Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-2

79 Az Országgyűlés 2. ülése, 1975. szeptember 25-én, csütörtökön 80 nekünk, képviselőknek kell azon munkálkod­nunk, megértetnünk és beláttatnunk, hogy a la­kossági fagyasztás további növelésé elsősorban rajtunk, az ország népén múlik. Azt is tudatosí­tanunk kell, hogy ennek módja és lehetősége a fegyelmezett munka, a belső tartalékok feltárá­sa és a takarékosság minden téren. Bízom abban, hogy a dolgozók többsége ezt megérti és így is fog cselekedni. A képviselői beszámolókon, gyűléseken, megbeszéléseken nö­vekedni fognak az igények és a panaszok is. De jó ha tudjuk, hogy kik a legtürélmetlenebbek, mert sokszor előfordulhat az is, hogy éppen azok, akiknek munkája és fegyelme nem megfe­lelő, ugyanakkor az ellátás, a szolgáltatás, az igények kielégítésének zökkenői során mindig csak másutt keresik a bajit, a hibát. A közmon­dással élve, ők azok, akik más szemében a szál­kát is meglátják, de a magukéban még a geren­dát sem. Gyakran elhangzik az a kérdés, hogy ki és hogyan kezdje a fegyelem megszilárdítását és a munka megjavítását. Erre csak egy válaszunk lehet; mindenki, mindenütt és haladéktalanul. Ezt kell nekünk, képviselőknek, tanácstagoknak és népfront aktivistáknak is társadalmi, politi­kai tevékenységünk mottójává tenni. Tisztelt Országgyűlés! A XI. kongresszus határozatai és a kormány programja alapján ki­alakultak a főbb tennivalók. Értjük és megért­jük, hogy feladataink az V. ötéves terv során jelentősek és a korábbinál jobb és hatékonyabb munkát követelnek. Egyben lelkesítőleg is hát­nak, mert megvalósulásukkal nagyobbat léphe­tünk a szocialista társadalom felépítésének út­ján. A párt- és állami vezetés több évtizedes irá­nyító tapasztalata, a szocialista országok közös­ségével és különösen a Szovjetunióval való ha­tékony együttműködésünk, valamint munká­saink, parasztságunk és értelmiségünk szocia­lista elkötelezettsége, Budapest lakosságának sokszor már bebizonyított áldozatos munikakész­sége garanciát nyújt a kormány programjában nyújtott célok eléréséhez. Ennek érdekében ké­rem képviselőtársaimat, hogy bizalommal és együttműködő munkálkodással fogadjuk el a kormány programját. (Taps.) ELNÖK: Mráz Tibor képviselőtársunk fel­szólalása következik. MRÁZ TIBOR: Tisztelt Országgyűlés! Ked­ves Képviselőtársaim! Nagy várakozás előzi meg a kormányprog­ram elfogadását, mivel egyes területek fejlesz­tése, vagy nagyberuházások várhatók a dönté­sektől. A Minisztertanács 1974. július 4-én kelt határozata a szénbányászatnak is új perspektí­vát nyitott, s ezen határozatban a Miniszterta­nács a szénbányászat munkaerőhelyzetének, problémáinak fokozatos megszüntetése érdeké­ben több hathatós intézkedést hozott. A Borsodi Szénbányák vezetői, dolgozók közösen keresték helyét és szerepét a bányáknak a megváltozott követelmények, körülmények és igények figye­lembevételével. A XI. kongresszus irányelvei, az MSZMP programja egészséges pezsgést váltott ki munkahelyeimkan. A XI. kongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulójára indí­tott munkaverseny bebizonyította, hogy a bá­nyászság, ha létszámában csökkent is, de egysé­gesen most is a párt politikája mellett áll, tet­teikkel védik, erősítik, harcolnak érte. Bizonyít­ják, hogy munkásosztályunk, pártunk, népünk minden döntő feladatnál, minden körülmények között számíthat a bányászokra. A bányászság egységesen támogatja a XI. kongresszuson meg­hirdetett programot, valamint eredményesen dolgozik a Központi Bizottság-i határozatok, a IV. ötéves népgazdasági terv megvalósításán. A XI. kongreszus megjelölte gazdasági., tár­sadalmi útjainkra a követendő irányt. Üdvözöl­ni tudjuk, hogy a kormányt az a törekvés hatja át, hogy útjainkra kidolgozza a közlekedési sza­bályokat, megtervezi a közlekedési rendet, irá­nyítja a forgalmat, mert a párt programja a nagyszerű út irányát mindenki számára jelölte meg. Nekünk, akárcsak az útépítőknek, egy pil­lanatra sem szabad szem elől téveszteni az irányt, de legfontosabb munkánk mégis a táv­latokat, az irányt szemmel tartva, az út építése, szilárd megbízható alapokon. A gazdaság, a közvélemény igényli az igaz­ságos központi irányítást, mely határozott, erős és az állami élet és az állami irányítás minden szintjén egységes, összehangoló, ellenőrző mun­kát fejt ki. A közvélemény igényli a törvények követ­kezetes végrehajtását. Mivel még számtalan je­lenség adódik a törvények nem egységes értel­mezését kiskapunak használják fel. A verseny­ben helyzeti előnyök is támadnak. Amikor is a kis céget le akarják szorítani az útról, mindenki csak a nagyvállalattal, a fizetőképessel akar (koo­perálni. A forgalom irányításában gyakran ha­tározottan kell intézkedni, illetve differenciáltan zöld vagy piros jelzést alkalmazni. Csatlakozom Méhes Lajos elvtárs felszólalá­sához, hogy programozni kell a szabad út hosz­szát és álljt is kell tudni mondani, ha indulj t mondunk. Kedves Elvtársak! A Borsodi Szénbányák dolgozói különböző választási értekezleteken, fó­rumokon munkálták ki a helyi gazdaságpolitikai életben követendő irányt. Minden szocialista brigádunknak jelszava lett: gazdálkodjunk takarékosabban az idővel, anyaggal és energiával. A vállalat vezetése és tár­sadalmi szervezetei a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozatának figyelembevételével vizsgálta, értékelte az üzemi termelést, az irá­nyítást, a tervezést azzal az igénnyel, hogy a ha­tékonyság sajátosan az egyes aknák adottságai­hoz mérten realizálódhasson. Minden brigád is­meri éves feladatát, ismeri a határidőket, az anyagi érdekeltségi tényezőket, tehát érdemes dolgozni a célok érdekében. A különböző szintű párt- és tömegszervezeti beszámolókon, választási gyűléseken az ered­mények értékelése mellett az igényeiket is bát­ran felvetették választóim. A technika mai fej­lettségi fokán látható, hogy a többi iparág gé­pesítettségi szintjétől mennyire elmaradt a bá­nyaipar. A megnövekedett követelményeknek

Next

/
Thumbnails
Contents