Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-13

859 Az Országgyűlés 13. ülése, 1976. december 16-án, csütörtökön 860 Az a meggyőződésünk, hogy főképpen azok­nál a nagyberuházásoknál hiányos az előkészí­tés, amelyekre úgynevezett részdöntést kérnek, vagyis már akkor engedélyt kérnek a gépek megrendelésére, vagy az építési munkák meg­kezdésére, amikor még nem dolgozták ki vég­legesen a teljes beruházási javaslatot. A rész­döntések után még nagy lehet a technológiai bizonytalanság és ez a beruházások szükségsze­rű elhúzódását okozza, sőt sokszor tetemes ter­ven felüli többletköltségeket is. Ezért nyomaté­kosan felhívjuk valamennyi, a beruházási dön­téseket előkészítő, s hozó szervezetünk figyel­mét a tervbizottságnak arra az állásfoglalására, hogy csak egészen kivételes esetekben engedé­lyezzük a kiviteli munkák megkezdését, vagy a berendezések megrendelését, a beruházási ja­vaslattal jól megalapozott döntés előtt. Kedves Képviselő Elvtársnők és Elvtársak! A tervnek az életszínvonalat meghatározó előirányzatai kedvezőnek mondhatók. A kerese­tek az ideinél gyorsabban, a fogyasztói árak pe­dig mérsékelten emelkednek. Ezek együttes ha­tására az egy főre jutó reáljövedelem 3,5—4 százalékkal lesz magasabb, mint ez évben, s el­éri az V. ötéves tervben 1977-re tervezett üte­met. Központi fogyasztói árintézkedésekre az ideinél jóval szűkebb körben kerül sor. Költ­ségvetési támogatással, termelési ösztönzéssel, és árellenőrzéssel szabályozzuk, hogy a fogyasz­tói árak emelkedése, összesen a 3,8—4 százalé­kot ne haladja meg. Hozzátehetjük, hogy eb­ből több mint 1 százalékot az idén év közben végrehajtott húsáremelésnek, most már egész évre számított hatása teszi ki, amit a bérekben, a nyugdíjakban és a családi pótlékban részesü­lőknél külön ellensúlyoztunk. A fogyasztás növekedésének megfelelően a jövő évben a kiskereskedelmi forgalom folyó áron 8—9 százalékkal emelkedhet. Az élelmisze­rekben folyamatos és zavartalan áruellátásra lehet számítani. A téli, tavaszi burgonyaellátást részben importból ugyan, de biztosítjuk. Több déligyümölcsöt vásárolunk. Javul a kínálat a ruházati és egyéb iparcikkekből, a belkereskede­lem a jobb áruellátás és a gazdagabb válasz­ték érdekében bővíti a fogyasztási cikkek be­hozatalát. A vállalati jövedelemszabályozás keretei között átlagosan mintegy 5 százalékos béreme­léssel számolunk, ugyanúgy a költségvetési szer­veknél is. Ezen felül 500 millió forint úgyneve­zett bérkedvezményt nyújtunk egyes tervcé­lok megvalósítására. Növeljük a villamosener­gia-ipar és a ruházati ipar fizikai dolgozóinak bérét az említett általános szabályokon túl is. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak leg­alacsonyabb — „úgynevezett" minimális — bé­rét a jövő évtől 200 forinttal emeljük. Tenni­valóink között tartjuk számon, hogy enyhítsük az oktatás, a népművelés és az egészségügy te­rületén meglevő béraránytalanságokat. A termelőszövetkezeti dolgozók reálkerese­tének 2,5—3 százalékos tervezett növekedése túl is teljesülhet, mivel erőteljesebb lesz a me­zőgazdasági termelés ösztönzése. Külön adó­mentességekkel segítjük a zöldségtermelés növe­lését, öt évig nem kell adót fizetni a tanácsok­tól bérbe vett, korábban nem müveit földek után. A termelési biztonság erősítését szolgálja, hogy a tanácsok a jövőben a földterület utáni adót több évre előre állapítják meg valamennyi kistermelőnél. A kisközségekben és a városok ellátatlan területein szolgáltató tevékenységet folytató kisiparosok és kereskedők több adó­kedvezményt kapnak. Előnyösebb lesz az idős, vagy csökkent munkaképességű kisiparosok és kereskedők adója is. Mindezek hatására a lakosság adó- és ille­tékbefizetései a költségvetésben 600 millió fo­rinttal csökkennek, részarányuk a költségvetés­ben majdnem 2 százalókra mérséklődik. A jövő évben 88 ezer, az ideinél 3 ezerrel több lakást építünk. Ebből állami erőből 31 ezret. A lakás­építéshez hosszú lejáratú hiteleket nyújtunk, kedvezményeket adunk a munkáslakás-építés­hez. A kormány rendszeresen foglalkozik a la­kásépítés helyzetével. Legutóbb a budapesti la­kásépítés áttekintése szerepelt napirendjén. Ér­tékelte a tervekben meghatározott feladatok végrehajtását és határozatokat hozott a beruhá­zások előkészítésének, lebonyolításának javítá­sára, a lakásépítkezések műszaki, munkaerő- és pénzügyi feltételeinek rendezésére. Hasznos volna, ha e határozat tanulságait az egyes me­gyékben és megyei városokban is levon­nák. Életkörülményeink javulásához hozzájárul, hogy a költségvetésből származó pénzbeli tár­sadalmi juttatások együttes összege 5 milliárd forinttal, 11 százalékkal lesz több 1977-ben az ideinél, és ez a növekedés gyorsabb, mint a la­kosság munkából származó jövedelmének emel­kedése. örvendetesen szaporodik a két- és több gyermekes családok száma. így 70—80 ezerrel több gyermek után folyósítunk a jövő évben családi pótlékot. Számításaink szerint mintegy 20 ezerrel többen veszik igénybe a gyermek­gondozási segélyt. Számuk ezzel meghaladja a 300 ezret. A gyermekgondozási segélyre a szak­szövetkezeti tagok is jogosultak lesznek. A nyugdíjakat, csakúgy, mint az idén, 2 százalék­kal, de legalább 50 forinttal kiegészítjük. Szé­lesebb körű intézkedésre nincs mód, de néhány szociális juttatásra és kiegészítésre itt is gondo­lunk. A jövő évtől kezdve minden szakszövet­kezeti tag jogosult a termelőszövetkezeti jára­dékkal azonos ellátásra. A nyugdíjasok eddig a szakszervezeti tagság alapján kaptak évenként egyszer 50 százalékos vasúti utazási kedvez­ményt, most ezt kiterjesztjük minden nyugdí­jasra és évente négyszeri utazásra. Az egészségügyi, szociális és kulturális in­tézményhálózatra, valamint a lakosságot köz­vetlenül szolgáló kommunális intézmények tevé­kenységére fordított kiadások együttesen 8 szá­zalókkal nőnek. Ezekre a pénzbeli juttatásokon kívül 39 milliárd forintot költünk, ami az új intézmények szükségletein túl egyelőre az el­látási színvonal tartására ad lehetőséget, és csak néhány területen hoz minőségi változást. Az egészségügyi intézmények közül a kór^ házak befogadóképessége újabb 1500 hellyel

Next

/
Thumbnails
Contents