Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

973 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 974 kormányzat a következő ötéves tervre készülve nagyon komolyan fog ezzel foglalkozni és én személy szerint mélyen meg vagyok győződve róla — és már régebben hangoztatom —, hogy ez olyan kérdés, ahol a társadalmi erőfeszítésnek, összefogásnak óriási jelentősége lehetne nemcsak közvetlenül és közvetlenebb formában. És azt hiszem, igy fogunk majd erre a kérdésre tekinteni. Ha már itt tartunk, szeretném azt mondani, hogy a népművelési munkában — elnézést kérek, hogy ezt egy mondatba hozom össze — és minden más területen, a gazdasági hatékonyságban és még az adminisztrációs munka egyszerűsítésében is a legnagyobb veszély a rutin. Szóval, az a módszer, vagy az a felfogás, hogy a kitaposott úton, a kitaposott módszerekkel, jó kényelmesen oldjuk meg a kérdéseket, legyen szó közönségszervezésről, termelésszervezésről — még egyszer elnézést kérek — vagy adminisztrációs munkáról. Ez a legnagyobb baj és nagyon keveset vagyunk az eredeti helyszíneken! És ezt szeretném befejező gondolatul önöknek a figyelmébe ajánlani. Azt tudniillik, hogy valóban a jövő esztendő lendületes, nagyon lelkesítő feladatokat tartalmaz minden ágazatban, de a szokásos módon ezeket nem tudják megoldani. Minden területen egy kicsit át kell gondolni az ügyeinket, meg kell újítani a módszereinket, és azt hiszem, hogy akkor valóban, ha nem is azzal a céllal, hogy gazdagabb legyen a költségvetés — mert a mi költségvetésünk nehezen, nagyon nehezen tud gazdag lenni —, de mégis egy olyan költségvetést, jobb, szebb költségvetést tudunk csinálni, amelyben többet kaphatunk a néptől és főleg többet adhatunk a következő időszakban a népnek, abban a szellemben, ahogy mi a szocialista társadalom továbbfejlesztéséről, magasabb színvonalra emeléséről gondolkodni, beszélni és azért dolgozni szoktunk. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy fogadják el a törvényjavaslatot változtatás nélkül, és képviselői munkájuk során néha még gondoljanak majd vissza ezekre a feladatokra, és főleg támogassanak bennünket abban, hogy ezeknek a feladatoknak a nép javára közösen eleget tudjunk tenni. Köszönöm figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Következik a határozathozatal. Kérdem az Országgyűlést, hogy a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekkel elfogadja-e? Aki elfogadja, kérem, kéz-felemeléssel szavazzon. (Megtörténik.) Van-e valaki ellene? (Nincs.) Tartózkodott-e valaki a szavazástól? (Nem.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1977. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben az eredetileg beterjesztett összegekgel egyhangúlag elfogadta. Tisztelt Országgyűlés! Az ülést 14 óra 45 percig, háromnegyed háromig felfüggesztem. (Szünet: 13.12-től 14.45-ig — Elnök: RAFFAI SAROLTA) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk tanácskozásunkat. Áttérünk következő napirendünk tárgyalására. Az Alkotmány 39. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy a Minisztertanács tagjai kötelesek tevékenységükről az Országgyűlésnek beszámolni. E kötelezettségnek eleget téve Púja Frigyes külügyminiszter elvtárs beszámol a nemzetközi helyzetről és a kormány külpolitikai tevékenységéről. Púja Frigyes külügyminiszter elvtársat illeti a szó. PÚJA FRIGYES: Tisztelt Országgyűlés! Nehéz helyzetben van az, aki egy esztendő, vagy akár néhány hónap gyorsan pergő nemzetközi eseményeiről is számot kíván adni. A sok nemzetközi probléma közül nem könnyű kiválasztani azokat, amelyekről feltétlenül szólni kellene. Ezért előre is elnézést kérek képviselőtársaimtól, hogy beszámolóm nem lesz teljesen átfogó és nem tér ki minden fontos kérdésre. Tisztelt Képviselőtársaim ! A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa 1975 márciusában behatóan elemezte a nemzetközi helyzetet. A kongresszus határozata többek között hangsúlyozta: ,,A békés egymás mellett élés jegyében napjainkban fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben, a hidegháború korszakából a különböző társadalmi rendszerű államok politikai, valamint kölcsönösen előnyös gazdasági, műszaki-tudományos, és kulturális együttműködése felé." Ez az elemzés ma is helytálló; a nemzetközi politika fő irányzata továbbra is az enyhülés. A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének ez novemberében Bukarestben megtartott ülése sokoldalúan elemezve a nemzetközi élet és különösen az európai helyzet alakulását, hasonló következtetésre jutott. ,,Az ülés részvevői megelégedéssel állapítják meg — olvashatjuk a tagállamok nyilatkozatában —, hogy az utóbbi években lényeges, kedvező változások mentek végbe a nemzetközi kapcsolatokban: elkezdődött a nemzetközi feszültség envh ülésének folyamata, megerősödik a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. Európában békés eszközökkel oldották meg a második világháború utáni rendezetlen, fontos kérdéseket, és az európai államok kapcsolatát egyre inkább az egyenjogú együttműködés szilárd alapjaira helyezik." Az enyhülési folyamatot jelentősen elősegítik azok a kiemelkedő sikerek, amelyeket a szocializmus, a haladás erői az utóbbi időben elértek. A szocialista országok gazdasága és kultúrája folyamatosan fejlődik, erejük tovább gyarapodik. A szocialista közösség befolyása, tekintélye a nemzetközi politikában soha nem volt ilyen nagy. Az európai kommunista és munkáspártok ez év júniusában Berlinben megtartott értekezlete hozzájárult a kommunista mozgalom egységének erősödéséhez, s új lendületet adott a békéért és a biztonságért folyó küzdelemnek. A szocializmus, a haladás, a nemzeti függetlenség eszméje újabb tömegeket