Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

997 Az Országgyűlés 14. ülése, lí magyarországi németek néptánc és népdalkincsének gyűjtésében és feldolgozásában, hogy NDK színházak és amatőregyüttesek vendégszerepelnek németek által is lakott városainkban, községeinkben, mint például a választókerületemhez tartozó Dunabogdányban, ahol a közelmúltban NDK-beli kórus művészetében gyönyörködhettek, és egy NDK-beli költő részvételével rendeztek író és olvasó találkozót. Még hosszan sorolhatnám a már hagyományosnak mondható együttműködési formákat, azonban tudom, hogy sok képviselőtársam számára ezek ismert tények, hiszen az elmondottak gyakorlati megvalósításában — és hadd tegyem hozzá: természetesen a többi nemzetiségek vonatkozásában is — a jelenlevők közül sokan tevékenyen részt vesznek, amiért ezúton is szeretnék köszönetet mondani. A kapcsolatok bővülésének jellemzésére szeretném elmondani, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság Kormányközi Tudományos, Oktatási, Kulturális Együttműködési Bizottságának legutóbbi budapesti ülésén számos új javaslat született a magyarországi német nemzetiség oktatása, közművelődése támogatásának fokozására. A nemzetiségi tanárok és kulturális szakemberek képzése céljából az NDK-ban tanuló ösztöndíjasok között növekszik majd a nemzetiségiek aranya. Tovább emelkedik az NDK-ban részképzésen részt vevő pedagógusjelöltek száma. Az NDK jelentős segítséget nyújt a nemzetiségi oktatáshoz szükséges szemléltetőeszközök és könyvek biztosításában, a német nemzetiségi szakemberek továbbképzésében, a magyarországi német nyelvű irodalmi tevékenység fellendítésében; lehetővé teszi továbbá a közvetlen cserekapcsolatok bővülését az amatőr művészeti együttesek, a nemzetiségi báziskönyvtárak, a művelődési házak, a tatai német bázismúzeum és megfelelő NDK-beli intézmények között. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A nemzetiségek szerepét a szocialista országok sokoldalú kapcsolatainak elmélyítésében csak ebben az egy relációban, a magyar— NDK együttműködésben taglaltam. Ilyen és hasonló együttműködésről természetesen a többi nemzetiség, illetve anyaországaik vonatkozásában is beszélhettem volna. Remélem azonban, hogy a felsorolt példákkal, amelyek persze közel sem merítik ki a Magyarország és az NDK között e téren megvalósított és egyre bővülő együttműködést, sikerült érzékeltetnem, hogy a helyes és következetes nemzetiségi politika nem elhanyagolható segítséget nyújt a szocialista énítéshez. a szocialista országokkal való baráti kapcsolataink fejlesztéséhez, internacionalista politikánk hatásának elmélyítéséhez. A magyarországi nemzetiségi szövetségek mint önálló társadalmi szervezetek mindent megtesznek azért, hogy minél hasznosabban járuljanak hozzá a társadalmi és tömegszervezeteinknek népünk békés törekvéseit segítő nemzetközi tevékenységéhez. Köszönöm figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Szólásra következik Nagy Miklós képviselőtársunk. . december 17-én, pénteken 998 NAGY MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! A külügyminiszteri beszámoló jól szemléltette a nemzetközi helyzetet és kormányunk külpolitikáját. Világos képet adott arról, hogy a szocialista közösség és népünk érdekeit ez a tevékenység egyaránt szolgálja, s egyben értékes hozzájárulást jelent az emberiség haladó törekvéseihez, a világbéke ügyéhez. Púja elvtárs beszámolójában pozitívan értékelte a magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatait, nemzetközi tevékenységét. Engedjék meg, hogy erről szóljak néhány szót. A második világháború befejezése, főleg pedig a hidegháborús korszak lezárása után a nemzetközi érintkezések gyakoribbá váltak és szükségességüket ma már alig lehet kétségbevonni. E bővülő külpolitikai tevékenység keretei között a magyar Országgyűlés nemzetközi kapcsolatai is fejlődtek, formái mind gazdagabbá váltak. Természetesen kapcsolatainkat először a baráti szocialista országok parlamentjeivel alakítottuk ki, majd később több európai nem szocialista országgal, valamint fejlődő országgal is. Jól szemlélteti a nemzetközi tevékenység, a nemzetközi kapcsolatok növekvő tendenciáját, például ha csak az 1975—80-as ciklus eddig eltelt másfél esztendejét tekintjük át. Rendszeressé váltak magas szintű parlamenti delegációk cseréi,—de fogadunk egyénileg látogató külföldi képviselőket, s rendszeresen részt veszünk az Interparlamentáris Unió munkájában is. Fogadunk szovjet, csehszlovák, mexikói, thaiföldi, svájci, holland és görög parlamenti küldöttségeket, és a magyar Országgyűlés delegációi ellátogattak Japánba, Kanadába, Ausztriába, Iránba és a legutóbb Kubába. Vendégeink között volt a venezuelai parlament elnöke, számos indiai és kolumbiai képviselő, az osztrák parlament elnöke és a Palesztin Nemzeti Tanács képviselője is. A delegációk és egyéni képviselők látogatásának legfőbb haTTzna, hogy ilyenkor kölcsönösen tájékoztatjuk egymást országaink helyzetéről, törekvéseiről, a nemzetközi élet legfontosabb, aktuális kérdéseiben elfogadott álláspontunkról, nézeteinkről. Ezeken a látogatásokon nemcsak a törvénvhozó kollégákkal, hanem a meglátogatott ország politikai és társadalmi életének vezetőivel is mód és alkalom nyílik az eszmecserére. A találkozások ugyancsak lehetőséget nyújtanak a kétoldalú kapcsolatok széles körű áttekintésére, amelyeknek fejlődését előmozdítja az együttműködés egészének vagy részének esetenkénti megvitatása. Ha nem is minden konzultáció hoz konkrét eredményeket, a megbeszélések effvmás problémáinak és gondolatainak jobb megértését biztosítják. A nemzetközi együttműködés gyors ütemű növekedése, tartalmi mélyülése, formáinak változatossága felveti a kérdést, hogy vajon mi tette lehetővé a hazánk történelmében korábban példátlan dimenziójú nemzetközi kapcsolatok kiépülését. A választ ugvanúgy tudnám megadni, mint ahogyan Púja elvtárs említette, a szocialista világrendszer erősödése adja meg ezt a lehetőséget, s ezzel összefüggésben a Magyar Népköztársaság nemzetközi helyzetének megszi40*