Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

983 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 984 világban is erősödik az enyhülés, a leszerelés és az egyes országok gazdasági felemelkedése kö­zötti összefüggések felismerése. Egyetértünk a fejlődő országokkal abban, hogy fokozni kell a számukra nyújtandó nem­zetközi segítséget. Országunk erejéhez és lehe­tőségeihez mérten igyekszünk hozzájárulni fej­lesztési programjaikhoz. Mi azonban azt is vall­juk, hogy a fejlődő országok gazdasági problé­máinak megoldásához elkerülhetetlenek a ha­ladó jellegű társadalmi-gazdasági reformok. Ar­ról is meg vagyunk győződve, hogy az igazsá­gos nemzetközi gazdasági kapcsolatok nem va­lósíthatók meg csupán a fejlődő és a fejlett tőkés országok megegyezésével, tartós alapokra csak a szocialista országok közreműködésével helyezhetők. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő­társaim ! A nemzetközi élet néhány fejleményéről, a szocializmusért, a békéért és a biztonságért küz­dő erők néhány eredményéről adtam számot. Ezen erőkhöz tartozik a mi hazánk, a Magyar Népköztársaság is. Külpolitikai törekvéseink, nemzetközi kötelezettségeink növekvő erőfeszí­téseket igényelnek pártunktól, az Országgyű­léstől, az Elnöki Tanácstól, a Minisztertanácstól, társadalmi és tömegszervezeteinktől. Az utóbbi években jelentősen megnövekedtek a lehetősé­gei annak, hogy hasznos munkát végezzünk a nemzetközi küzdőtéren. A kormány arra törek­szik, hogy e kedvező lehetőségeket maximálisan kihasználja népünk, a szocializmus, a haladás, a béke érdekében. A Magyar Népköztársaság külpolitikájának középpontjában a tartós béke és a szilárd biz­tonság áll. A többi szocialista országhoz hason­lóan hazánk is nagy erőfeszítéseket tesz, hogy elősegítse a békés egymás mellett élés térhódí­tását, a népek és nemzetek együttműködésének fejlődését, az enyhülés elmélyítését. Meggyőző­désünk, hogy ezirányú tevékenységünk jól szol­gálja mind népünk nemzeti érdekeit, mind a szocializmus és a haladás közös ügyét. A béke és biztonság megszilárdítása szem­pontjából kiemelkedő fontosságú a kétoldalú kapcsolatok szüntelen fejlesztése. A Magyar Népköztársaság kétoldalú kapcsolatai az utóbbi években a legtöbb országgal szélesedtek. A két­oldalú kapcsolatokon belül különleges figyelmet szenteltünk és szentelünk a jövőben is a gaz­dasági kapcsolatoknak. Törekszünk arra, hogy a kereskedelmi kapcsolatokon túlmenően bővít­sük a kooperációs együttműködést is mind az iparban, mind más területeken. A szocialista közösség országaival hazánk továbbra is a kapcsolatok mindenoldalú fejlesz­tésére törekszik a testvéri együttműködés, a kölcsönös segítés, a szocialista internacionaliz­mus elve alapián. Közös politikai-katonai szervezetünk, a Varsói Szerződés eredménvesen tölti be funk­cióját. Védelmezi a tarországok békéjét és biz­tonságát, segíti a szocialista országok egységé­nek erősítését. effymás közötti kapcsolataink sokoldalú f eresztését. A különböző társadalmi rendszerű országok békés együttműködését szor­galmazó Dolitikájával döntő mértékben hozzá­járul a nemzetközi enyhülés,-a világbéke ügyé­hez. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének kiemelkedő szerepe volt abban, hogy létrejött az európai biztonsági értekezlet. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a Politikai Ta­nácskozó Testület november 25—26-án Buka­restben megtartott ülésének, amely állást fog­lalt a nemzetközi élet időszerű kérdéseiben. Bizonyos, hogy a politikai nyilatkozatban sze­replő állásfoglalások, az itt összegezett felada­tok megvalósítása, a tagállamok — már emlí­tett — javaslatainak elfogadása újabb lendüle­tet adna az európai béke és biztonság ügyé­nek. Különösen örvendetes, hogy a bukaresti ülés elfogadta a külügyminiszterek bizottságá­nak létrehozására irányuló javaslatot. Kormá­nyunk szorgalmazója volt e bizottság megala­kításának, abból kiindulva, hogy az élet a szo­cialista országok külpolitikájának még szoro­sabb összehangolását követeli, meg. Az Egyesí­tett Titkárság létrehozása ugyancsak hozzájárul a Varsói Szerződés politikai tevékenységének tökéletesítéséhez. Pártunk és kormányunk határozatainak megfelelően tevékenyen részt veszünk a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának munká­jában. A KGST keretében megvalósuló gazda­sági együttműködés segíti a szocialista építő­munkát valamennyi tagállamban. A KGST Komplex Programja helyesen jelölte meg a tag­országok együttműködésének főirányait és hosz­szabb távon is megbízható alapul szolgál a szo­cialista integráció elmélyítéséhez. Ebből a szem­pontból fontos esemény volt a KGST ez év jú­liusában Berlinben megtartott XXX. tanácsülé­se, amely újabb impulzusokat adott a közös munkának. A szocialista országok közül a legnagyobb figyelmet a magyar—szovjet kapcsolatoknak szenteljük. Elmondhatom, tisztelt Országgyűlés, hogy a Magyar Népköztársaságnak a Szovjet­unióhoz fűződő testvéri viszonya teljesen zavar­talan. Jelentősen szélesedett együttműködésünk politikai, gazdasági, kulturális és ideológiai te­rületen egyaránt. A XI. kongresszuson, a Köz­ponti Bizottság ülésein és más alkalmakkor is kifejezésre jutott és jut. hogy külpolitikai kér­désekben is teljes az összhang a két ország között. A Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy tovább szélesítse kapcsolatait a szomszédos szocialista országokkal, Csehszlová­kiával, Jugoszláviával és Romániával. Ezekkel az országokkal hagvományos kapcsolataink van­nak. Politikai, gazdasági és kulturális együtt­működésünk szüntelenül bővül, népeink érint­kezése sokrétű. Minden amellett szól, hogy kö­zös munkálkodásunkat a jövőben méginkább erősítsük. Kapcsolataink ugyancsak dinamikusan fej­lődnek a Bolgár Népköztársasággal, a Kubai Köztársasággal, a Lengvel Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal és a Mon­gol Népköztársasággal. Nagyban elősegíti ezt az a ténv. hoçxv a szocialista építés és a nemzetközi politika minden alapkérdésében egyetértünk. Ezen országok és a magyar vezetők között is állandósult gyakorlattá vált a sűrű érintkezés I és a hasznos tapasztalatcsere. i

Next

/
Thumbnails
Contents