Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

85 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975 lentkező feszültségekről és a további feladatokról is. Ügy gondolom, hogy a XI. kongresszus határozatainak végrehajtása, V. ötéves tervünk meghatározása most a felkészülés időszakában hazánk dolgozó népét különösen foglalkoztatja. Országunk gazdasági életében jelentős feladatok hárulnak a mezőgazdasági termelésre, az élelmiszeriparra, mind a hazai szükségletek kielégítésében, mind az export teljesítésében. Az előterjesztés megállapítja, hogy mezőgazdaságunk IV. ötéves tervi céljai teljesülnek. Ez így van szűkebb hazámban, Somogy megyében is. Agrárpolitikánk megfelelő gyakorlati alkalmazásával jelentős előrehaladás történt a területi és az üzemi koncentrációban, és ezzel párhuzamosan növekedett a termelési eszközök koncentrációja is. A növekvő eszközállomány, a vezetési színvonal javulása lehetővé tette a termelési rendszerek gyors ütemű elterjedését, a növénytermelésben, az állattenyésztésben egyaránt. Ennek hatására gyorsult a mezőgazdaság iparszerű fejlődése, a szakosodás. Mindezek eredményeként javult a termelés színvonala, érdemlegesen emelkedett a kibocsátott áruk mennyisége. A mezőgazdasági termelésben előállított termékvolumennel arányosan viszont nem növekedett a megye élelmiszeripari kapacitása, mert a korábbi években végrehajtott rekonstrukciókon túl az utóbbi években megvalósított szinttartó és kisebb korszerűsítő beruházásoktól eltekintve érdemleges fejlesztési beruházás nem történt. Ennek következtében újabb és egyre növekvő feszültségek jelentkeznek a mezőgazdasági termelés, a megtermelt áruk felvásárlása, feldolgozása, és raktározása között. A megtermelt áru jelentős hányadát megyén kívülre kell szállítani, ami népgazdaságilag és üzemileg egyaránt hátrány. A felvásárlás, feldolgozás, raktározás területén jelentkező gondok különösen kedvezőtlenül hatottak a háztáji és kisegítő gazdaságokra, amelyek erre igen érzékenyen, termelésük csökkentésével reagáltak. A termelés és feldolgozás között az előbbiekben vázolt ellentmondások annak ellenére fennállnak, hogy nőtt megyénkben az élelmiszerfeldolgozás és értékesítés mennyisége. Ez úgy volt lehetséges, hogy élelmiszeripari vállalataink az üzemszervezésre, a belső tartalékok feltárására, a műszaki fejlesztésre az eddigieknél nagyobb figyelmet fordítottak. Elősegítette a növekedést továbbá az is, hogy a termelés és feldolgozás elkülönültségének feloldására tett országos intézkedések következtében mezőgazdasági üzemeink és egyéb szövetkezeti szektorok, valamint ezek társulásai lényegesen fokozták értékesítő, feldolgozó tevékenységüket. Ügy érzem, hogy a mezőgazdaság és élelmiszeripar kapcsolatáról elmondottak egyértelműen alátámasztják az előterjesztésben szereplő azon célkitűzéseket, hogy az ötödik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termékeket feldolgozó élelmiszeripart, a raktári és hűtőhálózatot, az eddigieknél dinamikusabban szükséges fejleszteni. Közismert, hogy mindinkább szűkül a lehetősége a hagyományos kikészítésű élelmiszeptember 25-én, csütörtökön 86 szeripari termékek értékesítésének, bel- és külföldön egyaránt. A piac igényei új módon jelentkeznek. A változó élet- és munkakörülmények hatására a kereslet mindinkább növekszik a félkész- és konyhakész termékek iránt. A mezőgazdaság gyorsuló iparszerű fejlődése, a szakosodás fokozza és magában hordja a termelés, a feldolgozás, az értékesítés vertikumának létrehozását, a feldolgozóipar és a mezőgazdaság technológiai összetartozását. Ennek igényét az is alátámasztja, hogy a mezőgazdaság iparszerű termelése, az egyre magasabb összegben jelentkező pótlólagos ráfordítások, a szakosodás, a termelés hosszabb távra szóló tervezése, az eddigieknél nagyobb értékesítési biztonságot kíván. Az értékesítési biztonság más módon, de elengedhetetlen feltételként jelentkezik a kisárutermelőknél is. Mindezek együtt azt igazolják, hogy az élelmiszeripar és a mezőgazdaság integráltabb együttműködése fontos gazdasági szükségszerűség, és ennek a felismerése alapján fontos döntéseket kell hozni. Ezért a jövőben, de elsősorban a következő tervciklusban, ennek konkrét megvalósítása érdekében hatékonyabb intézkedések szükségesek. Véleményem szerint az élelmiszergazdaság ütemesebb fejlesztésének ez egyik kulcskérdése. Éppen ezért javaslom, hogy a mezőgazdasági termékeket feldolgozó állami iparágak, valamint azok raktár és hűtőhálózata bővítésének elsődlegessége mellett, mielőbb a gyakorlatban ható olyan közgazdasági, jogi szabályok működjenek, amelyek a két ágazat integrációjára ösztönöznek. Másrészt természetesen azt is tudomásul kell vennünk és el kell ismernünk, hogy mezőgazdaságunknak az integrációs törekvésekkel egyidejűleg a termelési színvonal növelését és stabilizálását is meg kell oldania. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Népgazdasági érdekeinket akkor szolgáljuk helyesen, a kormányprogramban megfogalmazott feladatok végrehajtását akkor segítjük elő, ha a területünkörr-meglevő gazdasági, természeti és közgazdasági adottságainkat hasznosítjuk. Megyénkben a negyedik ötéves terv során, de az ötödik ötéves terv előkészítésekor is ebből indultunk ki, s hosszabb távon is ezt látjuk az előrehaladás egyik alapvető tényezőjének. Lehetőségeinkhez mérten fejleszteni kívánjuk megyénkben a mezőgazdaságot, és az ezzel összefüggő élelmiszeripart, hasznosítani a jelentkező, de kárbavésző melléktermékeket, javítani a tároló és raktárhelyzetet, értékesíteni a meglevő erdő- és favagyont. Az ilyen irányú program megvalósítását már elkezdtük, kisebb részben realizáltuk, több területen az előkészítettség ellenére rajtunk kívülálló okok miatt bizonytalanságban vagyunk, gondjaink jelentősek. Például a kaposvári húskombinát korszerűsítését, rekonstrukcióját a negyedik ötéves terv időszakában be kellett volna fejezni, azonban el sem kezdődött. Ez kétoldalú feszültséget vet fel. Egyrészt a mezőgazdasági üzemek felkészültek az ipar igényeinek megfelelő alapanyag biztosítására, létrejött megyénkben a KA—HYB sertéstenyésztő vállalkozás, létrehoztuk a marha-