Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

977 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 978 kérdéseinek szentélnek figyelmet, igazi problé­máit nem érintik, és elutasítják a KGST javas­latának lényegét képező kereskedelempolitikai kérdések megvitatását. Láthatóan ragaszkodnak a békés egymás mellett élés elvének ellentmon­dó diszkriminatív gyakorlatukhoz. Reméljük, hogy az Európai Gazdasági Közösség tagálla­mainak felelős vezetői átértékelik majd túlha­ladott álláspontjukat és konstruktívabban köze­lítik meg az ügyet, szem előtt tartva az összeu­rópai gazdasági együttműködés távlatait. A szocialista közösség országai, köztük ha­zánk is számos javaslatot tettek a tőkés orszá­goknak a tudományos, kulturális, idegenforgal­mi, és egyéb kapcsolatok fejlesztésére. A szocia­lizmus lényegéből fakad a más népek kulturális és szellemi értékeinek megismerése, a kölcsönös tájékoztatás szélesítése iránti igény. Támoga­tunk minden olyan javaslatot, amely e nemes célokat szolgálja és az országok belső törvényes rendjének tiszteletben tartásából indul ki. Értelmetlennek és károsnak tartjuk a nyu­gati propaganda zajos kampányát az emberi kapcsolatok, az emberek kölcsönös érintkezésé­nek elősegítése, a kivándorlás és az úgynevezett családegyesítés kérdése körül. A Magyar Nép­köztársaságban ezek nem valós problémák, egy­értelműen bizonyítja ezt eddig folytatott gya­korlatunk. Ezt a politikát szándékozunk foly­tatni a jövőben is. A tapasztalatok szerint a szocialista és a tőkés államok képviselőinek különböző szintű és mind rendszeresebbé váló kétoldalú tárgya­lásai a záróokmány rendelkezéseinek végrehaj­tásáról jól szolgálják a kétoldalú kapcsolatok fejlesztését, az európai együttműködés ügyét. Ámde, másféle tapasztalataink is vannak. Nem minden nyugati partnerünk törekszik a helsinki értekezleten vállalt összes kötelezett­ségek valóra váltására. Egyesek válogatni sze­retnének a közösen megfogalmazott elvek és ajánlások között, sőt olyan törekvésekkel is kell találkozni, amelyeknek nem is titkolt célja a szo­cializmus rendszerének gyengítése. Vannak kí­sérletek a szocialista országok belügyeibe való beavatkozásra is. Bizonyos nyugati körök sze­rint a békés egymás mellett élést az ideológiai szférára is ki kell terjeszteni, miközben ők ma­guk fokozzák az ideológiai diverziós tevékeny­séget a szocialista országok ellen. Mindezek el­lenére bizonyosak vagyunk abban, hogy az eu­rópai biztonsági és együttműködési értekezleten képviselt államok közös erőfeszítései 1977-ben is eredményesek lesznek. A biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró országokban folyik az 1977 nyarán sorra kerülő belgrádi találkozó előkészí­tésié. A magyar kormány álláspontja szerint en­nek a találkozónak az a feladata, hogy építői szellemben összegezze a záróokmány végrehaj­tásának tapasztalatait és felvázolja az elkövet­kező évek munkájának irányait, erősítse a rész­vevő országok kölcsönök megértését, jó viszo­nyát. Semmiképp sem lenne célravezető, ha a találkozó a vádaskodások színterévé válna, ha a záróokmány kereteit túllépő kérdéseket akar­nának napirendre tűzetni, s különösen nem, ha egyesek célzatos akciókkal zavarnák a találkozó légkörét. A magyar kormány azt a nézetet kép­viseli, hogy a belgrádi találkozó nem befejező aktusa a biztonsági értekezlet utáni tevékeny­ségnek; a záróokmány maradéktalan végrehaj­tása céljából Belgrád után is fenn kell tartani, sőt tovább kell fejleszteni az össz-európai együttműködést. Tisztelt Országgyűlés! A fegyverkezési ver­seny megállítása a mai nemzetközi élet egyik központi problémája. Minden nép érdeke, hogy megszabaduljon a fegyverkezési hajsza terhei­től és attól a súlyos veszélytől, amit a fegyve­rek mérhetetlen felhalmozódása jelent az egész emberiség számára. Teljesen alaptalanok a Szovjetunió és a szocialista országok részéről fenyegető állítóla­gos veszélyekre való hivatkozások; egyes tőkés országok szélsőséges katonai és gazdasági körei ennek ürügyén akarják elfogadtatni kormá­nyaikkal a katonai kiadások szüntelen növelését. A szocialista országok senkit sem fenyegetnek, ellenkezőleg, minden tőlük telhetőt megtettek és megtesznek azért, hogy gátat vessenek a fegyverkezési versenynek. Beszédes bizonvítéka ennek az a memorandum is, amelyet a Szovjet­unió kormánya a fegyverkezési verseny és a le­szerelés kérdéseiről az ENSZ-közgyűlés ez évi ülésszaka elé terjesztett. A szocialista országok mellett sok más állam képviselőinek is az a ha­tározott véleménye, hogy a memorandumban foglaltak megvalósítása komoly előrelépés lenne a leszerelés terén. A leszerelés bonyolult kérdéskomplexumá­bpn bizonyos eredmények születtek már. Hiba lenne ezeket számításon kívül hagyni vagy le­becsülni. Az eddig megkötött leszerelési meg­állapodások, ha csak részlegesek, és korlátozott iellegűek is. hozzájárultak a politikai enyhülés kibontakozásához és kedvező feltételeket terem­ettek további eredmények eléréséhez. A népek alapvető érdekeiből fakadó, parancsolóan szük­ségszerű feladat most az, hogy az eddigieknél i^ontősebb előrehaladás történlek, hogv a po­litikai envhülést katonai envhülés egészítse ki. Reméljük, hogy rövidesen elhárulnak az aVndálvok a stratégiai fegyverkezés korlátozá­sát előiránvzó szovjet—amerikai megállapodás, a második SALT-egvezménv létrehozása elől. Meggyőződésünk, hogy ez rendkívül kedwoen hatna mind a szovjet—amerikai viszonyra, mind a nemzetközi légkörre. A leszerelés problémakörének egvik legidő­szerűbb kérdése a közép-európai haderőcsök­kentés. A Varsói Szerződés országainak iavn>ln­+^i 97 e^venlő biztonság elvén alapszanak: ab­ból indulnak ki. hogy egvik fél biztonsága se károsodhat, egyik fél se iuthat egvoldalú kato­nai élőn vökhöz. Fz becsületes, korrekt álláspont. A NATO-országok némelyike ennek az ellenko­7Őiéből indul ki. egvoldalú katonai előnvökro sookulál. Ez azonban nem járható út. ez a ' tömi e^vonsúlv megbomlásához Tűzetne, s nem •növelné hörnern csökkenten^ a biztonságot A támvnlásokon résztvevő szőri-ilista ors^rfoV ir.crcr-,1 elváriák, hogv új invaslatniW a NATO.. *ll^mok f'-'lolnscócférzett^l tannlmánvo7^V s WWÄbh l'^oiöiiön a m^állapodá.s. Fontos len­ne ez azért is, mert ennek nvomán hnsonló mog-

Next

/
Thumbnails
Contents