Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

973 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 974 kormányzat a következő ötéves tervre készülve nagyon komolyan fog ezzel foglalkozni és én személy szerint mélyen meg vagyok győződve róla — és már régebben hangoztatom —, hogy ez olyan kérdés, ahol a társadalmi erőfeszítés­nek, összefogásnak óriási jelentősége lehetne nemcsak közvetlenül és közvetlenebb formá­ban. És azt hiszem, igy fogunk majd erre a kér­désre tekinteni. Ha már itt tartunk, szeretném azt mondani, hogy a népművelési munkában — elnézést ké­rek, hogy ezt egy mondatba hozom össze — és minden más területen, a gazdasági hatékony­ságban és még az adminisztrációs munka egy­szerűsítésében is a legnagyobb veszély a rutin. Szóval, az a módszer, vagy az a felfogás, hogy a kitaposott úton, a kitaposott módszerekkel, jó kényelmesen oldjuk meg a kérdéseket, legyen szó közönségszervezésről, termelésszervezésről — még egyszer elnézést kérek — vagy admi­nisztrációs munkáról. Ez a legnagyobb baj és nagyon keveset vagyunk az eredeti helyszíne­ken! És ezt szeretném befejező gondolatul önök­nek a figyelmébe ajánlani. Azt tudniillik, hogy valóban a jövő esztendő lendületes, nagyon lel­kesítő feladatokat tartalmaz minden ágazatban, de a szokásos módon ezeket nem tudják megol­dani. Minden területen egy kicsit át kell gon­dolni az ügyeinket, meg kell újítani a módsze­reinket, és azt hiszem, hogy akkor valóban, ha nem is azzal a céllal, hogy gazdagabb legyen a költségvetés — mert a mi költségvetésünk ne­hezen, nagyon nehezen tud gazdag lenni —, de mégis egy olyan költségvetést, jobb, szebb költ­ségvetést tudunk csinálni, amelyben többet kap­hatunk a néptől és főleg többet adhatunk a kö­vetkező időszakban a népnek, abban a szellem­ben, ahogy mi a szocialista társadalom tovább­fejlesztéséről, magasabb színvonalra emeléséről gondolkodni, beszélni és azért dolgozni szok­tunk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogad­ják el a törvényjavaslatot változtatás nélkül, és képviselői munkájuk során néha még gon­doljanak majd vissza ezekre a feladatokra, és főleg támogassanak bennünket abban, hogy ezeknek a feladatoknak a nép javára közösen eleget tudjunk tenni. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részletei­ben az eredetileg beterjesztett összegekkel elfo­gadja-e? Aki elfogadja, kérem, kéz-felemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségveté­séről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegek­gel egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 14 óra 45 percig, háromnegyed háromig felfüggesztem. (Szünet: 13.12-től 14.45-ig — Elnök: RAFFAI SAROLTA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Áttérünk következő napirendünk tárgyalá­sára. Az Alkotmány 39. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a Minisztertanács tagjai köte­lesek tevékenységükről az Országgyűlésnek be­számolni. E kötelezettségnek eleget téve Púja Frigyes külügyminiszter elvtárs beszámol a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat ille­ti a szó. PÚJA FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Nehéz helyzetben van az, aki egy esztendő, vagy akár néhány hónap gyorsan pergő nemzetközi eseményeiről is számot kíván adni. A sok nem­zetközi probléma közül nem könnyű kiválasz­tani azokat, amelyekről feltétlenül szólni kel­lene. Ezért előre is elnézést kérek képviselőtár­saimtól, hogy beszámolóm nem lesz teljesen átfogó és nem tér ki minden fontos kérdésre. Tisztelt Képviselőtársaim ! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusa 1975 márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határo­zata többek között hangsúlyozta: ,,A békés egy­más mellett élés jegyében napjainkban fordu­lat megy végbe a nemzetközi helyzetben, a hi­degháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönö­sen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos, és kulturális együttműködése felé." Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irány­zata továbbra is az enyhülés. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó tes­tületének ez novemberében Bukarestben meg­tartott ülése sokoldalúan elemezve a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulá­sát, hasonló következtetésre jutott. ,,Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg — ol­vashatjuk a tagállamok nyilatkozatában —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező vál­tozások mentek végbe a nemzetközi kapcsola­tokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség envh ülésének folyamata, megerősödik a külön­böző társadalmi rendszerű országok békés egy­más mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni ren­dezetlen, fontos kérdéseket, és az európai álla­mok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik." Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegí­tik azok a kiemelkedő sikerek, amelyeket a szo­cializmus, a haladás erői az utóbbi időben el­értek. A szocialista országok gazdasága és kul­túrája folyamatosan fejlődik, erejük tovább gyarapodik. A szocialista közösség befolyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben meg­tartott értekezlete hozzájárult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendü­letet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelemnek. A szocializmus, a haladás, a nem­zeti függetlenség eszméje újabb tömegeket

Next

/
Thumbnails
Contents