Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1035 Az Országgyűlés ID. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1036 Munkáspárt Politikai Bizottsága és a Központi Ellenőrző üizottság által hozott elvi döntessél, amely szintén hangsúlyozza a bejelentők védelmet, ugyanakkor elítéli a rosszindulatú rágalmazókat. Ami magát a törvénytervezetet illeti, elsőként azt említeném meg, hogy leltétlenül indokolt volt a törvénytervezetnek a panaszoknak és azok intézésének új és egyértelmű .meghatározása, /i koraobi jogszabály, az iyo7. évi IV. törvény gyakorlati alkalmazása során többször ereztük az egységes értelmezés hiányát, ami nehezítette a bejelentések és panaszok, 'megtelelő gyakorlati realizálását. A jelenlegi törvény alkotásának szükségességét támasztja alá az is, hogy az utóbbi években számottevően nőtt az állampolgárok közéleti érdeklődése. Békés megyében például 1973—75 között több mint 19 ezer közérdekű bejelentés és javaslat hangzott el, jelölőgyűléseken, falugyűléseken és egyéb fórumokon., Ebből mindössze 2,0 százalék irányul egyéni sérelem orvoslására. A tanácsi szervek minden javaslatot pontosan nyilvántartanak és erőfeszítéseket Lesznek azért, hogy a közérdekű jogos javaslatokat a lakosság megelégedésére eredményesen valósítsák meg. A legtöbb javaslat természetesen anyagi kihatású. Ezért a rendelkezésünkre álló pénzügyi erőforrásokon túlmenően igyekeztünik hatékony társadalmi koordinációt is kifejteni, melynek alapján megyénkben 1975 végéig sikerült 'megvalósítani a közérdekű javaslatok 70 százalékát, közel 720 millió forint értékben. E kedvező fejlődés ellenére véleményünk szerint változatlanul nagy gondot kell fordítanunk a lakosság jogos panaszainak érdemi intézésére. Annál is inkább, mert nemcsak a konkrét feladat megoldása vetődik fel, bár ez önmagában véve is nagyon lényeges kérdés, hanem társadalmi és politikai szempontok is. Hiszen a bejelentések, panaszok egyre növekvő számában a lakosság bizalma nyilvánul meg, amely fontos része a tanácsok és a tömegeik közötti kapcsolat további fejlesztésének. Ezt a bizalmat nekünk, tanácsoknak minden vonatkozásban erősíteni és fejleszteni kell. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk saját munkánkat, és csakis így lehet vizsgálni, akkor őszintén meg kell mondanunk, hogy a fejlődés ellenére vannak még tennivalóink. Az egyik ilyen feladat: meg kell szüntetni a közérdekű bejelentések és panaszok intézésével kapcsolatban egyes tanácsi szerveinknél még mindig megnyilvánuló formalizmust. Főleg azt a szemléletet, amely a bejelentések mögött nem veszi figyelembe magát az embert, gondjaival, továbbá fel kell lépnünk a panaszok intézésénél jelentkező kampányjelleg megszüntetése érdekében is. Az államigazgatási apparátus munkájának szerves részévé kell tennünk a közérdekű bejelentésékkel és panaszokkal történő színvonalasabb és tartalmasabb foglalkozást. Nemcsak a választások előtt és után, hanem a ciklus egésze alatt tervszerűen kell testületi üléseken is elemezni, értékelni a lakosság által tett javaslatokat és a panaszok sorsát. Tapasztalataink bizonyítják továbbá azt is, hogy a jogos panaszok, bejelentések nem megfelelő formális intézése mögött gyakran húzódik meg a szubjektivizmus, a közömbösség, a döntésekért való felelősségvállalás elhárítása. Legyen szabad ezzel kapcsolatosan egy megyei példát említenem. Az egyik városunkban felépült egy impozáns víztorony, azonban a csapadékvíz elvezetése nem megfelelő. Ennek következtében a toronyról lezúduló esővíz, hólé a környező házakat nagymértékben rongálta. Az érintett lakosok jogos panasszal, bejelentéssel fordultak az illetékes hatóságokhoz és szervekhez. Több mint két esztendeje bonyolódik az ügy, keressük a felelőst, az intézkedésre köteles szervet, de megoldást a mai napig nem sikerült találni, miközben az anyagi kár tovább növekszik. Ügy gondolom, hogy ebben a példában benne van a megyei vezetés gyengesége is. főleg abban, hogy nem elég határozottan és következetesen intézkedünk a felelősság megállapításálban. Éppen ezért tartjuk hasznosnak és szükségesnek a törvényjavaslat által a közérdekű bejelentések intézésére vonatkozó rögzített garanciákat. De vannak olyan tapasztalataink is. hogy egyes országos szerveink több száz lakost érintő közérdekű bejelentésre sem intézkednek megfelelően, a jogos panasz elintézése hosszú időt igényel anélkül, hogy abban érdemi állásfoglalás történne. Szeretnék itt is egy példát említeni. Békés megyében az új lakásépítkezéseknél tetőtéri gázkazán fűtési technológiát alkalmaztunk, amelynek költségszintje igen magas. Ennek következtében főleg a megyeszékhely, Békéscsaba, valamint Orosháza és Gyula lakossága részéről közérdekű bejelentések történtek, kérték az indokolatlanul magas költségek csökkentését. A bejelentéssel kapcsolatban vizsgálatot tartottunk és megállapítottuk a panasz jogosságát. A lakások többsége állami célcsoportos beruházás keretén belül épült. A rendeletnek megfelelően ezeket a lakásokat elsősorban alacsony jövedelemmel rendelkező családok, főleg nyugdíjasok, nagycsaládosok, és fiatal házasok számára juttattuk. Egyes családoknál a havi fűtési díjjal és lakástörlesztéssel együtt 1200— 1400 forintot meghaladó költség jelentkezik, ami egyes, főleg alacsony jövedelemmel és több családdal rendelkezőknél, nyugdíjasoknál megélhetési gondot is okoz. Az említett panasz lassan 5 éve van napirenden anélkül, hogy abban megnyugtató döntést sikerült volna elérni. Mivel a panaszt csakis az országos szervek bevonásával tudjuk rendezni, megkeresésünkre eddig mintegy tíz országos szerv foglalkozott az üggyel. A Pénzügyminisztériumtól kezdve az Országos Anyagés Árhivatalig, a Nehézipari Minisztérium, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium véleményt nyilvánított, és a bejelentést megalapozottnak találta. A többi országos szerv részéről érdemi állásfoglalás eddig nem történt. A .bérelem orvoslásának szükségességét többen ugyan elismerik, azonban népgazdaságunk anyagi helyzetére hivatkozva a panasz rende-