Országgyűlési napló, 1975. I. kötet • 1975. július 4. - 1977. december 16.

Ülésnapok - 1975-12

807 Az Országgyűlés 12. ülése, 1976. október 15-én, pénteken 808 kedett, mindjárt nyilvánvalóvá lesz az állandó odafigyelés jogosultsága. Örvendetes, hogy az V. ötéves tervben a nem. rubel elszámolású viszonylatban a petrolkémiai 676, az alumíniumipari 353 millió és a földgázfelhasználási program 2 milliárd dollár exportot, illetve importmegtakarítást irányoz elő. Ez azt jelenti, hogy a tőkés exportban a petrolkémia 4,2, az alumíniumipar 2,2, a földgázfelhasználás pedig 12 százalékot képvisel. A hatékonyság növelésénél nagy figyelmet kell fordítani arra is, hogy a nyers- és alapanyagok, valamint félkész és készáruk előállításának célszerű vertikuma alakuljon ki. Engedjenek meg erre egy példát: Jelentős és jó hatékonyságú alumíniumiparunk fejlesztését a világpiaci árak következő sora indokolja és sürgeti. Alapul véve a bauxit tonnánkénti árát, a timföldért már hétszer, az alumíniumért 40-szer, a lemezért és kábelért pedig közel 75-ször nagyobb világpiaci ár érhető el. Lehet ezen belül ingadozás, de a tendencia iránymutató. Hasonló mondható el a műanyag és a földgáz, valamint az olaj hasznosításáról is. Jónak tartom az energiapolitikai tanács legújabb állásfoglalását, mellyel 1,2 millió tonna olaj továbbfeldolgozását lehetővé tevő üzem létesítését határozta el. Ennek révén az olajból az eddig 48 százalék helyett 50—55 százalékban lehet benzinféleséget kinyerni. Ugyanígy sürgős és ütemezendő feladat a pvc-üzemek gazdaságos kihasználása is. Ezek ugyanis 1 tonna benzinből 600 kg pvc-t, 150 kg polipropilént és más hasznos terméket tudnak előállítani. Együttes értékük háromszorosa a benzinnek. Tovább javul ez az arány, ha készárutermékig tudnánk hasznosítani a lehetőségeket. Mindenesetre az, hogy a petrolkémiai fejlesztés 4, a földgázfelhasználás 5 év körüli megtérülést helyez kilátásba, az alumíniumipari program pedig egyre javuló tendenciával az 1 dollár árbevételre számított ráfordítást 30 forintra, a készáru termékét 40 forintra tervezheti, nagyon biztató és elfogadhatóan támasztja alá a további fejlesztéseket. Tisztelt Országgyűlés! A miniszteri beszámoló már utalt arra, hogy a programok teljesítéséhez eddig is szükséges volt és a jövőben is szükséges lesz a korrekt, tárcaérdekeken felülemelkedő együttműködésre, s az eszközök koncentrálása mellett az ágazati irányítás alá tartozó vállalatok fejlesztésének összehangolása, a központi fejlesztési programokkal. Elsősorban a folyamatban levő beruházások határidőre való teljesítése a legfontosabb. A szerelőipar mellett építési, gépipari és alapanyag-ellátási ágazatok támogatására van alapvetően szükség. Egyes beruházások elhúzódása komoly termeléskiesést jelenthet. Egyhavi késedelem a Borsodi Vegyikombinát új pvc-gyáránál 7, a Tiszai Vegyikombinát polipropilén-gyáránál 2 millió, a Székesfehérvári Könnyűfémmű félgyártmány-fejlesztésénél 700 ezer dollárt. Ezért kell és indokolt nagy figyelmet fordítani a beruházások határidős befejezésére. Ma még nincs meg a műanyag feldolgozás teljes ipari háttere. A kormány erre a célra 7 milliárd forintot biztosított. A műanyagot alkalmazó iparágakra, így a textil-, kábel- és csőgyártás, és az építőipar, valamint a lakossági fogyasztási cikkeket előállító tanácsi és szövetkezeti vállalatokra nagy és gyorsan végrehajtandó feladatok várnak. Fontos még a gázellátás készülék, szerelvény és cső, valamint a gázszolgáltatás alumíniumból készült propán-bután palack és készülékalkatrész, biztonsági berendezés igényeinek kielégítése is. A tervek szerint a földgáz egy részét átmenetileg erőművekben fogják eltüzelni. Ez ma elfogadható, de nem a legcélszerűbb felhasználási mód. Ezért az energiagazdálkodási politika végrehajtása során a tárcák és főhatóságok, valamint az üzemek, intézmények teremtsék meg, esetleg különleges hitellehetőséggel, és igénybevétellel a koksz, tüzelőolaj és a levegőt szennyező széntüzelés helyett a földgázra való áttérés feltételeit. Természetesen az ehhez szükséges berendezés, szerelőipari és kivitelező kapacitást is biztosítani kell. Végül, de nem utoljára említem meg külkereskedelmi szerveink gyors és hatékony intézkedéseinek, valamint a Pénzügyminisztérium és a Tervhivatal gondoskodásának szerepét, a programok külkereskedelmi kapcsolatainak eredményes realizálásában. Tisztelt Országgyűlés! A képviselők és a választók részéről legnagyobb érdeklődésre a három központi fejlesztési programnak az a része tart számot, amely közvetlenül érinti az életszínvonalat, szabad időt és a könnyebb munkavégzést. Ahogy a miniszteri beszámoló is hangsúlyozta: az alumínium és a műanyag ma már nélkülözhetetlen, hétköznapi, kulturáltabb életvitelünkben. Ezeknek az iparágaknak a gyártmányai kedveltek, keresettek. Sajnos, néha túlságosan is sokat kell utánuk járni a kereskedelemben. De nagy jelentőségű a földgáz és a propán-bután gáz szerepe a főzés és vízmelegítés mellett a lakások kényelmesebb, olcsóbb fűtésében és a levegőtisztaság javításában. A fejlődés és dinamizmus e téren imponáló. A felszabadulás óta eltelt évek alatt Budapesten 30-szorosára nőtt a szolgáltatott városi és földgáz. Az a gázenergia, aminek eléréséhez száz évre volt szükség, 1955 és 1965 között annak több, mint duplájára növekedett, majd ismét csak tíz év kellett ahhoz, hogy azután már hatszorosára bővüljön. Nagy vívmány, hogy ma már 155 város és község vezetékes gázellátású és a propán-bután fogyasztók száma több mint 1,6 millió. Budapesten is a lakások 57 százalékában van már vezetékes gáz, 170 ezer lakást fűtenek gázzal és több. mint százezer a propán-bután fogyasztók száma. Ezt az ütemet továbbra,is biztosítja a program, de most már földgázalapon. Ez pedig nagy különbség. Gondoljuk csak meg, 1950-ben a városigáz-gyártáshoz 310 ezer tonna szenet használtunk fel, ami a ma szolgáltatott gázenergiának alig több mint 3 százaléka. A jelenleg szolgáltatott — főleg földgáz alapú — gázenergiát évi 9 millió tonna jó minőségű szén feldolgozásával lehetne csak pótolni. Ez pedig ma már