egymás országaiban tett látogatásai mindig jó alkalmat nyújtottak az eredmények és problémák megismerésére, városok, falvak, ipari üzemek, mezőgazdasági termelőszövetkezetek és más intézmények meglátogatására, és ezen keresztül közvetlen kapcsolatok létesítésére, gyümölcsöző eszmecserékre. Kiváló együttműködés alakult ki az Interparlamentáris Unióban a két nemzeti csoport között, és büszkék vagyunk arra, hogy német elvtársainkkal és a többi szocialista ország képviselőivel együtt hosszú, de sikeres küzdelmet folytattunk az NDK interparlamentáris csoportjának az Unióba való felvételéért. Természetesen ezt csak a megváltozott nemzetközi 'helyzetben, az egyre inkább kibontakozó enyhülés légkörében lehetett elérni. De mindehhez hozzájárult a Német Demokratikus Köztársaság eredményeinek következtében növekvő nemzetközi tekintélye, ami nemcsak Európában, hanem a világ minden táján, és nem utolsósorban a harmadik világban napjainkban is tovább erősödik. Az enyhülést a társadalmi haladás ellenségei ugyan gyakran támadják, de a józan gondolkodású burzsoá körök is egyre inkább tekintik a Német Demokratikus Köztársaságot a stabilitás, béke és együttműködés fontos tényezőjének. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztett törvényjavaslat a külügyi bizottság véleménye szerint megfelelő alapot teremt kétoldalú kapcsolataink továbbfejlesztésére, népeink barátságának elmélyítésére, megfelel nemzeti érdekeinknek és a szocialista elkötelezettségünknek, erősíti a szocialista közösséget, Európa és a világ békéjét és biztonságát. Ezért az Országgyűlés külügyi bizottságának megbízásából és a magam nevében is javaslom, hogy az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között Berlinben, az 1977. évi március hó 24. napján aláírt Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segélynyújtási Szerződést erősítse meg és iktassa törvénybe. (Taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy a törvényjavaslathoz Pethő Tibor képviselőtársunk és Boros Béla képviselőtársunk kíván szólni. Pethő Tibor képviselőtársunknak adom meg a szót. PETHŐ TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Minden országnak van egy bizonyos ablaka, amelyen keresztül jövőjébe pillanthatunk. A Német Demokratikus Köztársaságban ezt az ablakot Alexander Platznak nevezik. Ez a híres tér egyben jelkép is acélüveg toronyházaival, üzleteivel, szállodáival, a 1977. június 29-én, szerdán 1076 Köztársaság Palotájával és az Uránia-oszloppal, amelyen Földünk térképe látható a világórával. Ez a kicsinyített bolygó éppen úgy forog tengelye körül, mint a nagy, amelyen élünk, és mutatja az idő múlását, mindig előre, csakis előre. De jelkép ez abban a tekintetben is, hogy mi volt itt a múltban, amikor a húszas évek végén megjelent Alfred Döblin híres regénye, a „Berlin, Alexander Platz" címmel. Az éles társadalmi feszültségek, a talmi csillogású bűntanyák, a lumpen-elemek negyede volt ez, amely felett egyre fenyegetőbben terjeszkedtek ki a fasizmus hollófekete szárnyai. Jelkép azért is, mert a berlini csata napjai itt voltak a leghoszszabbak, és a háború vége romtengert talált e területen. Az Uránia oszlopon a világ fővárosainak sorában ott olvasható Budapest neve is. Ez év márciusa óta új egyezmény köti össze a két fővárost, a két országot, a két népet. Nagyjelentőségű elveket és kötelezettségeket fogalmaz meg a becikkelyezésre váró egyezmény, amely hosszú távra meghatározza a két nép, a két ország szívélyes, testvéri kapcsolatait. Mi különleges fontosságot tulajdonítunk ennek a szerződésnek, mint ahogy különleges szerepet tölt be a Német Demokratikus Köztársaság földrészünk szívében. Jól tudjuk, hogy a második világháború befejezése, a fasizmus szétzúzása óta milyen hosszan tartó, szívós és közös küzdelemre volt szükség, amíg nemzetközileg elismertettük az Európában kialakult új helyzetet, elfogadtattuk az NDK-nak, mint független, szuverén állam létezésének a tényét. Mindez nem jöhetett volna létre, ha az NDK-ban nem épült volna olyan eredményesen az új társadalmi-gazdasági rend, és ha a szocialista országok közössége, benne hazánk, nem folytatott volna hosszú évtizedeken keresztül olyan következetes harcot minden nemzetközi fórumon az NDK jogainak elismertetéséért. A magyar nép nagyra értékeli az NDK eredményeit mind a belső építésben, mind a nemzetközi politikában. Szövetségünk szilárd és együttműködésünk minden területen kedvező. Hadd említsem meg röviden, hogy a partes állami kapcsolatok mellett szoros együttműködés alakult ki társadalmi mozgalmaink és szervezeteink között is. Púja elvtárs erre egyébként már utalt. A Hazafias Népfront és az NDK Nemzeti Frontját élénk és tevékeny munkakapcsolat köti össze, rendszeres a küldöttségcsere és a tanulmányi delegációk kölcsönös látogatása. A fejlett szocialista társadalom építésének feladatairól a két mozgalom az együttműködési megállapodásoknak megfelelően tapasztalatait kicseréli. Olyan kérdésekről, mint a szocialista demokratizmus szélesítése, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus, a szövetségi politika, a lakóhelyi politizálás, a szocialista életmód, a gazdasági és a kulturális élet fejlődésével összefüggő népfront-feladatok, sokoldalú eszmecserét folytatunk. Megállapodtunk abban, hogy országainkban még erőteljesebb támogatást nyújtunk a