Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.
Ülésnapok - 1975-12
829 Az Országgyűlés 12. ülése, 1976. október 15-én, pénteken 830 mennyiség szinten tartását. Ez — úgy vélem — a népgazdaságnak is érdeke. A magyar alumínium, a közismert fehér arany nemzeti kincsünk, megérdemli, hogy az eddiginél többet törődjünk és takarékosabban bánjunk vele, hiszen szó szerint, igen sok energia rejlik benne. Remélve, hogy kérdéseimre választ kapok, a miniszter elvtárs beszámolóját elfogadom és a tisztelt Országgyűlésnek is elfogadásra ajánlom. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK: Fritz László képviselőtársunk következik szólásra. FRITZ LÁSZLÓ: Tisztelt Országgyűlés! A nehézipari miniszter elvtárs által az Országgyűlés elé terjesztett írásos anyagot tanulmányozVa és a szóbeli kiegészítést meghallgatva, az azokban foglaltakkal teljes mértékben egyetértek. Egyetértek azért, mert a beszámoló jól szemlélteti a nehézipar valamennyi területén végbement jelentős fejlődést, de azt is tartalmazza, milyen sok nehézséggel kellett megküzdeni a eladatok megoldása során az iparág dolgozóinak. A nehézipar a negyedik ötéves tervidőszak ^'kitűzéseit eredményesen oldotta meg, ami jó alapot biztosít a még nagyobb feladatokat tartalmazó ötödik ötéves terv sikeres teljesítéséhez. ^ Én Zala megyében, az olajbányászat területén dolgozom, és elmondhatom, hogy a munkam során szerzett tapasztalataim is az előterjesztésben foglaltakat támasztják alá. A negyeik ötéves tervidőszakban a kormány központi toldgázprogramjának eredményes végrehajtása Jelentősen segítette az ország gazdasági fejlődéit, a korszerű, hatékony technológiák bevezetését. A földgáztermelés és felhasználás fejlődése n agy hatással volt az energiaszerkezet korszerűsítésére. Az ötödik ötéves terv során azonban tovább kell bővíteni az energiamérlegben a szénhidrogének arányát, a tervtörvénv szerint •>/ százalékról 64—66 százalékra. Ennek megvalósításához még nagyon sok a tennivaló, amit a miniszter elvtárs beszámolója is tartalmazott. A munkához a feltételek adottak, hozzászólásomban azonban szeretném a figyelmet ráiráfiVitani a terv célkitűzései végrehajtásának nénanv fontos gyakorlati feladatára. Ezek közül az e^Vik a földtani kutatási tevékenvség. amelv a negyedik ötéves tervidőszakban is a földgáz° r ogram végrehajtásának egvik fontos feltétele volt. Nagv segítséget ielentett és biztatást adott ^l hozóinknak ezzel kapcsolatban az 1973-ban n^eçielent kormánvhatározat. amely a kutatások ^""élesítését irányozta elő. illetve eredményezte. , A tén^qdatok szerint a földtani k"tqtások In P7 °' erpdménveket hoztak. Az faitézütocIA•seTçnek köszönhető, hogv a kutatásra fordított Ki r* s m^n^visége csaknem mefkétszprpződntt. arninpk erprlménveként a kőolai- és föl^«á^or melés is I4r>vecresen emelkedett \ feilodoshp? ~~ S7Pr«ái-i V ^pip r)c ó rf nélkül mond'Vio+om — Vinz'/á^íltak a nacrv tapasztalttal r«ndplkp7ő -^lai n ^ibánvászok is. Munkáiuk predménvek^nt kerültek termelésbe r%óld*"i n Dunántúlon Ortahá** és Pusztaapáti olaj- és gáztároló rétegei amelyek évente 70—80 ezer tonna kőolajat adnak a népgazdaságnak. A zalai kutatók azonban a Duna—Tisza közén is új, nagy jelentőségű kőolaj- és földgázmezőket tártak fel, amelyek már az ötödik ötéves tervben termelni fognak. Az eredmények újabb biztatást adtak a kutatóknak, akik annak tudatában folytatják munkájukat, hogy hazánkban érdemes kutatni az új, valamint a régi területeken, de nagyobb mélységekben. A kutatás körülményei, szakmai, technikai szükségletei a korábbi évekhez viszonyítva jelentősen megváltoztak. Az ismeretlen területek, az 5000—6000 méteres mélységben végzett fúrások sok esetben nem várt nehézségeket eredményeztek, amelyekkel a kutatók eddig megbirkóztak. Az elmondottakkal a kutatások további kiterjesztésére, elsősorban a felszíni geofizikai kutatások volumenének növelésére hívnám fel a figyelmet. Ugyanis a megfelelő területeken és szinteken végzett kutatás nagy gazdasági előnyökkel jár, többek között a gázprogram végrehajtásának szempontjából is. Mindamellett azt is tudjuk, hogy minden országnak, de különösképpen hazánknak fontos érdeke fűződik a természeti erőforrások minél ésszerűbb kiaknázásához. A földtani kutatási tevékenység mellett a Zala megvei kőolaj- és gáziparban tevékenykedő dolgozókra fontos feladatokat rótt a föld alatti gáztárolás megvalósítása, amely az V. ötéves tervben tovább folytatódik. Ahogyan a kutatások terén, ugyanúgy a föld alatti gáztárolás megoldásában is abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy nagy tapasztalatú_.szakembergárdával rendelkezünk. A megye térségében jelenleg kivitelezés alatt álló pusztaedericsi föld alatti gáztároló létesítményei határidőre, 1978ban elkészülnek. Ugyanez a szakembergárda — szellemi dolgozók és fizikai munkások kollektívája — oldotta meg a Nehézipari Minisztérium és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt segítségével a zalai olajmezőkön a korszerű, új, úgynevezett másodlagos-harmadlagos termelési eljárások bevezetését. A zalai olaimezőket egyesek már a kiöregedő jelzővel illették. Az új. széndioxidos termelési módszer kidolgozása és bevezetése megcáfolja e pesszimista véleményeket. A bázakerettyei és lovászi mezőkben már kiépített és termelésbe állított rendszer gyakorlati eredményei bizonyítiák. hogy az új eljárás alkalmazása célszerű, sőt szükséges. Példaként említem, hogy az úi módszer azt eredménvezte. hogv Bázakerettvén ebben az évben mintegv 45 ezer tonna kőolajat termelünk, enélkül oedinr mindössze 8—10 ezer tonna lenne a termelés. Reálisan számolunk, hogy az V. ötéves tervidőszak során a termelés mennyisége évről évre fokozatosan emelkedni fog. Véleményem szerint Zala megye szénhidro<?énmarában. ahogvan az egész magyar kőolajés gáziparban adottak a fpltételek a nebézioar V. ötéves tpi~véfoen foplalt feladatok — köztük a földgázfelhasználás köznonti feilesztési n^ogramíának — véarpVinit^sához Tprmészetpspn a fpilődéshez elermpdhptetlenül szükséges a termelési kultúra színvonalának további emelése, a
