Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-14

937 Az Országgyűlés 14. ülése, 1976. december 17-én, pénteken 938 a gyorsítása. Annak érdekében, hogy el tudjuk egyszer dönteni: lassabban, valamelyest olcsóbban építsünk-e, vagy valamelyest drágábban, de gyorsan, fel kell tárni a gyors építés előnyeiből származó gazdasági tényezőket és össze kell hasonlítani ezeket az egyszeri bekerülés összegével, hogy a döntéseket — az alkalmazott módszert illetően — az összes körülmény figyelembevételével tudjuk meghozni. Az építőipar munkája széles társadalmi rétegek igényét közvetlenül elégíti ki. Ezért a társadalom érdeklődésének középpontjában áll, el kell viselni a társadalom jogos, esetenként bántó kritikáját is. A szerelő-jelleg fokozása bővíti, szélesíti az építőipar anyagellátásának társadalmi bázisát is. A felhasznált anyag körülbelül 40 százalékra készül, a klasszikus értelemben vett szilikát alapú építőanyagiparban. Hatvan százalékát egyéb gépészeti, kohászati, vegyi üzemek adják. Tehát az igények kielégítése mind szélesebb körű együttműködést igényel. Az építőipari termékek költségét befolyásolja, hogy a számára biztosított anyagok, berendezések, szerelvények milyen termelési színvonalon készülnek, mennyibe kerülnek, továbbá, hogy milyen azok minősége. Ezért is fontos, hogy javuljon az együttműködés az érintett ágazatokkal. Azt kérjük, hogy ne csak igényeket támasszanak velünk szemben, hanem színvonalasan elégítsék ki az építőipar anyagigényét. Az 1977. évi feladatok teljesítése döntő az egész ötéves terv további alakulása szempontjából. Ennek a felelősségnek a tudatában az építőiparban minden területen javítani kell a munkát. Magasabb színvonalon, fegyelmezetten kell dolgozni a célok megvalósításáért. Engedjék meg az elvtársak, hogy én ezt az alkalmat felhasználva erről a helyről köszöntsem az építőket. Nem azokat, akikre rendszerint hivatkozni szoktak, a lógókra gondolok. Nagyon sokszor átadunk komoly létesítményeket, amelyeket mindenki dicsér, hogy milyen szép, milyen jó. Mégis, mikor az építőipar bárhol szóba kerül, a lógósokat emlegetik, nem ezeket az embereket, akik céltudatos, komoly munkával napról napra komoly alkotó munkát végeznek. Én azokat köszöntöm, akik a Hiltont, a lakásokat, a felüljárókat, a Metrót és sok minden mást az országban, építenek. A becsületes embereket, akik nehéz körülmények között, családjuktól távol folytatják napról napra ezt a munkát. Ezeknek kívánok a jövő évre boldog új esztendőt és azt tolmácsolom számukra; bízvást számítunk rájuk a jövő évi feladatok végrehajtásában is. (Nagy taps.) A magam részéről javasolom a tisztelt Képviselő elvtársaknak az előterjesztés elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. (Nagy taps.) ELNÖK: Szólásra következik Vaskó Mihály képviselőtársunk. VASKÓ MIHÁLY: Tisztelt Országgyűlés! A beterjesztett törvényjavaslattal egyetértek, törvényerőre való emelését támogatom, azt megszavazom. Azért támogatom a törvényjavaslatot, mert annak célkitűzései összhangban vannak az ötödik ötéves tervben megfogalmazott feladatokkal, a fő gazdaságpolitikai célokkal. A jövő évi terv a szerény fejlődés mellett elősegíti a gazdasági egyensúly helyreállítását, tartósan megalapozó gazdasági folyamatok kibontakozását, és a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását. Az a véleményem, hogy a népgazdasági terv és az állami költségvetés készítői, megalkotói figyelembe vették, hogy a gazdaság ez évi fejlődése alapvetően helyes irányú volt, de azt is, hogy a növekedés üteme sem az iparban, sem a mezőgazdaságban nem éri el a tervezettet és azt, hogy a rendelkezésünkre álló anyagi és szellemi erőforrások hasznosítása, tartalékaink mozgósítása nem volt kielégítő. Figyelemmel voltak arra is, hogy tovább növekedtek az ország gazdasági terhei — bár kisebb mértékben, mint korábban — de az előttünk álló feladatok megoldása a tervben meghatározott célok elérése a feltételek oldaláról nézve kedvezőtlenebb, mint amivel az ötödik ötéves terv számolt. A jövő évi előirányzatokat tanulmányozva, abból az olvasható ki, hogy legfontosabb feladatunk: elérni az ötödik ötéves tervidőszak első két évére kitűzött célokat. Ez azt jelenti, hogy maradék nélkül, egészében és részleteiben is teljesíteni kell a jövő évi feladatokat és részben pótolni az 1976. évi lemaradást is. Szocialista gazdaságunk tervszerű, dinamikus fejlődésének, az ötödik ötéves tervcélok elérésének ez elengedhetetlen feltétele. Jövő évi terveink éppen emiatt feszítettek, de reálisak, elérhetők abban az esetben, ha jobban használjuk ki a rendelkezésre álló erőforrásainkat: különösen a termelés hatékonyságának növelésében, a termelési szerkezet korszerűsítésében, a gazdaságos és versenyképes termékek részarányának növelésében, a gazdaságtalan termékek ahányának csökkentésében, az üzem- és munkaszervezés javításában meglevő vállalati lehetőségeinket. Mindezekben ma még nagyok a tartalékaink. Tisztelt Országgyűlés! Heves megye gazdaságának helyzetét elemezve az állapítható meg, hogy a fejlődés iránya, tendenciája gazdaságpolitikai céljainkkal alapvetően egyező. Egyes ágazatok, üzemek fejlődése között azonban különbség van, amely részben objektív, részben szubjektív okokra vezethető vissza. Az ipari termelés növekedése több mint 6 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. A tervezett növekedést eléri vagy meghaladja a szénbánya, az építőanyagipar, a gépipar és a könnyűipari ágazat, valamint a szövetkezeti ipar termelése. A villamosenergiatermelés a bázisszintnek felel meg, míg a konzerv, a hús, a cukoripar és az ércbányászat termelése az előző évhez képest csökken. A tervtől való lemaradás az élelmiszeriparban alapanyaghiányra, a villamosenergia-iparban a termelőberendezés gyakori és tartós meghibásodására, az ércbányászatban szubjektív okokra vezethető vissza. A gépipari, a könnyűipari üzemeink és szövetkezeteink jelentős része eredményesen hajtja végre a gyártmányszerkezet