Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

863 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 864 A bizottságokban elhangzott viták során 110 képviselőtársam mondta el véleményét az 1977. évi költségvetéssel kapcsolatosan. A bizottságok munkáját jellemző legfontosabb tapasztalat az, hogy az idén — néhány kivételtől eltekintve — főként a gazdálkodás egyes területein meglevő problémák, feszültségek megoldásának lehetséges módjairól volt szó. A bizottságok nagy része foglalkozott a takarékosság kérdésével, s úgy vélik, hogy a takarékosságnak nemcsak a vállalatoknál, hanem a népgazdaság minden területén, az irányítás, a közigazgatás területén is érvényesülnie szükséges, és ennek az ágazatokban megfelelő hangsúlyt kell kapni, amelyben a népgazdasági érdekek fejeződnek ki a tárca, illetve az ágazati érdekekkel szemben. Az ipari bizottság részéről felmerült, hogy jobban meg kellene becsülni a tenniakarást, a bátor gazdasági vezetést, az új, jobb gyakorlat keresésének nagyobb támogatást kellene kapnia a központi vezetéstől és a társadalmi szervektől. Az a vállalatvezető, aki a fejlődés érdekében kockázatot vállal és ha minden kockázat nem sikerül, ennek figyelembevételével kerüljön megítélésre! Több bizottság foglalkozott a beruházással, mivel késik ipari, szociális, egészségügyi és kulturális létesítmények befejezése, amely komoly népgazdasági kárt okoz. Felhívták a figyelmet a bizottságok a lakásátadások ütemének rendszertelenségére, és hathatós intézkedéseket kívánnak a bizottságok a beruházások megfelelő előkészítése színvonalának javítására. A kulturális bizottság elismerően nyugtázza, hogy az ismert nehézségek ellenére a kulturális ágazat 8 százalékkal több pénzeszköz felett fog rendelkezni, mint az elmúlt évben. Problémát jelent azonban kulturális vonatkozásban a tanácsi szervek részére, hogy a vállalatok szívesen adnak segítséget új közös létesítmények létrehozására, azonban azok fenntartásában már nem vállalnak anyagi érdekeltséget. Az ipari bizottság úgy látja, hogy az alsó bérkategóriák tervszerű és irányított fejlesztése következtében előálló szintetizáló hatás és a munkaterületek konkrét igényei és lehetőségei kissé eltérnek egymástól. Javasolja, hogy itt nagyobb lehetőséget kellene adni a vállalatoknak arra, hogy a fontos célkitűzéseken belül saját maguknak is lehetőségük legyen differenciáláshoz. A népgazdaság helyzetének megértésén alapuló segítőszándék mutatkozott meg a bizottsági üléseken abban is, hogy általában elmaradtak a korábbi években megszokott bejelentések a költségvetéssel szembeni többletigényekre. A bizottságok munkájában kifejezésre jutó egységes, konstruktív szemlélet jó alapul szolgálhat a végrehajtás eredményes megszervezéséhez. A terv- és költségvetési bizottság az előzetes vita alapján úgy véli, hogy az előterjesztett törvényjavaslat összességében és részleteiben is hatékonyan szolgálja az ország társadalmi, gazdasági fejlődését, megfelelő feltételeket teremt a szocialista építőmunka folytatásához. A jövő évi költségvetés jellemző vonása az, hogy következetesen törekszik valóra váltani azokat a fontos gazdaságpolitikai célokat, követelményeket, amelyek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának legutóbbi ülésén fogalmazódtak meg. Ennek legfőbb bizonyítéka az, hogy a kialakított költségvetési előirányzatok összhangban vannak a népgazdasági terv alapvető mutatóival, megfelelő pénzügyi eszközök és módszerek segítik a gazdaságpolitikai célok valóraváltását. Tisztelt Országgyűlés! Az ez évi népgazdasági terv az V. ötéves tervvel összhangban a népgazdaság egyensúlyi helyzetének további javítását tűzte ki célul. Az 1976. évi gazdasági fejlődés fő iránya megfelel a terv céljainak. Gazdaságunk a számítottnál hátrányosabb feltételek ellenére a terv céljaival összhangban fejlődik. Javult a munka termelékenysége, némileg fokozódott az energia- és anyagtakarékosság, termelésünkben nőtt az export részaránya. Megindult a népgazdasági egyensúly helyreállításának folyamata. A nemzeti jövedelem belső elosztási arányai lényegében megfelelnek gazdaságpolitikai törekvéseinknek. A fejlődés iránya és annak arányai jók, azonban e jó irányú változások kibontakozása még nem elég erőteljes. A tervszerű fejlődést ez évben több kedvezőtlen körülmény is nehezítette. Főként — a miniszter elvtárs is foglalkozott vele — a világgazdaságban végbemenő és a népgazdaságunkat is negatívan érintő, kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a mezőgazdáságot sújtó szélsőséges időjárás miatt, az ez évi tervben kitűzött fő mutatókat előreláthatóan teljes mértékben nem érjük el. A nemzeti jövedelem, a mezőgazdasági és az ipari termelés, így az életszínvonal is szerényebb mértékben növekszik a tervezettnél. Az 1977. évi költségvetési törvényjavaslatban foglalt magasabb nagyságrendek, a bevételi és kiadási oldal arányai ezt az alapvetően helyes irányt tükrözik. Magasabb növekedési arányt tűzött ki az előző évi tervhez képest a népgazdasági egyensúly növekedése mellett. A terv- és költségvetési bizottság is helyesli és jónak tartja a költségvetés irányelveinek a miniszter elvtárs expozéjában is elhangzott kiindulópontját, mely szerint a jövő évi gazdálkodás irányelveinek és kereteinek meghatározásánál abból kell kiindulni, hogy segítsük elő a lendületesebb gazdasági fejlődést. Tisztelt Elvtársak! A népgazdasági egyensúly helyzetének további javítására irányuló célkitűzések között kiemelkedő fontosságú a hatékonyság növelése. Ennek érdekében el kell érni, hogy gyorsuljon a gyártmányszerkezet átalakulása, erősödjék és általánossá váljék a takarékos gazdálkodás, növekedjék az eszközök kihasználtsága, javuljon a munkaerő-gazdálkodás, éljünk a munkaszervezés lehetőségeivel, bővüljön a minden piacon gazdaságosan értékesíthető áru termelése. Tisztelt Országgyűlés ! Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósításában gyakorlatilag nagy felelősség hárul az ország termelő egységeire, vállalataira, szövetkezeteire. A termelő egységek dolgozó kollektíváinak, vezetőinek