Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

941 Az Országgyűlés 14. ülése, 19 Azt kell biztosítanunk, hogy azoknak a vezetőknek a hangja hallatszék messzire, akik a népgazdaság érdekeivel összhangban következetesek, bátran kezdeményeznek. Gazdasági feladataink azt követelik meg tőlünk, hogy a munkában legyen megfelelő differenciáltság, a nagyobb energiát a leglényegesebb, a döntő, a gazdasági fejlődést alapvetően meghatározó kérdésekre fordítsuk. Azt tesszük, a gazdasági vezetők is akkor cselekszenek helyesen, akkor lesz eredményes munkájuk, ha mindig kiválasztják a leglényegesebb tennivalókat és arra összpontosítanak. Az 1977. évi tervek csak akkor valósulhatnak meg, ha az összes meglevő valóságos tartalékainkat maximálisan feltárjuk, és azt a fejlődés szolgálatába állítjuk. Az a véleményem, hogy Heves megyében a munkaerő-gazdálkodásban, a termelőberendezések kihasználásában, a munka- és az üzemszervezésben az export-import megfogalmazott feladataival kapcsolatban még vannak tartalékok. Mindezekről kevesebbet kell beszélnünk, de annál többet cselekednünk. Tisztelt Országgyűlés! Az 1977. évi gazdasági feladataink nagyok, van egy sor gondunk, helyzetünk bonyolult, de szerintem a megoldás feltételei adottak, biztosítottak. A magyar szocialista népgazdaság helyzete szilárd. Kiállta a próbát már számos éven át, de kiállta az utóbbi évek átlagon felüli megterhelését is. Hogy ma — gondjaink ellenére — nem kényszerülünk az ötödik ötéves terv alapvető céljainak módosítására, önmagában is bizonyítja a mi népgazdaságunk szilárdságát. A nemzetközi politikai és belpolitikai helyzetünk is jó feltételeket teremt gazdasági céljaink megvalósításához. Ha a szocialista népgazdaság szilárdsága párosul az üzemi munka hatékonyságának növekedésével, véleményem szerint terveink valóra válnak. (Taps.) ELNÖK: Klabuzai Miklós képviselőtársunk felszólalása következik. KLABUZAI MIKLÓS: Tisztelt Országgyűlés! Az 1976. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, s az 1977. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tanulmányozása, képviselő csoportülésen való megvitatása kapcsán elmondhatom, hogy megyénkben, Somogy megyében a gazdálkodás eredményessége és a gondok is az országos helyzethez hasonlóak. Megyénkben korábban és ma is meghatározó jelentősége van a mezőgazdasági termelésnek. A negyedik ötéves terv időszakában jelentős iparfejlesztés történt, elsősorban a megye lakosságának és a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő foglalkoztatása érdekében. Az ötödik ötéves terv időszakára nagy súllyal szerepel megyei terveinkben éppen a mezőgazdasági jellegből kifolyólag az élelmiszeripar növelése, az előállított termékek feldolgozása. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága decemberi ülésének értékelése -megyénkre is érvényes, miszerint az 1976. évi tervben és költségvetésben meghatározott feladatok végrehajtását a mérsékeltebb eredménynövekedés jellemzi. . Az 1977. évi népgazdasági terv és állami költségvetés az ez évi eredményekből kiindulva 6. december 17-én, pénteken 942 általában feszes, de nagyobb igényeket támaszt a mezőgazdasági termelés fejlesztésével kapcsolatban is. Megyénk, mint említettem, mezőgazdasági jellegű, jómagam is mezőgazdasági üzemben dolgozom, éppen ezért hozzászólásomban is e terület tapasztalataival és néhány problémájával kívánok foglalkozni. Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében az elkövetkezendő év 7—8 százalékos eredmény növekedése biztosított legyen, ami egybevág az üzem igényeivel is, a folyamatban levő és az eredményességet nagyban célzó intézkedések mellett további helyi feladatok megoldására van szükség, de emellett néhány kérdésben központi intézkedés is szükséges. Az utóbbi két év kedvezőtlen időjárása ós az ezzel összefüggő terméskiesés hátrányosan hatott a gazdaságok pénzügyi alapjaira. Most ténylegesen az a helyzet, és ez úgy jelentkezik, hogy számos termelőszövetkezet kellő pénzügyi alap hiányában nem tud élni azokkal a lehetőségekkel sem, amelyeket a központi szabályozók biztosítanak. Jellemző ez Somogy megyére, ahol a domborzati viszonyok és más természeti tényezők miatt a gyenge termőhelyi adottságú tsz-ek száma magas a megye más, tehát az összes termelőszövetkezetéhez viszonyítva. A mezőgazdasági üzemek gondjai között említeném meg az ugyan javuló, de mégis hoszszabb távon gondként jelentkező mezőgazdasági munkagép- és alkatrészhiányt. E gond évek óta úgy jelentkezik, hogy a mezőgazdaságban megteremett termés megfelelő minőségben való betakarítását szinte akadályozza. Mert hiába lehet esetleg bizonyos időeltolódással e keresett cikkeket megkapni, amikor adott időpontban többlet-költséget jelentő más mezőgazdasági üzemektől kell gépet igénybe venni, vagy ha ez sem sikerül, akkor a termés minőségének rovására később lehet a megtermelt terméket betakarítani, így van ez például a takarmánybetakarító gépsorok -esetében, de az állattenyésztésen belül a tehenészeti telepek fejőgépeinek szervizelése, alkatrészellátása tekintetében is. A másik ilyen gond, amiről beszélni szeretnék, a beruházásokkal kapcsolatos. Igaz az, hogy az előterjesztés és a többi felszólalás is részletesen elemzi a beruházások helyzetét és megszabja a következő év tennivalóit. Én mégis a beruházásokkal, a mezőgazdasági beruházásokkal kívánok néhány mondattal foglalkozni. Mint általában, a mezőgazdasági üzemekben is a beruházó érdeke egyértelmű. Hogy minél kevesebb összegből minél több, a termelés érdekeit szolgáló létesítmény valósuljon meg. Sajnos ma ez csak a beruházó érdeke, mert a vele kapcsolatban levő szervek, így elsősorban a tervező, a bonyolító, de a kivitelező érdeke is úgyszólván ezzel merőben ellentétes. Mivel az ő érdekeltsége ahhoz kötődik, hogy milyen magas összegű a terv, illetőleg a bonyolított létesítmény értéke. Emiatt a jelenleg érvényben levő érdekeltségi rendszer miatt számos esetben a mezőgazdasági beruházás alapjában véve ugyan megvalósul, de már pénz hiányában a járulékos beruházások nagy része, ami a komplett technológia betartásához szükséges, elmarad. Ez viszont azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági