Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-15

1031 Az Országgyűlés 15. ülése, 1977. március 17-én, csütörtökön 1032 ten is jól. lelkiismeretesen foglalkoznak a dol­gozók bejelentéseivel, panaszaival. Alsó szinten is jobb ez, mint bármikor volt, de meg többször előforduló probléma, hogy alapos vizsgálat, a megfelelő tényállás megállapítása nélkül hibás döntés születik. Ha jól végrehajthatjuk e törvényt, és min­den szinten nem az első, sokszor érzelmi reagá­lás útján döntenek, hanem a tervezet előírásai szerinti alapos vizsgálat és az erre támaszkodó tényállás megállapítása alapján, akkor minde­nütt jó lesz az intézkedés. És ha ezt az intézke­dést, még ha elutasító is. de a törvény előírása szerint meggyőzően indokolják, akkor erősödni fog a bizalom, és végül ugyanolyan bizalommal lesznek az állampolgárok minden intézkedő szerv iránt mint országos vezető szerveink iránt. Ez erősíti majd a munkáshatalmat, és erősíteni fogja tömegkapcsolatainkat. Tisztelt Országgyűlés! Mai életünk nagy feladata munkánk hatékonyságának fokozása. A hatékonyság útjában ma még sok minden van: szervezési fogyatékosságok, ésszerűtlen munkafolyamatok, bürokratikus akadályok, az adott lehetőségek kihasználatlansága, pazarlás, és így tovább. Ezekről, mint hatékonysági tar­talékokról szoktunk beszélni. Fontos társadal­munk számára, hogy legyen sok olyan éber, a közérdekért felelősséget érző ember, aki ezeket a tartalékokat észreveszi, bejelentést tesz. vagy­is felhívja rá az érdekelteik figyelmét, esetleg ésszerű javaslatot is tesz. A törvény javaslat a közérdekű bejelentések fogalmát úgy határozza meg. hogy a most em­lítették feltárását is közérdekű bejelentésnek tartja és szabályai körébe vonja az elintézését. Helyes megoldást találtak a szerkesztők, amikor különválasztották ezeket a bejelentések másik tÍDUsától. a törvénybe, a szocialista erkölcJbe. vagy a szocialista gazdálkodás elveibe ütköző, a társadalom érdekét sértő, vagy veszélyeztető emberi magatartásra vonatkozó közérdekű be­iéi entésektől. Mindkettő fontos. Közérdekű lé­pést tesz. aki bármelyiket bejelenti, bármelvik­re felhívja a fig veimet, de nyilván nem vélet­lenül került a közérdekű bejelentések fogalmi körének meghatározásakor első helvre az a be­jelentés, amelv az úgynevezett hatékonv.sági tartalékokra hívja fel a figyelmet. Ebből lén vé­gesen több van, mint a törvénybe, vagy erköl­esünkbe ütköző magatartásiból. Ezeket kell ke­resnünk most nagy igyekezettel. Ügy érzem, most ezekre a bejelentésekre kell helyezni a hangsúlyt. A törvényjavaslatot is tekinthetjük e^v ilyen irányú, a dolgozok iránvában tett fokn­vnttahh társadalmi igénybejelentésnek is. és ha államnolgáraink ezt megértik, s az eddiginél in­tenzívebben segítenek, akkor a törvényjavaslat jól szolgálja munkánk további hatékonyságát is. A törvényjavaslat — tisztelt Országgyűlés - az eddiginél nagyobb garanciát nyújt a dol­gozók közérdekű bejelentései, javaslatai, egvéni panaszai lelkiismeretes intézésére. A mai jog­hoz képest új és többletgarancia, hogy az elin­tézésre hivatott szerv köteles érdemiben meg­vizsgálni a bejelentést és a panaszt, arra nézve pontos tényállást megállapítani, és ennek alap­ján hozott döntését nemcsak közölni köteles a bejelentővel, hanem döntését indokolni is. Növeli a garanciákat az elintézésre reálisan megállapított rövid határidő is, és a bejelentőt védő rendelkezések továbbfejlesztése is. Az ál­lampolgároknak nyújtott nagyobb garanciák tekintetében is megfelel tehát a javaslat a kö­vetelményeknek. Ezek a garanciák egyébként olyan természetűek, hogy egyúttal növelik a pa­naszokat és a bejelentéseket intéző szervek fe­lelősségét is. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat hasznosan járulhat hozzá az állampolgári fegyelem erősö­déséhez, mégpedig többoldalúan. Ha a javaslat­ból törvény lesz, mindenkinek számolnia kell azzal, hogy ha a törvénybe vagy szocialista er­kölcsünkbe ütköző cselekményt követ el és azt bejelentik, a bejelentést alaposan megvizsgál­ják, és ha indokolt felelősségre is vonják a fe­lelőst. Ez a tudat önmagában is növeli az állam­polgári fegyelmet. A javaslat védelmet biztosít a bejelentő­nek, tehát mindenkinek el kell tűrnie a beje­lentést, a panaszt, sőt az elintézésre hivatott szervek kötelesek is mindig szívesen fogadni. Ugyanakkor különösen az emberi magatartáso­kat kifogásoló bejelentőt alaposságra, jóhisze­műségre inti és védelmet nyújt az érintetteknek a rosszhiszemű bejelentésekkel szemben. A rosszhiszemű bejelentőt a lehetséges következ­ményekre is figyelmezteti, ez is erősíti a fegyel­met. A névtelen bejelentő pedig megtudhatja a törvényből, hogy számolnia kell azzal, hogy a bejelentésével esetleg nem foglalkoznak, sőt esetleg a papírkosárba kerül, ha nem vállalja az aláírás felelősségét. Ez is az állampolgári fe­lelősség erősödése irányába hat. összegezve: jó a törvényjavaslat, mert erő­síti a szocialista demokráciát, továbbfejleszti ál­lami életünket úgy. hogy megoldásaival erősíti a munkásihatalmat. erősíti tömegkapcsolatain­kat, segíti munkánk hatékonyságát, erősíti az állampolgári fegyelmet, nagyobb garanciát nyújt a korábbinál a dolgozók bej len léseinek érdemi intézésére. A törvény javaslat jó meg­oldást tartalmaz politikánk megvalósítására, jól szolgálhatja ügyünket, ezért elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek i.s elfogadásra ajánlom. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik özv. Gáspár Istvánné képviselőtársunk. ÖZV. GÁSPÁR ISTVÁNNÉ: Tisztelt Or­szággyűlés! Kedves Elvtársnok, Elvtársak ! Meg­győződésem, hogy az előttünk levő törvényja­vaslat megvitatásával, elfogadásával széles ala­pokon nyugvó társadalmi igényeket elégítünk ki. A törvényjavaslat indoklása is említi, de valamennyi, a közérdekért felelősséget érző ál­lampolgár előtt világos, hogy a közérdekű ja­vaslatok, bejelentések a gazdasági építőmunka helyi és országos feladatainak színvonalasabb megvalósítását szolgálják. Pártunk XI. kongresszusa az ország elé olyan valós, elérhető nemzeti programot tűzött célul, amely feltételezi valamennyi állampolgá-

Next

/
Thumbnails
Contents