Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

991 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 992 NSZK kormánya a helsinki záróokmány valamennyi részének egyenlő fontosságot tulajdonít és kész hozzájárulni a belgrádi találkozó előkészítéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Bevezetőben József Attilát idéztem, mintegy bizonyítva, hogy a világ dolgaiban egy nagy költő is könnyen eligazodik, ha kezében tartja a marxizmus iránytűjét. Mint világjáró ember, aki ugyanezt az iránytűt követi, s aki nyitott szemmel jár abban az országban, ahová kötelessége küldte, furcsa paradoxonként állapíthatom meg, hogy ami a mi kezünkben nemcsak iránytű, hanem fegyver is, azt a fejlődő országokban egyelőre rendkívül nehéz a tömegekhez közelíteni. Jelenlevő tisztelt képviselőtársaim bizonyára ismerik azt az érzést — ha nem, akkor bocsássanak meg nekem —, amikor a marxista gazdaságtan vagy filozófia tanulása közben meg kell állni — és ez elég gyakran előfordul —, aztán olykor kétszeri vagy háromszori nekirugaszkodás után sem érti meg egészen pontosán az ember az olvasottat. Ami viszont nekünk tudományos aranyalap, amely nemcsak a világ dolgai között igazít el, hanem mindennapi életünkben is biztonságot ad, annak a tudománynak az elterjesztése olyan fejlődő országban, amelyben a lakosság 70—80 százaléka írástudatlan, amelyben a munkásosztály most van születőben, és amelyben a vallási misztikum rendszerint kiemelkedő szerepet játszik, egyelőre áthághatatlannak tűnő akadályokba ütközik. Azt pedig nem kívánhatjuk, hogy a nemzeti burzsoázia lelkesediék a marxista tanokért. A feilődő országokban tehát mindenekelőtt az antiimperialista tapasztalatokra kell énítenünk. hiszen a vezető réteg tudja, ki az őszinte barátja, ki az. aki a gvarmatosítók elleni élet-halál küzdelmében biztos szövetségese volt. Az el nem kötelezett országok kolombói csúcstalálkozójának nyilatkozata is egyértelműen állapítja meg. hogv a legfontosabb feladat az imperializmus elleni harc. Mindezt figyelembe véve örvendetes Kuba néldája, amely azt mutatja, hogy jó iskolapolitikával és szívós nevelőmunkával aránylag rövid idő alatt meg lehetett teremteni a marxizmus elterjesztésének társadalmi alapját. Tisztelt Országgyűlés! Igen, a világ a szó szoros értelmében szemünk láttára változik, mégpedig jó irányban. Brezsnyev elvtárs konklúzióját a történelmi mércével mérve szokatlanul gyorsan pergő események mindenben igazolják, és ez elégtétel a mi számunkra is. A külügyi bizottság megvitatta Púja Frigyes elvtárs beszámolóját és egyetértett vele. Kérem a tisztelt Országgyűlést, fogadja el az expozét. (Elénk taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 20 percre felfüggesztem. (Szünet: 25.57—16.16-ig — Elnök: APRÓ ANTAL) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Szólásra következik: Dr. Káldy Zoltán képviselőtársunk. DR. KÁLDY ZOLTÁN: Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! A mi időnkben egyetlen ország, sőt végeredményben egyetlen személy sem tud elmenekülni azok elől a kérdések elől, vagy ha úgy tetszik, kihívások elől, amelyeket korunk állít elénk. Minden ország és mi mindannyian a földön megkérdezettek lettünk. Ezekre a kérdésekre kell felelnie a mai emberiségnek: béke vagy termonukleáris háború, amellyel lesöpörjük magunkat a földről; általános és teljes leszerelés vagy fegyverkezési hajsza — ma 300 milliárdért, holnap 500-ért —, azután a kenyerünkért, végül az életünkért; békés egymás mellett élés és együttműködés a különböző társadalmi rendszerű államok között vagy szünet nélküli feszültség, kizsákmányolás, vagy igazságosság, társadalmi haladás vagy az éhség fokozódása a földön, faji egyenlőség, vagy faji megkülönböztetés. Ezeket a kérdéseket nem lehet kikerülni, mert ha bárki megpróbálja, a következő percben azok makacsul újra eléje állnak. Meggyőződésem szerint és ebben sokakkal osztozom, ezekre a létkérdésekre igaz és előremutató feleleteket adott a 29 európai munkáspárt berlini értekezlete, a hét szocialista ország Bukarestben elhangzott nyilatkozata, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december elején tartott ülése, és itt az Országgyűlés nyilvánossága előtt a magyar kormány nevében Púja Frigyes külügyminiszter úr. Melyek ezek a feleletek: vagy vágyókra; béke, biztonság, leszerelés, atomfegyverek megsemmisítése, politikai enyhülés folytatása, katonai enyhülés, békés egymás mellett élés és együttmunkálkodás, társadalmi haladás, igazságosság, faji egyenlőség, a helsinki záróokmányban lefektetett 10 elv érvényesítése. Az is nyilvánvaló, hogy korunk kihívásaira a vallásos embereknek, közelebbről a keresztyéneknek is felelniük kell. Ugyanazon a földgolyón élnek, mint mindenki más, és eléjük is éppen olyan makacsul odakerekednek korunk égető kérdései, mint a nem vallásos emberek elé. ők sem nézhetik valamiféle balkonról a tömegtől való előkelő elszigeteltséggel korunk feléjük is áramló kérdéseit, hanem azok között, és azokban benne élve kell feleleteiket megadniuk. A magyarországi egyházak, közelebbről a protestáns egyházak felismerték, hogy — mint Aczél György miniszterelnök-helyettes úr a Világosság című lapban „A szocialista állam és az egyházak Magyarországon" című nagyszerű cikkében olyan szépen írta — „A szocializmusban a szeretet dimenzióinak kiterjedéséről és reális megvalósulásáról van szó". Arról, hogy az ember élete már itt a földön szép és boldog legyen. Ezért vállalkoztunk szívesen és jó lelkiismerettel arra, hogy miközben végezzük egyházi szolgálatunkat, ebből folyóan segítjük ennek a társadalmi rendnek építését, marxista barátainkkal együtt. Cselekvéseinkben eltérő elvi, ideológiai, teológiai alapokból indulunk ki, melyek nem adnak lehetőséget a kompromisszum-