Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

913 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 914 Jelentős a terméskiesés a búza után legnagyobb területen, 110 ezer hektáron termelt növényünkből, a kukoricából. Az 1975. évi 53,2 mázsás hektáronkénti átlagtermésnél 10—15 százalékkal alacsonyabb lesz az ez évi termés, ami teljes mértékben az aszálynak és az október 22—26-i fagyoknak tulajdonítható. Az aszálykárok ellenére is a lakosság és az ipar zöldségellátása javult megyénkben. A konzervipar évek óta problémát jelentő paradicsom alapanyag-ellátása megoldódott ebben az esztendőben, de még ezen a téren nincs minden rendben, vannak megoldandó feladataink. Ezek megvalósításában segít a közelmúltban megjelent, az ágazatot érintő intézkedéssorozat. Mivel az 1976. évi mezőgazdasági tervteljesítések nem az V. ötéves tervelőirányzatok szerint valósulnak meg, az elmaradást a mezőgazdaságnak, így megyénknek is pótolnia kell. Ebben a harmadik termelőszövetkezeti kongresszus is állást foglalt. E nagy feladat végrehajtásának megalapozása megyénkben jelenlegi megítélésem szerint általában megtörtént. Megyénk mezőgazdasági üzemei a kenyérgabona vetését a felemelt területen elvégezték, az elvégzett talajmunkák, a tápanyagbiztosítás, a vetőmagminőség terén tett intézkedések hatására szépen fejlett zöldellő búzatáblákat láthatunk a megye határában mindenütt. Az őszi mélyszántás és talajelőkészítés is befejezéshez közeledik, az állatállomány átteleltetésének a feltételei biztosítva vannak. Gondot jelent viszont az V. ötéves terv fejlesztési céljainak időarányos lemaradása, amit megyénkben nehéz lesz pótolnunk. Fokozottan jelentkezik a probléma megyénk északi részén a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezetek esetében. A kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó szövetkezetek száma — igaz, hogy a jogszabálymódosítás következtében — 13-ról egyre csökkent, a kedvezőtlen gazdasági körülmények azonban mind a 13-nál továbbra is megmaradtak. Az alacsony eszközellátottságú, külön beruházásban részesíthető tsz-ek száma pedig 25 lett. Az ez évi tapasztalatok alapján ezek a termelőszövetkezetek többségükben nem tudják igénybevenni a külön beruházási támogatást, mert egy részük szanálva volt, építésiokirat-tilalom alatt állott, több termelőszövetkezetnek pedig nincs annyi saját ereje, hogy a beruházást megkezdhesse. Problémaként vetődik fel az is, hogy a belső utasításban a külön beruházási támogatás felhasználásának lehetősége igen korlátozott. Javaslom az illetékes tárcának a külön beruházási támogatást fejlesztési hozzájárulásként biztosítani a termelőszövetkezetek részére oly formában, hogy azt mint saját forrást lehessen igénybevenni, ugyanakkor a felhasználás körét szélesíteni, mert az így befektetett fejlesztési pénzeszköz mind népgazdaságikig, mind üzemi szempontból igen hasznos lehetne. Tisztelt Országgyűlés! Tapasztalataink szerint a kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálkodó termelőszövetkezetekben az objektív nehézségeken túl a gazdálkodás szempontjából elsődleges szubjektív feltételek is hiányoznak. A nagyobb és nehezebb körülmények között végzett munkához jól képzett szakemberekre van szükség. Az e szövetkezetekben elérhető kevesebb jövedelem, a sikerélmény hiánya nem teszi vonzóvá a szakemberek számára a letelepedést. Az eddigi intézkedések, mint pl. az ösztöndíjrendszer, a letelepedési segély, nem oldják fel a feszültséget. A szakemberek letelepedését és megtartását segítené a megfelelő színvonalú szolgálati lakás biztosítása. Ezeket az igényeket ezek a szövetkezetek önerőből kielégíteni nem képesek. Vannak kis községek, ahol a közlekedési nehézségek, a gyermekek iskoláztatási lehetőségeinek hiánya, a családtagok megfelelő elhelyezkedésének problémái miatt sem telepednek le a szakemberek. A gyenge adottságú termelőszövetkezetek szakembergondjainak megoldásának egyik lehetőségét abban látom, hogy 20— 30 kilométeres vonzáskörzettel rendelkező nagyobb községekben és városokban állami beruházásként „szakember'-lakások épüljenek, ennek feltételét javaslom, hogy a költségvetés a jövőben támogassa. Az így koncentráltan letelepedett szakembereknek az időben történő munkahelyre való kijuttatása az üzem feladata legyen. Tisztelt Országgyűlés! Végül megyénk vízgazdálkodási és meliorációs feladataival, helyzetével kívánok foglalkozni. A kérdés fontosságát indokolja az, hogy a tervszerűen megvalósított komplex vízrendezés és melioráció adhat csak biztosítékot arra, hogy megyénk mezőgazdasága megfelelhessen a jövő tervek előirányzatainak. A meliorációs program végrehajtását indokolja az, hogy megyénk jó talajadottságú, sík vidékű terület, ahol a meliorációs és vízrendezési beruházások és arra fordított ártámogatások megtérülése a magas beruházási hatékonyság következtében a leggyorsabb, a népgazdaság eredményessége pedig a legmagasabb. A megye legfontosabb vízrendezési és meliorációs feladatait meghatározó 15 éves fejlesztési koncepciós tanulmányterv, amely a vízügyi, műszaki, agronómiai és közgazdasági szempontból megalapozza a meliorációs beavatkozások térségi és időbeni végrehajtását. Ebből 1975-ig 70 ezer hektár komplex üzemi vízrendezés valósult meg megyénkben. Az ezzel kapcsolatos talajjavítási és mélylazítási feladatoknak viszont csak 30 százalékát tudták megvalósítani a beruházó üzemek egyrészt a saját erőhiány, valamint a megyének rendelkezésre bocsátott állami támogatási keret hiánya miatt. A megyének a program keretében 1985-ig további 100 ezer hektár komplex vízrendezési, mélylazítási és kémiai talajjavítási beruházást kell megvalósítania ahhoz, hogy 1985-re a megye élelmiszer-gazdasági fejlesztési tervében a betervezett termésszintek megalapozottak legyenek. A program időarányos végrehajtása érdekében 1980-ig 580 millió forint értékű meliorációs feladatot kell megvalósítani, amivel csaknem 50 ezer hektáron komplex meliorálást lehet végrehajtani, a kapcsolódó vízrendezéssel, talajjavítással és mélylazítással. 37 ORSZÁGGYŰLÉSI EBTESlTÖ